Tízmilliárdos állami rezsicsökkentés

„Jövőre tízmilliárd forinttal kevesebbet kell fizetniük az állampolgároknak és a vállalkozásoknak a közigazgatási eljárásokért. Arról, hogy mely területeken csökkenjenek vagy akár szűnjenek meg a díjak, maguk az érintettek dönthetnek a pénteken kezdődött és augusztus 6-ig tartó konzultáción – fejtette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Kovács Zoltán lapunknak adott interjújában hangsúlyozta: az állami rezsicsökkentés másik pillére a közigazgatás hatékonyságának növelése, amelynek érdekében a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozó munkatársaktól kértek javaslatokat.

– Mi a célja az állami rezsicsökkentésnek?
– Az állami rezsicsökkentés legfontosabb célja, hogy 2016. január elsejétől tízmilliárd forinttal kelljen kevesebbet fizetniük az állampolgároknak és a vállalkozásoknak a közigazgatási eljárásokért, illetve, hogy egyes díjak akár megszűnjenek vagy csökkenjenek. Ennek érdekében a legnagyobb csoportokat érintő, és a leggyakrabban előforduló szolgáltatásokról, ügyfajtákról kérjük ki az állampolgárok és a vállalkozások véleményét egy önkéntes, anonim kérdőív kitöltésével.

– Hogyan zajlik le a konzultáció?
– A kérdőíveket elektronikus úton a kormányhivatalok honlapján, személyesen pedig országszerte mintegy 1000 helyen, kormányhivataloknál, kormányablakoknál lehet kitölteni augusztus 6-ig. Szükség esetén az ügysegéd is kimegy az adott településre, ami 2600 találkozási pontot jelent. A magánszemélyek és a vállalkozások számára összeállított mindkét kérdőíven 9-9 hatósági eljárás díjának, illetékének a csökkentésére, megszüntetésére lehet javaslatot tenni. Mindkét kérdőíven lehetőség van további egy-egy igazgatási szolgáltatási díj csökkentését vagy megszüntetését javasolni, ami esetleg nincs benne az általunk felkínált kilenc lehetőségben. Az állampolgár a kilenc javaslat közül legfeljebb négyet jelölhet meg, illetve további egyre tehet javaslatot, ami nincs a kérdőíven. A kérdőív tehát akkor lesz érvényes, ha öt vagy annál kevesebb javaslat szerepel rajta. Az eredmények értékelése augusztusban kezdődik meg, és ezt követően hozzuk meg azokat a jogszabályokat, amelyek január elsején hatályba lépnek.

– Mire számítanak? A magánszemélyeknek vagy a vállalkozóknak felkínált javaslatok közül melyekre érkezhet a legtöbb szavazat?
– Az ügyeiket intéző állampolgárok tisztában vannak azokkal a díjakkal, illetékekkel, amikkel találkozhatnak, és hogy ezek közül mi az, ami bosszantja őket, amit soknak vagy szükségtelennek tartanak. A magánszemélyek részéről ilyen lehet például az erkölcsi bizonyítvány, amire eddig éves átlagban összesen 1,2 milliárd forintot fizettek ki, vagy az ellopott gépjármű forgalomból való kivonásának a díja. Ilyen lehet még a jelenleg kilencezer forintos felvételi regisztráció, ami azt jelenti, hogy bár a diák még nem is jár felsőfokú képzésre, de máris ennyi költsége van. A vállalkozásoknál a cégügyek lehetnek elsődlegesek. A cégkivonat, a cégbizonyítvány, a cégmásolat díja, vagy akár az adóigazolás, amelynek éves nagyságrendje jelenleg több milliárd forint. Figyelemre méltó lehet még a telepengedélyezési vagy az üzletnyitási engedéllyel kapcsolatos eljárási díjak csökkentésének a lehetősége.

– Az állami rezsicsökkentésnek része az állami bürokrácia és adminisztráció lefaragása?
– Ez az állami rezsicsökkentés másik pillére, hiszen az anyagi terhek csökkentése mellett legalább ilyen fontos az adminisztratív terhek csökkentése is. Ennek érdekében a kormányhivatalokban és a járási hivatalokban dolgozó munkatársainktól kértünk javaslatokat, hogy hol látnak túl bürokratikus szabályokat, hol, hogyan egyszerűsítenék a szolgáltatásokat. A jogalkalmazók részéről 1107 ilyen javaslat érkezett, amelyeket a kormány elé terjesztettünk. Jelenleg harminc százalékukról mondható el, hogy támogathatók, azaz olyan túl bürokratikus szabályok, amikre nincsen szükség. Alapvetően építésügyi szabályokról, vállalkozásokat érintő kérdésekről van szó. Vannak olyan javaslatok, amelyek megfontolandóak, ezekről a tárcák között lesz vita. Legtöbbjük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, illetve a belügyi tárcát és a Miniszterelnökséget érinti. Itt szeretném megjegyezni, hogy a kormány kiemelt célkitűzése az Államreform programmal a közigazgatás hatékonyságának növelése, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése. Az államigazgatás átalakításának elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése a közérdek érvényesítése mellett. Mindezzel eleget tehetünk az állampolgárok azon jogos elvárásainak, hogy a közigazgatás az ügyeiket gyorsan és szervezetten, minél kevesebb adóforint felhasználásával intézze el.”

Forrás:
Tízmilliárdos állami rezsicsökkentés; Bákonyi Ádám; Napi Gazdaság Online; 2015. június 6.

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Tízmilliárdos állami rezsicsökkentés

  1. Visszajelzés: Őszre elkészül a közigazgatási rezsicsökkentés tervezete | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.