„A tanulmányban bemutatott kutatás tehát a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági szerkezetének időbeli alakulásával, a települések növekedésével, a területi különbözőségek mögött fellelhető okokkal, elsősorban az önkormányzatok szerepével foglalkozik.
A kutatás egyik célja az agglomerációs települések elmúlt húsz évbeli növekedése közötti egyenlőtlenség megragadása, másik célja pedig az annak alakulásában szerepet játszó okok felderítése. Az okok keresésében az elsődleges kutatási terep a települési önkormányzatok világa, azok lehetséges stratégiáinak megismerése, azaz annak kutatása, hogy a településekre való beköltözések mértéke mennyiben múlt, múlhatott a vezetők tudatos döntésein, és mennyiben alakult spontán módon (vagy legalábbis a települések döntéshozóinak akaratától függetlenül). A települések vezetői rendelkeztek-e, és ha igen, milyen lehetőségekkel rendelkeztek a szuburbanizációs hatások irányítására, milyen mozgásterük, eszközeik voltak, ezeket mennyire tudták használni, ezekben mennyire voltak sikeresek.”
Forrás:
Az önkormányzatok lehetőségei a szuburbanizációs folyamatok alakításában; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Doktori Iskola; 2015. április 2. (pdf)
