„A kohéziós politika (az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap) keretében több mint 351 milliárd EUR áll majd a tagállamok, a régiók és a városok rendelkezésére a 2014–2020 közötti időszakban. Sok ország számára ez jelenti a legfőbb finanszírozási forrást. Nagyon fontos, hogy ezt a pénzt az érintettek jól költsék el és hűen kezeljék, mert a nemzeti, regionális és helyi kormányzatok működésében fennálló hiányosságok veszélyeztethetik a programok sikerét.
A 2007–2013 közötti időszakban odaítélt támogatásokat még nem használták fel maradéktalanul. A Bizottság segíteni akar a tagállamoknak, hogy ne veszítsék el ezeket az értékes beruházási forrásokat, és hogy biztosítani tudják, hogy a pénzt megfelelő módon és az emberek számára hasznos, megfelelő projektekre költsék el.
Ezért különösen fontos eleme a 2014–2020 közötti uniós kohéziós politikának az igazgatási kapacitás megerősítése és ezáltal az alapok felhasználásának és kezelésének javítása. Ezeket a célokat Corina Creţu, az Unió regionális politikáért felelős biztosa prioritást élvező területnek minősítette.
E cél érdekében Corina Creţu az általa irányított, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságon belüli szolgálatokkal együtt egy sor új fellépést kezdeményezett a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával együttműködésben.
Miben áll az új megközelítés?
A kohéziós politika végrehajtásának javítását célzó kezdeményezés négyágú megközelítésen alapul:
1. A Végrehajtásjavítási Munkacsoport az igényeknek megfelelően kialakított akciócsoportok útján segíti a nemzeti és regionális hatóságokat a 2007–2013 közötti programozási időszakból megmaradt beruházási források eredményes felhasználásában. A munkacsoport elemezte a végrehajtás terén tapasztalt késedelmek hátterében álló fő tényezőket, és megkezdte az egyes veszélyeztetett programokra vonatkozó részletes és átfogó cselekvési tervek kidolgozását. A Bizottság minden segítséget megad az érintett tagállamoknak ahhoz, hogy – az Európai Tanács 2014. decemberi kérésének megfelelően – minél teljesebben fel tudják használni a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret biztosította kötelezettségvállalási előirányzatokat.2. A 2014–2020 közötti időszak programjainak végrehajtása érdekében ezenkívül a munkacsoport – második feladatköre keretében – egy sor intézkedés (szakismeretek megosztása, szakértőcsere-programok, képzés és technikai segítségnyújtás) révén törekszik a tagállamok és a régiók igazgatási kapacitásának bővítésére.
3. Corina Creţu meg kívánja vizsgálni, hogy mi az oka a gazdaságilag kevésbé fejlett, illetve több éve csökkenő GDP-vel rendelkező régiók lemaradásának. Ezek a tendenciák különösen figyelemreméltóak a kohéziós politika szempontjából, amely célja éppen az európai régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentése.
4. A Bizottság létrehoz egy szakértői csoportot annak független értékelésére, hogy a tagállamok milyen mértékben éltek a szabályok egyszerűsítésének lehetőségével. A csoport ajánlásokat tesz majd arra nézve, hogyan lehetne rábírni a tagállamokat, hogy jobban használják ki az egyszerűsítés lehetőségét, és így az alapokat könnyebben juttathassák el a kedvezményezetteknek a 2014–2020 közötti időszakban. A szakértői csoport másodlagos célként javaslatot tesz arra is, hogyan egyszerűsíthető tovább a 2020 utáni keret. A fellépés szorosan kapcsolódik Kristalina Georgieva alelnöknek az eredményközpontú uniós költségvetéssel kapcsolatos kezdeményezéséhez.
Hogyan jött létre a Végrehajtásjavítási Munkacsoport?
Corina Creţu regionális politikáért felelős biztos hivatalának elfoglalása után, rögtön első fellépései között létrehozott egy különleges munkacsoportot, amely segíti a tagállamokat és a régiókat a kohéziós politika keretében kapott beruházási támogatások felhasználásában. A munkacsoport segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek nehezen tudják végrehajtani a korábban megtervezett beruházásokat, hogy fejleszthessék „abszorpciós kapacitásukat”, és igazgatási kapacitásuk megerősítése révén élni tudjanak a felkínált beruházási lehetőségekkel.Kikre irányul a munkacsoport tevékenysége?
A munkacsoport figyelmének középpontjában jelenleg elsősorban egy sor olyan ország áll, amelyek az uniós átlagnál kisebb arányban tudják felhasználni a kohéziós alapból nyújtott támogatásokat. Ez ugyanis sajnos a kötelezettségvállalások és ezáltal az előirányzott vagy tervbe vett pénzeszközök visszavonását eredményezheti.
A nyolc érintett ország Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.Mit csinál a munkacsoport a gyakorlatban?
A munkacsoport első lépésben strukturált és egységes megközelítés keretében áttekintette és elemezte a helyzetet az összes érintett tagállamban. Ehhez meg kellett találni az érintett programok egyes prioritási tengelyeinek végrehajtását akadályozó szűk keresztmetszeteket és hiányosságokat. Néhány ország esetében a nagyobb infrastruktúra-projektek megvalósítása során tapasztalnak problémákat és késedelmeket, különösen a környezetvédelem és a közlekedés terén. Más tagállamok az átfogó igazgatási kapacitással kapcsolatos, illetve egyéb strukturális és kormányzási problémákkal szembesülnek.A munkacsoport feladata az, hogy cselekvési tervet dolgozzon ki minden érintett tagállam számára, vagy adott esetben felülvizsgálja a már létező terveket. A folyamat keretében a résztvevők közötti tapasztalatcserére és a bevált gyakorlatok megosztására is sor kerül. Szükség esetén a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal együttműködve biztosítja, hogy az Európai Szociális Alap terén is megtegyék a megfelelő intézkedéseket.
Kipellengérezik a gyengén teljesítő országokat?
Szó sincs róla! A cél a bevált gyakorlatok megosztása és a segítségnyújtás.A munkacsoport második, középtávú feladata az igazgatási kapacitás kiépítésének felgyorsítása, különösen a 2014–2020 közötti időszakban esedékes projektek jobb végrehajtása és a múltbeli tanulságok hasznosítása érdekében. A tagállamokat pedig arra ösztönzik, hogy hatékonyabban és célzottabban használják fel a kohéziós politika keretében kapott technikai segítségnyújtási költségvetésüket, hogy megerősíthessék az alapok végrehajtására rendelkezésre álló igazgatási kapacitásukat.Miért fontos az igazgatási kapacitás?
A kohéziós politika a megosztott irányítás elvén működik, azaz a Bizottság és a tagállamokban az alapokat igazgató helyi és nemzeti szervek megosztják maguk között azok igazgatását.
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politika nagy hangsúlyt helyez a tagállamok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, hogy azok teljes mértékben alkalmazkodni tudjanak az európai strukturális és beruházási alapok felhasználására vonatkozó új követelményekhez, és ezáltal eredményesen és a lehető legsikeresebben hajthassák végre beruházási programjaikat.
Az alapok és az uniós társfinanszírozású programok és projektek igazgatásához és felhasználásához szükséges igazgatási kapacitás megléte összességében kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós kohéziós politika sikerében. Ha az alapokat igazgató hatóságok (irányító hatóságok, közreműködő szervezetek, igazoló és ellenőrző hatóságok) nem elég erősek, szűk keresztmetszetekkel és kihívásokkal szembesülhetnek. Ez pedig végső soron azt eredményezi, hogy a beruházások nem képesek biztosítani az elvárt hasznot az európai régiókban és városokban élő embereknek. Nem csak etikáról és szabályokról van szó: a rossz hatékonyságú igazgatásnak a működtetése is többe kerül.Milyen támogatást kapnak a hatóságok az igazgatási kapacitásuk növeléséhez, hogy jobban hajthassák végre az alapokat?
Az igazgatási kapacitás bővítésének támogatását célzó erőfeszítések középpontjában a megfelelő struktúrák, emberierőforrás-állomány, rendszerek és eszközök kiépítése áll. Másképp fogalmazva a cél a felelősségek és feladatok egyértelmű elosztása, a munkaerő megfelelő képzése, és az alap kezelésére valóban alkalmas munkatársak toborzása. A hatóságok számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket – informatikai rendszereket, kézikönyveket és szabálygyűjteményeket – is az európai strukturális és beruházási alapok igazgatásához. A megfelelő rendszereknek és eszközöknek köszönhetően a szervezet kevésbé lesz kiszolgáltatva a buktatóknak. Szintén fontos tényező a kormányzás, azaz a vezetők elszámoltathatóságának biztosítása a teljesítmény tekintetében, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni védelem, valamint az átláthatóság növelése.Milyen konkrét lépéseket kell tenni mindehhez?
Az Európai Bizottság egy sor képzést indított az új programozási időszak előkészítésére. A rendezvények az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kezeléséért felelős nemzeti és regionális hatóságokat célozzák meg. Témájuk elsősorban a programozás és a végrehajtás, de kitérnek a pénzgazdálkodással és az ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekre is.A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság elemzési és diagnosztikai eszközökkel, útmutatással és személyre szabott támogatási mechanizmusokkal (például a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok megosztásával és a hasonló funkcióban dolgozó szereplők közötti hálózatépítés ösztönzésével) segíti a nemzeti és regionális hatóságokat igazgatási kapacitásuk megerősítésében. Az elsődleges cél annak elősegítése, hogy a hatóságok segítséget kapjanak az uniós beruházási támogatások jobb igazgatásához.
A Bizottság a közelmúltban két új kezdeményezést indított el, név szerint a TAIEX-REGIO PEER 2 PEER csererendszert (amely március 24-én indult), valamint az integritási megállapodásokat:
- A PEER 2 PEER kezdeményezés egy olyan rendszeren alapul, amelyet a Bizottság európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős főigazgatósága támogatásával már nagy sikerrel teszteltek az uniós tagjelölt országokban. A rendszert most első alkalommal a kohéziós politika terén is alkalmazzák.
A PEER 2 PEER rendszert az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap keretében nyújtott finanszírozást és végrehajtott projekteket igazgató szerveknél dolgozó 24 000 tisztviselő számára fejlesztették ki. A rendszer az online adatbázisba bejelentkezett hatóságok konkrét kéréseire közvetlen módon reagálva szakértői küldetések, tanulmányi látogatások és szakirányú műhelyfoglalkozások formájában nyújt segítséget. Azoknak a tisztviselőknek, akik szívesen megosztják szaktudásukat társaikkal, fel kell iratkozniuk a szakértői adatbázisba.
- Az integritási megállapodásokat a Transparency International nevű nem kormányzati szervezet fejlesztette ki, hogy támogassa a kormányzatokat, a vállalkozásokat és a civil társadalmat a közbeszerzés átláthatóságának és hitelességének megőrzésében. A Bizottság úgy döntött, hogy kísérleti jelleggel több uniós társfinanszírozású – az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozott – projekt esetében is megkezdi az integritási megállapodás alkalmazását.
A kohéziós politikai alapok esetében az integritási megállapodás az irányító hatóság és a közbeszerzési eljárásokon induló vállalkozások közötti, jogilag kötelező megállapodás formáját ölti, amelyben a felek vállalják, hogy átlátható és hatékony módon bonyolítják le a közbeszerzési eljárást. Az elszámoltathatóság javítása érdekében az integritási megállapodások egy kiválasztott civil társadalmi szervezet által irányított monitoringrendszert is tartalmaznak majd.
2015 májusában nyitják meg a lehetőséget a tagállamokban végrehajtott, a kohéziós politika keretében társfinanszírozott projektek előtt arra, hogy jelentkezzenek az eszköz kísérleti alkalmazására. A Bizottság hangsúlyozottan ajánlja a hatóságoknak és a kedvezményezetteknek a kezdeményezésben való részvételt.
Milyen más módon javíthatják még a tagállamok és a régiók közigazgatásuk hatékonyságát?
A technikai segítségnyújtás mellett az arra jogosult tagállamoknak érdemes felhasználniuk a szélesebb körű intézményi kapacitásbővítést támogató intézkedéseket. Az intézményi kapacitásbővítésbe és a hatékony közigazgatásba való beruházás (a 11. tematikus célkitűzés), amelyet az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap is támogat, tágabb és hosszabb távú célt szolgál. A hangsúly a tényleges reformon és a rendszerszintű változáson van, mert csak ezek útján javítható a hatóságok érdemi teljesítménye, függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltenek be az uniós alapok igazgatásában.Az európai strukturális és beruházási alapok a 2014–2020 közötti időszakban is támogatni fogják az intézményi kapacitásépítést és az intézményi reformokat. E támogatás célja a stabil és kiszámítható, a társadalmi változásokra rugalmasan reagáló, a nyilvánossággal való párbeszédre nyitott, új szakpolitikai megoldások bevezetésére képes és jobb szolgáltatást nyújtó intézmények kialakítása, a szervezeti folyamatok hatékonyságának javítása, az irányítás korszerűsítése, valamint képzett és motivált köztisztviselők foglalkoztatása a közigazgatásban.
Az intézményi kapacitásbővítésre irányuló tematikus célkitűzés keretében a közigazgatás reformjának támogatása a 2014–2020 közötti programozási időszak során szorosan kapcsolódik a vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz, szolgálati munkadokumentumokhoz és (adott esetben) gazdasági kiigazítási programokhoz, valamint a nemzeti reformprogramokhoz.Lesz pénz a következő programozási időszakban mindezekre az intézkedésekre?
Igen. A 2014–2020 közötti időszakra szóló új kohéziós politikai költségvetésben mintegy 4,8 milliárd EUR-t irányoztak elő az intézményi kapacitásbővítés és a reformok támogatására. Ezenkívül technikai segítségnyújtás címén is folyósítható támogatás a végrehajtásban közvetlenül érintett szervezetek kapacitásának megerősítéséhez.Mit tesznek a csalás és a korrupció ellen?
A kohéziós politika igazgatásával összefüggésben bejelentett hibák összesen 0,2%-ának hátterében áll csalás. A Bizottság a „zéró tolerancia” megközelítést alkalmazza a csalás és a korrupció tekintetében, és ugyanezt várja el a tagállamoktól és a régióktól is. A pénzügyi támogatásokat a versenyképesség előmozdítására, a termelékenység növelésére és új munkalehetőségek megteremtésére kell fordítani. A partnerségi megállapodások és operatív programok átvilágítása során a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok egyértelműen vállaljanak kötelezettséget a szükséges csalásellenes intézkedések megtételére, és ennek megvalósítását szorosan ellenőrizni fogja.A Bizottság 2013 decemberében a Transparency International szervezettel karöltve nemzetközi konferenciát szervezett, amelyet az európai strukturális és beruházási alapok terén elkövetett csalások elleni küzdelemről szóló tagállami szemináriumsorozat követett. A rendezvények fő célja az volt, hogy az alapok helytelen felhasználásának megelőzését segítő gyakorlati eszközöket biztosítsanak a tisztviselők számára.
A szemináriumok egyik konkrét eredményeként született meg az ötlet, hogy a Transparency International által kidolgozott integritási megállapodások rendszerét a kohéziós politika keretében támogatott projektekre is alkalmazzák.
A Bizottság ezenfelül kifejlesztett egy ARACHNE elnevezésű új informatikai eszközt is, amelynek használatát kifejezetten ajánlja a tagállamoknak. Ez az eszköz külső adatbázisokkal kombinálja az európai strukturális és beruházási alapok monitoringadatait, és segíti az irányító hatóságokat a nagyobb kockázatú és ezért szorosabb ellenőrzést kívánó projektek kiszűrésében.
Milyen céllal alakul meg az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport? Hogyan segíti majd a tagállamokat a kedvezményezettek európai strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáférésének megkönnyítését szolgáló lehetőségek kiaknázásában?
A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új rendeletek egy sor lehetőséget kínálnak a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher könnyítésére és az uniós alapokhoz való hozzáférésük egyszerűsítésére. Tartalmaznak például néhány, az összes európai strukturális és beruházási alapra egyaránt vonatkozó közös szabályt, továbbá rendelkeznek az egyszerűsített költségelszámolással kapcsolatos lehetőségek alkalmazási körének bővítéséről és az e-kohézió irányába való elmozdulásról. A kedvezményezettek szempontjából történő egyszerűsítést ellenőrző független magas szintű munkacsoport a tervek szerint a következő öt fő témára összpontosít majd: a kkv-k finanszírozáshoz jutása; a nemzeti vagy regionális hatóságok által bevezetett többletkövetelmények vagy adminisztratív akadályok (túlszabályozás), többek között a projektek kiválasztási folyamata tekintetében; a felmerülő költségek visszatérítése során használt módszerek egyszerűsítése (például egyösszegű kifizetések vagy átalányösszegek alkalmazásával); internetalapú eljárások (a kohéziós politika keretében finanszírozott projektek esetében például az e-kohézió) használata; és végül a helyi közösségek által kezdeményezett és irányított projektek (azaz a közösségvezérelt helyi fejlesztés) megvalósítása.Az első év folyamán a magas szintű munkacsoport a tervek szerint értékelni fogja azt, hogy a tagállamok milyen mértékben éltek az egyszerűsítési lehetőségekkel. Később a munkacsoport részletesen is elemezné az egyszerűsítési lehetőségek kihasználását a tagállamokban és a régiókban. Ennek nyomán a munkacsoport első lépésben 2016-ban kiadna egy sor ajánlást arról, hogy hogyan lehetne még jobban kiaknázni a rendeletek által a kedvezményezetteknek biztosított egyszerűsítési lehetőségeket. A magas szintű munkacsoport ezután 2018 elején javaslatokat tehetne a 2020 utáni keret további egyszerűsítésének módjára.
További információk:
IP/15/5130 Commission acts to simplify access to European Structural and Investment Funds
PEER 2 PEER
Az Európai Bizottság és a Transparency International egyesítik erőiket az uniós beruházások jobb hasznosításáért (angol nyelven)
Az InfoRegio weboldalán: A beruházási támogatások felhasználásának és igazgatásának javítása (angol nyelven)
Az ESZA weboldalán: Jobb közszolgáltatások”
Forrás:
Segítség az uniós tagállamoknak és a régióknak a kohéziós beruházási támogatások hatékonyabb felhasználásához és igazgatásához; Európai Bizottság; 2015. június 9.
