Megjelent az új brit tudományos és innovációs stratégia

„A brit tudományos és felsőoktatási ügyekért felelős minisztérium, a Department for Business and Skills (BIS), 2014 végén publikálta az új Tudományos és Innovációs Stratégiát, amelynek ambiciózus célja, hogy Nagy-Britanniát a tudományos kutatások számára a világon a legvonzóbb hellyé tegye. Ennek érdekében a kormány kész hosszú távú kötelezettséget vállalni a kutatási infrastruktúra finanszírozására. Erre a célra 2015-16 folyamán, reálértéken 1,1 milliárd fontot allokál, amelyet éves szinten 2020-21-ig inflációval növelt értéken fenntart.

A stratégia készítése közben, 2014-ben kormányátalakítás történt, azonban a stratégiai célok lényegében nem változtak. A jelenlegi államtitkár, Greg Clark folytatja az elődje, David Willetts által kialakított stratégiai irányvonalat. A stratégia létrejöttét megelőző konzultációs folyamat során 480 javaslat és észrevétel érkezett. A szakmai körök által leginkább kifogásolt terület a kutatási infrastruktúra-fejlesztésre allokált költségvetési források mértéke volt. Érveik alapján a brit kutatói infrastruktúra világszínvonalának és versenyképességének fenntartása jóval több támogatást igényel a stratégia által megfogalmazott összegnél. Ezen a téren úgy tűnk nem lesz előrelépés a 2015-ös választásokat megelőzően.

A Tudományos és Innovációs Stratégiában megfogalmazottak szerint a britek rendkívül büszkék a tudományos és innovációs teljesítményükre. Annak ellenére, hogy az OECD országok átlagához képest kevesebbet fordítanak kutatásra (GERD=1,7%), a britek mégis világszínvonalú kutatási eredményeket érnek el, amelyek magas profitot is termelnek egyben. Ezért a stratégia úgy fogalmaz, hogy a hosszú távú gazdasági fejlődés egyik motorja a tudományos innováció. Ennek támogatására a stratégia hat fő célkitűzést fogalmaz meg:

Prioritások megfogalmazása: A kormány nem kíván vezető szerepet vállalni a prioritások kialakításába. Szerepét abban látja, hogy stratégiai célokat fogalmazzon meg, mint például a korábban kiadott Ipari Stratégiában, amelyek köré szerveződhetnek a kutatók, kutató intézetek és az ipari szereplők. A stratégiai célok napjaink legnagyobb kihívásainak megoldására irányulnak a növekedési ambíciók kielégítése mellett.

Tehetséggondozás: A kormány 67 millió fontot költ az iskolában oktató tanárok számának és az oktatás színvonalának növelésére. A tervek szerint további 17 500 matematika és fizika tanár képzése valósul meg. Szakmunkás képzésre új iskolákat létesítenek az ipari igények jobb kiszolgálása érdekében, a digitális technológia, szélenergia és magas szintű összeszerelő szakmák területén. A harminc év alatti diákok posztgraduális képzésére 10 000 font mértékig kedvező kamatozású diákhitelt biztosítanak a 2016/17-es tanévtől kezdődően. Végül a munkaerő piacra visszatérni kívánó nők részére támogató programot indítanak.

Kutatói infrastruktúra állami finanszírozása: 2016 és 2021 között a kormány 5,9 milliárd fontot kíván a kutatói infrastruktúra-fejlesztésre fordítani. Ilyen mértékű hosszú távú elkötelezettségre évtizedek óta nem volt példa Nagy-Britanniában. A forrás felosztásával kapcsolatban számos konzultációt végeztek, amely eredményeként 2,9 milliárd fontot allokálnak a legnagyobb tudományos kihívások támogatására.

A kutatás támogatási rendszerének felülvizsgálata: A brit rendszerben a kutatási és felsőoktatási költségvetési források folyósítását a különböző kutatási témakörökre osztott Kutatási Tanácsok (Research Councils), valamint a Felsőoktatási Finanszírozási Tanács (HEFCE) végzi. A kormány felkérte a brit tudományos akadémia, a Royal Society elnökét, hogy világítsa át a Kutatási Tanácsok működését, és az eredményről készítsen jelentést a pénzügyminiszter részére. Ezzel párhuzamosan a HEFCE a felsőoktatási intézményeket vizsgálja át, amelynek eredményeként elkészül az ún. REF jelentés. Ezen kívül a kormány átvilágítja a minisztériumok kutatás-fejlesztési beruházási igényeit és az azokhoz rendelt költségvetési forrásokat. A eredménye megjelenik majd a 2015-ös költségvetési felülvizsgálatban. Az átvilágításoknak köszönhetően várhatóan javul a kutatási támogatási rendszer hatékonysága Nagy-Britanniában.

Az innováció katalizálása: A kormány 2010 óta hét témában hozott létre Katapult intézeteket a kutatás és az ipar összekapcsolása, valamint az innováció katalizálása céljából. A stratégiában foglaltak szerint 2015-ben két új Katapult alakul, az energia rendszerek és a gyógyszerkutatás témákban. Továbbá a magas hozzáadott értékű gyártási technológiák témakörében már meglévő Katapult további 61 millió font támogatásban részesül, amelyből a kis –és középes méretű vállalkozások (KKV-k) részére nyújt majd szolgáltatásokat. Ezen kívül különböző kockázati tőke alapok finanszírozásán keresztül kíván a kormány segítséget nyújtani az innovatív KKV-k növekedési potenciáljának finanszírozása céljából. Egyik kiemelt innovációs terület a vezető nélküli autók tesztelése és az ehhez kapcsolódó technológia-fejlesztés.

Nemzetközi szerepvállalás: A nemzetközi kutatói kapcsolatok építésének brit zászlós hajó politikáját a „Newton Fund” testesíti meg, amelynek támogatása a jövőben is folytatódik a stratégia szerint. A britek a stratégiában kiemelik, hogy tudományos vezető szerepüknek hangot kívánnak adni az Európai Kutatási Ügynökség, a G7, a G7+5, a G20 és a 2017-es brit EU elnökség fórumain. Valamint a kormány a nemzetközi kutatói pályázatokhoz szükséges saját erő biztosításához támogatást nyújt a brit kutató egyetemek részére.

A stratégia itt érhető el: https://www.gov.uk/government/publications/our-plan-for-growth-science-and-innovation

Forrás:
Megjelent az új brit tudományos és innovációs stratégia; Dobi-Rózsa Anikó, TéT attasé; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2015. február 18.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, technika, tudomány
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.