„Hamarosan megjelenhetnek a vidékfejlesztési program pályázatai. Bár az Európai Bizottság még nem fogadta el a hazai tervezetet, a kormány a formális jóváhagyási folyamat alatt meghirdeti az első támogatási programokat. A gazdálkodók az első körben a korábban sikerpályázatként értékelt kiírásokra számíthatnak – mondta lapunknak Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
– A kormány nemrég küldte el Brüsszelbe a Vidékfejlesztési program módosított verzióját. Milyen változtatások kerültek a programba, és miért volt szükség ezekre?
– Az Európai Bizottság észrevételei alapvetően technikai jellegűek voltak, ezeket szakmai továbbfejlesztés útján tudtunk kezelni. A végső változatba bekerültek a szakmai és a civil szervezetek javaslatai is, amelyeket az ismételt társadalmi egyeztetés folyamán gyűjtöttünk be. A brüsszeli tárgyalások során egyezség született arról, hogy az agrár-környezetgazdálkodási programok és a természeti hátránnyal érintett területek kompenzációja esetében is degresszivitást alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy a nagyüzemek ezen jogcímek esetében is alacsonyabb támogatásra számíthatnak. Ez az elv az ökológiai gazdálkodás területén nem érvényesül. Egyetértettünk a bizottság azon felvetésével is, hogy növeljük a kisüzemek átalánytámogatására fordítható összegeket, ugyanakkor a rövid ellátási lánc és a LEADER esetében nem kívánunk változtatni a források nagyságán, hiszen ezen intézkedések esetében is eleget teszünk a kötelező elvárásoknak. Nagy vita alakult ki az öntözésfejlesztés területén, mert Magyarországnak alapvető érdeke az öntözött területek nagyságának növelése, amely mellett ki is tartottunk. Ugyanakkor vállalnunk kellett, hogy teljesítjük a hatékony vízfelhasználásra ösztönző vízárpolitikára vonatkozó előzetes feltételeket, hiszen azok hiányában a bizottság nem fizeti ki az operatív programban elfogadott forrásokat, és felfüggesztheti az időközi kifizetéseket is. Ezért egy akciótervben vállaltuk, hogy a felhasznált vízmennyiséggel arányosan ösztönző vízárpolitikát alakítunk ki.– Az előzetes várakozások szerint az EB a nyár folyamán fogadhatja el a programot. Milyen pontokat kell még tisztázni a bizottsággal?
– A mezőgazdasági főigazgatósággal már csak technikai kérdések maradtak. A környezetvédelmi főigazgatósággal viszont még vannak vitáink, például a már említett öntözésfejlesztés kapcsán. Ebben kérdésében el kell mennünk a falig a magyar gazdák és a magyar vidék érdekében. Magyarországon mintegy 100 ezer hektárt tudunk öntözni, de ennek nagyságát növelni kívánjuk. Az Európai Unióban az öntözött területek aránya jóval magasabb a magyarországinál, azokban a tagállamokban, ahol az öntözésnek kiemelkedő gazdasági szerepe van – elsősorban dél-európai államok – gyakorlatilag már nem növelhető tovább az öntözött területek nagysága, hiszen mindenütt öntöznek, ahol megéri. Ezeknek a tagállamoknak nem érdekük az öntözésfejlesztés, ehelyett a minél hatékonyabb és környezetkímélőbb öntözésre helyezik a hangsúlyt. Ahhoz, hogy a többi tagállamhoz viszonyítva versenyképesebben tudjunk termelni, elengedhetetlenül szükséges, hogy az ottani öntözési arányokat elérjük Magyarországon. Emellett az EU szintén nehezményezte, hogy hazánkban a gazdák ingyen kapják a vizet, ennek fenntarthatósága is fontos kérdés lesz a jövőben.– A Vidékfejlesztési program elfogadása után milyen pályázatokra számíthatnak elsőként a gazdálkodók?
– A formális elfogadási folyamat alatt megnyitunk néhány, a korábbi évek tapasztalatai alapján is népszerű pályázatot. Ilyen lesz az állattenyésztési ágazatok fejlesztéséhez, főként a trágyatárolók építéséhez, a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozásához nyújtott támogatás, szaktanácsadók képzése az agrár-környezetgazdálkodási programokhoz és az ökológiai gazdálkodás. Az agrár-környezetgazdálkodási programok 2016 január elején indulnak, de a pályázatok legkésőbb ősszel megjelennek.– Mit tartogat az új uniós ciklus a termelő cégeknek? Milyen fejlesztésekre igényelhetnek majd támogatást?
– Az évtized végéig a csaknem 1300 milliárd forintból mintegy 550 milliárd forintot fordítunk beruházásokra. A Vidékfejlesztési programban két fejlesztési célra lehet majd pályázni. Az egyik a versenyképesség javítása a hozzáadott érték növelésével. Ebben az esetben magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztéseket támogatunk, amelyek elősegítik a versenyképesebb termék- és vállalati szerkezet kialakítását, piacra jutását. E keretek között tervezzük a piaci keresletre, a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztéseket és az együttes piacra jutás elősegítése érdekében a vállalatok együttműködésében megvalósuló élelmiszer-feldolgozási beruházások támogatását is. A kollektív beruházások majdnem minden esetben magasabb támogatási intenzitást jelentenek a pályázóknak. A versenyképesség javításának másik módja az erőforrás-hatékonyság javítása. Az így megvalósuló fejlesztések révén nemcsak a vállalkozások költségei csökkennek, hanem hozzá tudunk járulni fenntarthatóbb, a környezetet kevésbé terhelő működésükhöz is. Fontos szempont az energiakorszerűsítésnél, hogy az úgy csökkenti a termelési költségeket, hogy közben nem teszi szükségessé a foglalkoztatás csökkentését, tehát nem váltja ki a kézi munkát.
A vízgazdálkodási célú, valamint az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások pedig új elemként jelennek meg a Vidékfejlesztési programban.– Az új program nem titkolt célja, hogy a munkaigényes ágazatok szereplőit, azon belül is a családi gazdaságokat támogassa. Mely ágazatokban és mekkora foglalkoztatásbővüléssel számol a kormány 2020-ig?
– Annak ellenére, hogy az előző ciklusban komoly beruházások valósultak meg, mindez a mezőgazdasági munkahelyek számában nem mutatkozott meg. Komoly dilemmát kell megoldanunk: úgy kell versenyképes gazdaságokat létrehozni, hogy a beruházások miatt ne szűnjenek meg munkahelyek. Éppen ezért, a következő ciklus legnagyobb kedvezményezettjei kétségkívül a munkaerő-igényes és magas hozzáadott értéket előállító ágazatok lesznek. Ilyen a kertészet, hangsúlyosan a zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés vagy a feldolgozóipar. Ráadásul, a tervek szerint, a kormányzat a pályázati kiírások feltételéül szabja a munkahelyek számának megőrzését és legalább egy új munkahely létrehozását. Egyes becslések szerint a mezőgazdasághoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódva 2020-ig több tízezer fős foglalkoztatásbővülés is elérhető. A növekmény egyrészt új munkahelyek kialakításából, másrészt a jelenlegi munkaerő egyenletesebb kihasználásból, illetve a feketemunka kifehérítéséből származhat.– A családi gazdaságok képesek lesznek annyi embert foglalkoztatni, hogy az statisztikailag is kimutatható legyen?
– Magyarországon több mint 24 ezer bejegyzett családi gazdaság van, ez legalább 24 ezer főállású mezőgazdasági vállalkozóként tevékenykedő gazdát jelent. Ez már önmagában statisztikailag kimutatható tétel, különösen annak függvényében, ha összehasonlítjuk azzal az adattal, hogy 2013-ban a gazdasági szervezetek 78 400 állandó, valamint 37 900 időszaki alkalmazottat foglalkoztattak. Célunk a családi gazdaságok további fejlesztése és megerősítése, hiszen ez a gazdálkodási forma meghatározó az Európai Unióban is, ahol egyes tagországokban – például Belgiumban, Írországban és Luxemburgban – az összes gazdaságon belüli arányuk meghaladja a 80 százalékot. A Vidékfejlesztési program számos intézkedése biztosít a családi gazdaságoknak is elnyerhető fejlesztési forrást. Kiemelendő a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztéséhez nyújtott támogatás, de annak is megteremtettük a lehetőségét, hogy a családi gazdálkodók más, nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozzanak, így több forrásból biztosíthatják a jövedelmüket.– A programban kitüntetett figyelmet kap a fiatal gazdálkodók támogatása.
– Hazánkban is súlyos probléma a gazdatársadalom elöregedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, míg a 34 év alattiak aránya alig éri el a hat százalékot. Ezért a Vidékfejlesztési program kiemelt figyelmet fordít a fiatal gazdálkodók támogatására. Külön tematikus alprogram részeként juthatnak támogatáshoz az induló gazdaságok, valamint folytatódik a fiatal mezőgazdasági termelők elindításához nyújtott támogatási program is. Ezek az intézkedések mintegy háromezer fiatalnak nyújtanak segítséget ahhoz, hogy kialakítsák saját családi gazdaságukat.– Az élelmiszeripar is a kiemelt területek közt van, az évtized végéig jelentős forráshoz jut az ágazat. Pontosan milyen fejlesztéseket támogatnak?
– Az előttünk álló időszakban az élelmiszer-ipari beruházásokra 200 milliárdot a Vidékfejlesztési program biztosít, ebből 20 milliárd forintnyi elkülönített forrásösszeg a borágazat fejlődését szolgálhatja. A Vidékfejlesztési program élelmiszer-ipari jogcímeiből az élelmiszer-ipari vállalkozások közül kizárólag a mikro- és kisméretűek kaphatnak támogatást, míg a mezőgazdasági vállalkozások és csoportosulásaik méretbeli korlátozás nélkül lesznek jogosultak. Mint a legtöbb beruházási pályázatnál, a feldolgozó cégek esetében is főként a hozzáadott érték növelését, az erőforrás-hatékonyságot javító beruházásokat szeretnénk ösztönözni – a borászati ágazatokban is. A rövid ellátási láncban együttműködő csoportok beruházásai támogathatók. A támogatási intenzitás egységesen ötven százalék, leszámítva a közép-magyarországi régiót, ahol csupán negyvenszázalékos. A kollektív beruházások természetesen a feldolgozóiparban is kiemelten, magasabb elérhető támogatási összeggel támogatandók. A jelentős élelmiszer-ipari cégek zömét, amelyek a foglalkoztatotti létszám miatt nagyvállalati kategóriába esnek, ezáltal nem jutnak uniós forrásokhoz, a nemzeti költségvetésből támogatjuk majd.– Miért döntött úgy az EB, és vele együtt a magyar kormány, hogy az új fejlesztési ciklusban a nagyvállalatok helyett a kis, családi gazdaságokhoz kerülnek az uniós pénzek?
– A kormány tartja magát a kisüzemek és nagyüzemek közötti 80:20 százalékos arány kialakításához, ehhez igazította a támogatáspolitikáját is. Az elmúlt ciklusban ugyanis az erőteljes forráskoncentráció erősítette a vidéki térségekben zajló negatív társadalmi folyamatokat, emellett a nagy cégek technológiafejlesztései a munkahelyek számának csökkenésével jártak a 2007–2013-as ciklusban. A mostani döntések arra irányulnak, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támogatások elosztása igazságosabbá váljon. Ezzel a kormány azt szeretné elérni, hogy még többen tudjanak az agráriumból megélni, vagyis a vidék népességmegtartó és munkahelyteremtő képessége javuljon. Ne pedig a nagy területen, alacsony foglalkoztatás mellett – főként csak növénytermesztéssel foglalkozó – óriáscégek koncentrálják a lehívható források döntő hányadát.– Az EB legutóbb tíz operatív programot fogadott el. Uniós összehasonlításban hogyan értékelhető a magyar program? Miben hasonlít és miben tér el a hazai tervezet a régiós országokétól?
– Az eddig elfogadott programok a magyarhoz hasonlóan támogatják az innovációt, a fiatal gazdákat, a fenntartható mezőgazdaság széles körű elterjesztését és az infrastruktúra fejlesztését. Új vidéki munkahelyet teremtenek, a vidéki térségeket erősítő gyakorlati központokat hoznak létre. Az új időszak prioritásai többé-kevésbé egyeznek az egyes tagállamokban: a tudásátadás, az innováció, a versenyképesség fokozása, az élelmiszerlánc szervezése, a kockázatkezelés, az erőforrás-hatékonyság és a társadalmi befogadás előmozdítása. A fejlesztési elképzelések azonban már tagállam-specifikusak. Magyarországon nemzeti érdek, hogy növekedjen az öntözött területek nagysága, amíg más, csapadékosabb országokban nincs szükség átfogó öntözésfejlesztésre. De sok tagállamhoz képest lényegesen többet fordítunk a kkv-k megerősítésére is. A legtöbb tagállam – mint például Ausztria, Anglia, vagy a francia régiók többsége – normatív alapon adják a vidékfejlesztési forrásaik nagy részét, míg jóval kevesebben – köztünk hazánk is – a forrásaik lehető legnagyobb részét beruházásokra kívánják fordítani.”
Forrás:
Európai uniós támogatással erősödhetnek a kisgazdaságok; Köpöncei Csilla; Napi Gazdaság Online; 2015. június 10.
