„Hiánypótló kutatás készült a magyarországi zeneipar jelenlegi helyzetéről, gazdasági súlyáról, a jövőjét meghatározó kihívásokról és lehetőségekről. A ProArt megbízásából született tanulmány elsősorban a zenei oktatás fejlesztésében és a vidéki élőzene fejlesztésében látja a jövő zálogát.
Nem zenélünk eleget, elegen
Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepő felütéssel szólítja meg az olvasót a ProArt Zeneipari Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélő kör pedig többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat – állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.Miből élnek az alkotók?
A hangfelvétel-bevételek visszaesésével egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában; a könnyűzenész jövedelmeknek például hazánkban 63%-a érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élőzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni.Rádió, TV, digitális vagy fizikai hordozó – Melyik korosztály hogyan fogyaszt zenét?
A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac még éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával: 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón, és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még azonban a fejlett piacokra jellemző értékektől.Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelőktől – Artisjus, EJI, MAHASZ – származó bevételeknek kiemelkedő szerepe van mind a szerzőknél, mind az előadóknál és a kiadóknál. Fontos, hogy a közös jogkezelés és az ebből származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetőség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék mind az iparági, mind az állami szereplők.
Mit mutat a jelentés?
A ProArt Zeneipari Jelentés az első kísérletet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A magyar zeneipar amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel kerül bemutatásra.A jelentés felveti a legfontosabb kérdéseket, pontos adatok segítségével ábrázolja a kialakult helyzetet, vizsgálja a trendeket, folyamatokat, és felvázolja a jövő lehetséges irányait, megoldásait.
A teljes jelentés, valamint az ebből készült rövidebb, a legfontosabb összefüggéseket és következtetéseket bemutató összefoglaló egyaránt letölthető a www.zeneipar.info oldalról.
A jelentést a Visegrad Investments készítette, szerzője Antal Dániel, közgazdász elemző.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.”
Forrás:
Megjelent az első magyar Zeneipari Jelentés; Artisjus; dal+szerző blog; 2015. május 26.
ProArt zeneipari jelentés. A magyar zeneipar számokban, 2015; ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért (a jelentés)
