Dél-Baranya aprófalvaiban a segélyezési rendszer átalakítása nem okozott zavarokat

„A szokott időben és összegben kapták meg a támogatásokat a dél-baranyai aprófalvakban a rászorulók– tájékoztatták tudósítónkat, azaz a segélyezési rendszer átalakítása nem okozott zavarokat. Ám a Magyar Faluszövetség elnöke szerint csak egy-két év múlva derül ki, mit jelent a gyakorlatban, hogy az állam a szociális ellátások egy részét az önkormányzatokra hagyta.

Egyelőre nem okozott nagyobb a gondot az önkormányzatoknak a szociális támogatások rendszerének átalakítása – állítja Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke. Március 1-jétől több segélyezési forma – így a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és a méltányossági ápolási díj – kikerült a szociális törvényből, és a helyhatóságok dönthetik el, hogy most már esetleg kizárólag saját forrásból milyen támogatásokat nyújtanak. Változatlanul a központi büdzséből fedezik viszont többek között a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az időskorúak járadékát, a tartósan beteg hozzátartót gondozó személyek ápolási díját, illetve a közgyógyellátás költségeit.

Fenntartások
A döntéssel negyven-ötvenmilliárd forintnyi többletkötelezettséget hárítottak át az önkormányzati szférára – nyilatkozta korábban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere. Igazából ezzel az a nagyjából hét-nyolcszáz település jár rosszul, ahol a helyi adókból az átlagosnál nagyobb bevétel keletkezik. Azok a helyhatóságok pedig, amelyeknél egy főre számítva 12 ezer forintnál kevesebb folyik be, a segélyekre fordított tavalyi összeget megkapják. Erre a célra 35 milliárdot különítettek el, amelyből részben automatikusan, részben pályázati úton juthatnak pénzhez az önkormányzatok.

Az máris látszik, hogy a városokban igyekeznek fenntartani a korábban állami forrásból fedezett támogatási formákat, bár ennek elég nagy ára van: egy ötven-hatvanezres településen emiatt százmilliós nagyságrendű többletkiadással kell számolni. De a magasabb adóerőképességgel rendelkező községeknek szintén saját zsebből kell fedezniük a segélyeket. Szentkirály is e körbe tartozik, és a nem egészen kétezer lelkes faluban az idén várhatóan húszmilliót kell kifizetni támogatásként – tudtuk meg a polgármestertől. A 290 milliós büdzséhez képest ez ott nem elhanyagolható összeg.

Rendszertanulás
Az új rendszer kapcsán Szabó Gellért kijelentette: panaszt még nem hallott egyetlen kollégájától sem, de sok a bizonytalanság, hiszen egyes támogatásokat, ha azokat korábban állapították meg, az év végéig változatlanul az állam fizeti. Így szerinte a tényleges költségek csak jövőre derülnek ki. A települések ezért is óvatosak, például Szentkirályon csak az első fél évre állapítják meg, ki milyen segélyre jogosult. Ha pedig a költségek túl nagyra nőnének, módosítják majd a helyi rendeletet.

A polgármester szerint az sem számít kivételesnek, hogy az önkormányzatok egyes korábbi, ma már nem kötelező támogatási formákat megszüntettek. Több helyi rendeletből egyébként ez ki is derül, hiszen van olyan község, ahol csak lakhatási támogatás, rendkívüli települési támogatás és köztemetés igényelhető, míg a nagyobb városokban akár tucatnyi címen is kérhetnek a helybeliek segélyt. Ugyanakkor van olyan kisváros, ahol éppen a lakhatási támogatást vették ki a rendszerből, ami mindjárt tízmilliós megtakarítás.

Van viszont, ahol új támogatási formákat vezetett be az önkormányzat. Így Körmenden eddig nem volt fűtési támogatás, mostantól van: havi nyolcezer forintig lehet ezt kérni a téli időszakban. A vasi kisvárosban 2015 márciusától az újszülöttek is kapnak egyszeri, húszezer forintos támogatást, s ez alanyi jogon jár minden Körmenden bejelentett csecsemőnek, függetlenül attól, hogy milyen a család szociális helyzete.

Szabó Gellért úgy véli, idő kell ahhoz, hogy az új szabályozáshoz alkalmazkodjanak, ezért igazából egy-két év múlva derül ki, működőképes-e a rendszer. Hangsúlyozta: az önkormányzatok feladata, hogy megtalálják az egyensúlyt a rászorulók ellátásának kényszere és a bevételszerzési lehetőségek között. Épp ezért nem tartja kizártnak, hogy egyre több településen döntenek majd a földadó bevezetése mellett.

Nincs panasz
Tudósítónk pár száz lelkes baranyai aprófalvakban érdeklődött, hogy a rászorulók mit vettek észre a változásból. Arrafelé sokan aggódtak amiatt, hogy nem tudják majd az önkormányzatok előteremteni a segélyek kifizetéséhez szükséges pénzt, hiszen ezeken a településeken az aktív korúak 30–90 százaléka közmunkás és álláskereső, így nagy a szükség. Az első hónapban egyelőre sehonnan sem érkezett panasz a segélyek elmaradása miatt.

Megkérdeztük mintegy féltucatnyi, hátrányos helyzetű falu lakóit, és valamennyien azt mondták, hogy a szokott időben és összegben kapták meg a támogatásokat. Magyarmecskén egy asszony is csupán amiatt morgolódott, hogy nem pályázták meg a lakhatási támogatást, mivel azt hallották, hogy ez a segélyforma megszűnik. Most meg arról értesült, hogy mégiscsak van ez a támogatás, ezért a jövő hónaptól az ő családja is igényli azt.”

Forrás:
Rendben rendszert váltottak; Lencsés Károly, Ungár Tamás; NOL.hu; 2015. 04. 11.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.