gazdaságjogközigazgatás: magyar

Jó és rossz adózókra választják szét az országot

Szerző: 2015. március 19.No Comments

„- Elkészült az új adózás alapjait lerakó program.
– Jó és rossz adózókra választják szét az ügyfeleket.
– Rövidítik az adóellenőrzés határidejét, a megbízható adózók esetében hat hónapra.
– Több pénzt kellene visszafizetnie a NAV-nak a késedelmes utalások esetén: a jegybanki alapkamat kétszerese helyett négyszeres lehet a szorzó.
– Egy sor szolgáltatással bővülne az online adózók köre, például az éttermekkel, fényképészekkel.
– Alacsonyabb szankciókkal számolhatnak a kis adózók mulasztás esetén, az 50 százalékos küszöb lemehet 10-20 százalékra.

Március idusához illően forradalmi újításokkal állt elő az Államreform Bizottság az adózás területén. Ahogy az tegnap este az Origo hírportálon megjelent, a testület azt javasolja, hogy 2017-től az adóhatóság töltse ki a munkajövedelmet szerző adózók adóbevallását. Ezen túl azonban számos más, nagy horderejű javaslat is kovácsolódott a bizottság ülésein, melyekről most a Figyelő Online számol be a birtokunkba került program alapján.

Mielőtt azonban részleteznénk az elképzeléseket, összefoglalóan megállapítjuk, hogy amennyiben a kormány áldását adja a javaslatokra, akkor a mostaninál sokkal ügyfélbarátabb, szolgáltatóbb adóhatóság működhet a jövőben. Akkor vágjunk is bele. Ma egy adóellenőrzést lényegében a végtelenségig el tud húzni a NAV. A meghosszabbítására számos oka lehet a szervezetnek, amelyekkel élnek is a gyakorlat szerint. Nem ritka, hogy egy évig is elhúzódhat a vizsgálat, ami – nem kell részletezni – mennyi bosszúságot okozhat a vizsgált társaságnál. Hiányoznak a kötelező végső jogszabályi határidők, amelyeket a NAV-nak figyelembe kellene vennie – állapítja meg az Államreform Bizottság. Ennek a jóhiszemű adózók kárát látják, s ezek a negatív benyomások nem segítik az adómorál javulását. Ezért a testület azt javasolja, hogy a jövőben különüljenek el a megbízható adózók a többiektől, és előbbiek esetében az adóhatósági ellenőrzés időtartama ne léphesse túl a hat hónapot. Részben ide tartozó kezdeményezés, hogy a felügyeletet ellátó tárca – a Nemzetgazdasági Minisztérium – kiterjesztettebb kontrollt tudjon gyakorolni a NAV felett, szakmai irányító szervként, ami azzal járna, hogy felülvizsgálhatná az adóhatóság belső szabályzatait, a tevékenységét rendszeres beszámoltatással, állásfoglalásainak előzetes minisztériumi véleményezésével befolyásolhatná. Ez a javaslat meglátásunk szerint fel fogja erősíteni a politikai kritikákat, amelyek a kormány indokolatlan mélységű beavatkozását, netán bizalmas adatokhoz való hozzáférés veszélyét fogják szóvá tenni.

Tovább haladva, szintén az ügyfeleknek kedvező változás lehet, hogy a NAV-nak több pénzt kellene visszafizetnie az adózónak, ha késedelmesen utalja vissza a pénzt. Ma a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összeg illeti meg az adózót késedelmi kamatként, de a szorzószám a későbbiekben négyszeres is lehet. Az indoklás szerint ez elősegíthetné az adóhatóság részéről az eljárási határidők pontosabb betartását. Arról is szó van a programban, hogy amennyiben az első fokú adóhatósági határozat ellen benyújtott adózói fellebbezésnek helyt adnak, akkor a fellebbezési illeték ötszörösét, de legalább 250 ezer forintot kellene az adózó részére megfizetni.

A testület foglalkozott az áfacsalások visszaszorításának ügyével is. Itt az a javaslat, hogy szélesítsék az online pénztárgépet alkalmazni kötelezett vállalkozók körét. Ez vonatkozna a fodrászati, a szépségápolási, a fizikai közérzetet javító, a magánellátás keretében nyújtott orvosi szolgáltatásokra, továbbá az egyéb humán-egészségügyi, az állat-egészségügyi, a piaci kereskedelmi, a gépjármű-karbantartási, az alkatrész-kereskedelmi, a testedzési, az egyéb szórakoztatási, a sportlétesítmény működtetési, az éttermi, a textil, a szőrmemosási, a tisztítási, az egyéb személyi szolgáltatási, a fényképészeti szektorokra.

Mint előbb említettük, sor kerülne az adózók megkülönböztetésére a szerint, hogy jó vagy rossz adósnak minősülnek. A testület szerint ennek megvannak a feltételei. A jó adósok közé mintegy 470 ezer vállalkozás tartozhat a becslések szerint, ők pozitív elbánásban részesülhetnek, csökkenhet az adózási kötelezettségük. Ezen túl odáig is eljuthat a reform, hogy idővel a cégek maguk végezhessék el adóellenőrzésüket. Ezt ösztönözné a rendszer, de aki egyszer tilosba téved, azt nagyon keményen megbüntetnék. A „regisztrációt” a megbízható, jó adósok közé egy a cég által kezdeményezett, az adott időszakra vonatkozó átfogó ellenőrzéssel kellene elkezdeni, a kérelmet egy „kellően magas díjhoz” kötné a bizottság annak érdekében, hogy az ne kösse le túlzott mértékben a NAV erőforrásait. Innen lehetne továbblépni abba az irányba, hogy a feddhetetlen múlttal rendelkező cégek önként vállalnák a folyamatos adóhatósági kontrollt. A feltárt adókülönbözetet a bizalmi együttműködés keretében alacsony szankciókkal lehetne rendezni, de az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem kellene bírságot fizetni.

Végül a kisebb jó adózókat hozná előnyös helyzetbe, hogy a kisebb súlyú mulasztások esetén a jelenlegi minimum 50 százalékos büntetési tétel helyett az adóhiány 10-20 százalékát elérő szankciókra számíthatnának. Ez főleg a kisvállalkozások, magánszemélyek ügyeiben hozhat könnyebbséget, amennyiben a hiba, mulasztás első alkalommal fordul elő, ráadásul a jogi helyzet vitatott.”

Forrás:
Jó és rossz adózókra választják szét az országot; Baka F. Zoltán; Figyelő Online; 2015. március 18.