Beköszönt a szép új világ – Technológiai robbanás előtt az agrárium

„A magyar agrárium termelékenységben képes lehet felvenni a kesztyűt a jóval fejlettebb agrárkultúrával rendelkező nyugat-európai országokkal is. Ehhez azonban a hi-tech eszközök, informatikai rendszerek minél szélesebb körű használatára van szükség a hazai termelők körében – véli Gombos Szilárd a T-Systems Magyarország Zrt. stratégiai projektekért felelős igazgatója. A tavaly októberben alakult Agrárinformatikai Klaszter célja éppen az, hogy katalizálja a hazai agráriumban zajló technológiai fejlesztéseket, illetve, ösztönözze a gazdákat a csúcstechnológia használatára – teszi hozzá Erős Veronika a Klasztert menedzselő Agrotechfood Zrt. vezérigazgatója.

Milyen céllal és kik alakították meg az Agrárinformatikai Klasztert?
Erős Veronika: Az Agrárinformatikai Klasztert két nagyvállalat, két hazai egyetem és nyolc innovatív kis- és középvállalkozás alapította meg 2014 októberében azzal a céllal, hogy a szervezet elősegítse a hazai agrárinnovációt és a korszerű információs technológiai rendszerek minél szélesebb körű használatát a mezőgazdaságban.

Gombos Szilárd: A csúcstechnológia a magyar agrárium kitörési pontja lehet. Hazánkban az agrárium egy kiemelt jelentőségű ágazat, amelynek azonban a hatékonysága, kibocsátása jóval alacsonyabb, mint ami a hasonló adottságú nyugat-európai területekre jellemző. Az elmaradás termésátlagban nagyjából 40-50%-os. Ez két fő okra vezethető vissza. Egyrészt a gépesítettség és szervezettség mértékében van lemaradásunk, másrészt pedig a feketegazdaság aránya is jelentős, ami szintén nem jelenik meg a hivatalos termelési adatokban. Mindkét problémára megoldást nyújthatnak az agrárinformatikai fejlesztések.

E. V.: Az informatika, a modern technológia képes arra, hogy növelje a hatékonyságot egy agrárvállalkozás esetében is. Az Agrárinformatikai Klasztert azért hoztuk létre, hogy egyrészt összefogja a szigetszerűen megvalósuló fejlesztéseket, másrészt forrásokat keressen a fejlesztésekre, harmadrészt pedig elősegítse, hogy a magyar gazdák motiváltak legyenek az új technológiák használatára.

Hogyan járulnak hozzá az agárinformatikai fejlesztések a versenyképesség és hatékonyság növeléséhez?
G. Sz.: A technológia egyrészt segít az adminisztratív terhek csökkentésében, a munkafolyamatok optimalizálásában. Másrészt sokkal kiszámíthatóbbá, kiegyenlítettebbé teszi az amúgy ciklikus, külső körülményektől nagyban függő mezőgazdaságot. Léteznek már például olyan komplex szenzoros monitoring rendszerek, amik segítenek meghatározni, hogy egy termőterületet melyik részét, mikor és milyen intenzitással kell öntözni, hol szükséges permetezni, mikor kell a termést betakarítani stb. De vannak már olyan intelligens üvegházak is, amelyek használatával pontosan lehet szabályozni például a paradicsom ízét, színét, méretét. Hasonló technológiák az állattenyésztésben is megjelennek: vannak automata etető és itató rendszerek, illetve chipekkel, szenzorokkal nyomon követhető az állatok mozgása, napi tevékenysége. Hiányoznak viszont az olyan átfogó, integrált rendszerek, amelyek összekapcsolják a precíziós és telematikus eszközöket a komplex gazdaságirányító rendszerekkel.

E.V.: Ahogy Szilárd is említette, az adminisztratív terhek csökkentése is egy fontos feladat, hiszen ezzel is hatékonyabbá, versenyképesebbé válhat egy agrárvállalkozás, mert több erőforrás jut a főtevékenységre. Vannak olyan központi közigazgatási rendszerek, melyek például az uniós támogatások kifizetését támogatják. Ezekbe a gazdáknak rendszeresen adatot kell szolgáltatnia, azonban egy integrált mezőgazdasági rendszerből ezek az adatok automatikusan kinyerhetők. Óriási szerepe lehet továbbá a technológiának az élelmiszerbiztonság terén is. A fejlett rendszerekkel az élelmiszer útja a teljes ellátási lánc során nyomon követhető, onnantól kezdve, hogy milyen termékenységet javító anyagok kerülnek a földbe, azon keresztül, hogy milyen vegyszerek kerültek felhasználásra a termesztés során, egészen addig, hogy az élelmiszert hol és hogyan dolgozták fel. Egy ilyen teljesen transzparens élelmiszerbiztonsági rendszer használata a termelők számára árprémiumot is jelenhet.

Hogyan állnak jelenleg ezek a fejlesztések? Milyen Magyarország helyzete nemzetközi összehasonlításban?
G.Sz.: Különböző telematikai eszközöket Magyarországon is használnak már helyenként, azonban teljesen átfogó, integrált rendszerek használata még nem jellemző. Sok-sok elem és individuális fejlesztés összekapcsolása szükséges még ennek a megteremtéséhez. Az Agrárinformatikai Klasztert is ez a felismerés hozta létre. Nyugat-Európában már elterjedtebbek ezek a megoldások, de olyan komplex, integrált rendszerek, melyekben a precíziós mezőgazdasági eszközök és a gazdaságirányító, adminisztratív rendszerek össze lennének kapcsolva, még nincsenek. Összefoglalva tehát Nyugat-Európa előnyben van a technológiai fejlettség szempontjából, azonban az is fontos cél, hogy a hasonló szinten lévő környező országokhoz, szomszédainkhoz képest versenyelőnyt tudjunk elérni.

Milyen célokat tűztek ki maguk elé?
E.V.: A Klaszter célja hármas. Egyrészt a meglévő fejlesztési kapacitások és felhasználók összekötése, annak érdekében, hogy a tervezett integrált rendszerek megvalósuljanak, támogatva egyúttal a különböző hazai startupok, fejlesztőcégek piacra jutását. Másrészt fontos cél, hogy az innovációra, az agráriumban megvalósuló K+F+I tevékenységre a fejlesztéspolitika is odafigyeljen és megfelelő támogatási források álljanak a terület rendelkezésre. Hiszen jelenleg az agrárinnováció mostohagyerek, nagyon kevés az a forrás, ami felhasználható ilyen projektekre. A harmadik kiemelt célunk pedig, hogy a gazdálkodókat motiváljuk arra, hogy progresszíven kezdjék el alkalmazni a legmodernebb technológiákat. Ezt is leginkább azzal lehet elősegíteni, ha az uniós támogatások között megjelennek az agrárinformatikai eszközökre szánt források. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban két olyan támogatási program valósul meg, amelyek keretében lehetséges az agrárinnovációra forrásokat allokálni. Az egyik ilyen a Vidékfejlesztési Program, a másik pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program.

G.Sz.: Fontos feladatunk, hogy a különböző szakmai fórumokon, konferenciákon is bemutatkozzunk és hangot adjunk az elképzeléseinknek. El kell jutnunk a döntéshozókhoz, hogy az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési irányok meghatározásakor figyelembe vegyék az agrárinformatikai szempontokat.

Milyen eredményeket sikerült elérni az alapítás óta eltelt nyolc hónapban?
E.V.: A 2014 októbere óta eltelt időszakban tizenkettőről tizenhatra bővült a Klaszter tagjainak száma. Rengeteg szakmai fórumra, konferenciára eljutottunk már, melyeken sikerült hangsúlyoznunk az agrárinformatika jelentőségét. Beadtunk már számos, agrárinformatikai megoldások fejlesztésére irányuló pályázatot is, illetve a GINOP keretében kiírt K+F támogatásokra is előkészítettünk már számos pályázatot. Megalkottuk továbbá a Klaszter 2015-ös munkatervét, amely számos szempont mentén pontosan meghatározza az idei céljainkat, és az ezek megvalósulásához szükséges eszközöket.

G.Sz.: Egyelőre az út elején járunk, de már most rengeteg eredményt sikerült elérnünk önmagában azzal is, hogy a klasztertagokkal közösen gondolkodunk. A 2014-2020 közötti fejlesztési irányokat meghatározó operatív programokat a jelen időszakban véglegesítik és reméljük, sikerült a döntéshozók figyelmét ráirányítanunk az agrárinnováció fontosságára. A Klaszter kiemelt célja a gazdák edukálása is, hiszen egy viszonylag konzervatív közegről beszélünk, amelyik nem feltétlenül nyitott az újításokra. Úgy gondoljuk azonban, hogy a fenntartható fejlődés szempontjából sokkal nagyobb haszna van a technológiai beszerzések támogatásának, mint a hatékonyságnövelést nem serkentő szubvencióknak. A technológiai fejlődés azért is kiemelten fontos, mert a magyar agrárium GMO mentes, viszont a világpiacon fel kell vennünk a versenyt a génmódosított élelmiszerekkel, ami csak a technológia fejlesztésével lehetséges. Az is célunk, hogy a Klaszter segítségével kifejlesztésre kerülő korszerű eszközöket, rendszereket külföldre is exportáljuk, ezzel még inkább elősegítve a tagok piaci sikerét is.”

Forrás:
Beköszönt a szép új világ – Technológiai robbanás előtt az agrárium; Agrárszektor; 2015. június 23.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, technika
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.