„A magyarországi államreform program és az e-közigazgatás fejlesztési stratégia kérdéseit, valamint az ehhez kapcsolódó európai uniós, régiós, illetve tágabb globális tapasztalatokat vitatják meg szakemberek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Andrássy Egyetemen zajló kétnapos konferencián. A 20 országból érkezett előadók olyan aktuális témákról tartanak értekezéseket, mint például a nyílt és közérdekű adatok kezelése, az elektronikus azonosítás és a kiberbiztonság.
„Azért fontos a mai konferencia, mert nem csupán az e-demokrácia, az elektronikus igazgatás jogi szempontjaival foglalkozik, hanem a modern társadalom kihívásaira, a modern közigazgatás aktuális kérdéseire próbál választ találni – mondta köszöntő beszédében Prof. Dr. Patyi András. Az NKE rektora kifejtette, sok szempont alapján lehet meghatározni a közigazgatás definícióját. Meg lehet közelíteni olyan rendszerként, amely magánérdek helyett a közérdeket szolgálja, definiálhatjuk egyedi és normatív döntések sorozataként, jogalkotási- és jogalkalmazási folyamatként – mondta Patyi András. Véleménye szerint a közigazgatás úgy működik, mint egy “adatgyár”: adatokat hoz létre, azokat gyűjti és elemzi, akár köz-, akár személyes adatokról van szó. A rektor szerint a közigazgatás nem más, mint maga az információ, annak áramlása, tárolása és felhasználása, ezért az információs technológiák mindig is komoly szerepet kaptak a közigazgatás szervezetében, rendszerében.
Patyi András elmondta, manapság komoly kihívást jelent a közigazgatás és az azt támogató információs technológia együttes kezelése, szabályozása. Az információs technológiát a jogszabályok előírásai szerint kell megalkotni, ugyanakkor olyan jogi szabályozásra van szükség, amely ennek a technológiának a kielégítésére szolgál. Sajátos szabály – és célrendszere van, amelyeket a jogalkotónak és a végrehajtó hatalomnak is figyelembe kell venni. Az NKE rektora beszédében kiemelten hangsúlyozta az átláthatóság szerepét. A közigazgatás rendszere törvényi alapokon áll, így a transzparencia elengedhetetlen. Ugyanakkor az állampolgárok személyes adatainak védelme korlátokat is szab az átláthatóság követelményének.
A Közép- és Kelet-európai e-demokrácia és e-kormányzás napok című konferenciát kilenc év szünet után tavaly rendezte meg először a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A szervezésben idén az NKE mellett partner az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, az Osztrák Számítástudományi Társaság (OCG), és a Ludwigsburgi Közigazgatási és Pénzügyi Főiskola. Külön érdekessége az idei rendezvénynek, hogy az Európa Tanács szakbizottsága, a „Demokrácia és Kormányzás Európai Bizottsága” a konferencia helyszínén, azzal párhuzamosan tartja plenáris ülését, ahol a szervezet tagállamainak mintegy fele képviselteti magát.
Az idei rendezvény apropója a küszöbön álló új, egységes EU-s adatvédelmi szabályozás. Megvalósítható-e az egységes „európai” internet vagy inkább káros a gazdaságra és az innovációra? Milyen politikai, technikai, jogi és szervezeti kihívásokkal kell szembenézni a szakembereknek? Milyen következményekkel jár az új szabályozás a kormányzati struktúrára és digitális szolgáltatókra? Ezekre a kérdésekre keresnek választ technológiai, jogi és gazdasági szempontból az Európai Unió és a nagyvilág elektronikus demokrácia és elektronikus kormányzás szakértői és kutatói a nemzetközi konferencián. Az EU 14 különböző tagállamból, valamint Oroszországból, Dél-Koreából, Törökországból, Kanadából, Grúziából és Koszovóból érkező szakemberek szólnak az ún. „okos városok” gondolatáról, az elektronikus kormányzásról, az életkor és a „digitális szakadék” kapcsolatáról és az elektronikus szavazással kapcsolatos kérdésekről.”
Forrás:
Megvalósítható-e az egységes „európai” internet?; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2015. május 8.
Programme CEE e|Dem and e|Gov Days 2015 (pdf – a konferencia programja)
