Egy újabb unortodox lépés: Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.

„”Kolumbuszt nem azért csodálom, mert felfedezett egy világrészt, hanem mert képes volt egy feltevés alapján nekivágni az útnak.” Robert Turgot francia közgazdász és államférfi ezt az elvet tekintette a sikeres kormányzás kulcsának. A kormány nagy útnak vágott neki, amikor öt éve eldöntötte: nem szokványos megoldásokat választ a magyar gazdaság problémáinak megoldására. Az unortodox gazdaságpolitikát kritikák is érték, ennek ellenére a kormány töretlenül halad tovább a kijelölt úton. Legújabb kezdeményezésük az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. áprilisban kezdte meg működését – hangzott el az M1 Summa című gazdasági magazinjában.

Az unortodoxia újabb állomása
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. (ENKSZ) az egyetemes energiaszolgáltatásért felelős. Ez azt jelenti, hogy az intézmény szabályozott végfelhasználói áron értékesíti az energiát elsősorban a lakossági fogyasztók számára. György László közgazdász szerint a kezdeményezés újabb állomása a kormány unortodox gazdaságpolitikai stratégiájának.

Az Első Nemzeti Közműszolgáltató egy sajátos kezdeményezés, és nem is nagyon találni hasonlót a világban, talán a német és az osztrák önkormányzati közműszolgáltató monopóliumok hasonlóak az ENKSZ konstrukciójához – mondja a szakember. Szerinte ezt a szerkezetet ahhoz lehetne hasonlítani, ahogyan a BKK és a BKV felépül: mindkettő önkormányzati, állami tulajdonban lévő vállalat, és az egyik nyújtja, a másik megrendeli szolgáltatást, és felügyeli annak minőségét, árazását, fejlesztését.

A privatizációval indult
Az új rendszer létrehozásának alapjait hazánk gazdaságtörténelmében kell keresni. Az 1990-es évek privatizációjakor Magyarországon a kontinentális Európában egyedülálló módon került sor a közműcég a privatizációjára: a társaságok egy jelentős része külföldi tulajdonba került.

Abban a reményben privatizáltunk a külföldieknek a közműcégeket, hogy egyrészt megfelelő devizabevételekhez jutunk a külső államadósság csökkentésére, másrészt tudást, technológiát reméltünk, azt, hogy nyugati színvonalra fejlesztik a magyar közmű-szolgáltatást. Ez részben vagy egészben meg is történt, a szabályozás viszont lehetővé tette számukra egy bizonyos mennyiségű profit termelését.

A külföldi tulajdonban lévő közműszolgáltatók szabadon rendelkezhetnek nyereségükkel, így az nem feltétlenül kerül vissza az ország gazdasági vérkeringésébe – hangzott el a műsorban.

Nincs kiváltság
Az ENKSZ célja, hogy tartóssá tegye a rezsicsökkentést, biztonságosabbá az energiaellátást, korszerű technológiákat vezessen be, és egyszerűsítse az ügyfélkiszolgálást. A Nemzeti Közműszolgáltatóhoz tartozó Főgáz Zrt. 2015. április elején megkapta az országos egyetemes szolgáltatói engedélyt, amellyel párhuzamosan ügyfélszolgálata már 300 helyszínen érhető el országszerte.

Az ENKSZ szolgáltatói az uniós szabályozások miatt nem kerülhetnek kiváltságos helyzetbe, így az új rendszer versenyt indíthat a szolgáltatók között. Itt is arról van szó, hogy vannak közműszolgáltatók az országban, amelyek korlátozott módon versenyeznek egymással – magyarázza a közgazdász. Nagyon fontos, hogy korlátozott módon, hiszen monopóliumokról, tehát olyan szereplőkről beszélünk, amelyek bizonyos földrajzi területeken belül egyeduralkodó helyzetben vannak. Vagy, ahol van is verseny, ott is csak 2-4 szereplő versenyez egymással, tehát a verseny nem tökéletes. Az állami tulajdonban lévő közműszolgáltató cégek tetejére kerül egy „fej”, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa az alacsony közmű-szolgáltatási díjak feltételeit – teszi hozzá.

Versenyt gerjeszthet
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. piacra lépése versenyt gerjeszthet a hazai energiapiacon. Egy egyetemes szolgáltatás megjelenésekor ugyanis egy profitközpontú cégnek két választása van: vagy versenyre kel vetélytársaival, és lejjebb viszi árait ügyfeleinek megtartása érdekében, vagy eladja cégét és kivonul a piacról. A magyarországi gázpiac legfontosabb szereplői a Tigáz, a Főgáz, a GDF Suez és az E.ON., az E.ON és a GDF Suez azonban korábban bejelentette, kivonul a piacról, vélhetően azért, mert a rezsicsökkentés eredményeképpen mérsékelt árakon már nem éri meg Magyarországon maradniuk.

Abban az esetben, ha egy szolgáltató visszaadja az engedélyét, a hivatal jogosult ajánlatot kérni más szolgáltatóktól, és azok alapján jelölheti ki azt a társaságot, amely a jövőben a gázszolgáltatást nyújtja. A német tulajdonú energiacégnek az ENKSZ is tesz vételi ajánlatot, és ha megállapodnak, a Nemzeti Közműszolgáltatóhoz folyhat be az egyetemes áram- és gázpiac évi 1400 milliárd forintos árbevételének negyede.

Kockázatok
György László közgazdász szerint megvannak az előnyei annak, ha egy stratégiai cél érdekében központosul egy szolgáltatás. Vegyük úgy – érvel a szakember -, hogy a magyar kormány egy nagy cég, amelynek stratégiai célja hosszú távon olcsón, fenntartható módon szolgáltatni közműveket a lakosság számára. Ebben az esetben logikusnak tűnik egy embert megnevezni felelősnek, akit aztán számon is kérhet, hogy megvalósul-e fenntartható módon az olcsó közműszolgáltatás Magyarországon.

A szakértők szerint egy központosított, egységes energiaszolgáltatás nem csupán előnyöket, de kockázatokat is rejt. Alapvető klisévé vált a közgazdaságtanban, hogy az állam rossz, a piac pedig jó gazda, ami valójában nem igaz, mert ha megnézzük a sikeres gazdaságpolitikát folytató, fejlett országokat, nagyon-nagyon sok olyan vállalkozást látni, amely monopoliumos, oligopol piacokon, tehát korlátozott versenykörülmények közt működik, állami tulajdonban és jól.

Sikerülhet
Magyarországon most abban reménykedhetünk, hogy a kormány a stratégiai célja, hogy a rezsicsökkentés eredményeit hosszú távon, finanszírozható módon fenntartsa, és erre létrehozott egy szervezetet egyetlenegy felelőssel, beválik. Ugyanakkor látni azt is, hogy – bár az állam nem feltétlenül rosszabb gazda, mint a piac -, megvan a veszély, hogy létrehozunk egy újabb vízfejet, amely nem fog működni, és nem fogja beváltani a hozzáfűzött reményeket.

Az már részben a közakarat, részben a kormány feladata, hogy a stratégiai célját milyen eszközökön keresztül érvényesíti. A fenntartható és olcsó közműszolgáltatás érdekében az ENKSZ második lépcsőben a villamosenergia-piacon fog megjelenni, és szolgáltatása a távhőre is kiterjed majd várhatóan 2016-ban.”

Forrás:
Egy újabb unortodox lépés; Híradó.hu; 2015. június 15.

A bejegyzés kategóriája: energia, gazdaság
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.