A jegyzők sokszor jogosan érzik magukat kiszolgáltatottnak

„Nagyobb jogvédelemre, kiszámítható, határozott idejű kinevezésre és a kettős feladatok átláthatóságára lenne szükség ahhoz, hogy a jegyzők feladatukat függetlenül, politikai befolyástól mentesen tudják ellátni – hívták fel a figyelmet a Rádió Orienten Gyergyák Ferenc, Józsa Fábián és Szmetana György. Kiemelték: ma a jegyzők sokszor jogosan érzik magukat kiszolgáltatottnak a polgármester, illetve a helyi képviselő testület döntéseinek.

Régmúltra tekint vissza a jegyzői intézmény története, amely már a feudalizmusban megjelent. Ekkor a földesúr szolgálatában állva a problémás ügyek megoldása volt a feladata. „Egy 1936-os törvény kimondta, hogy a jegyző jó erkölcséről és ügyességéről ismert, s arra kell törekedni, hogy a községek ne maradjanak jegyző nélkül” – mondta Gyergyák Ferenc, hozzátéve, hogy 1897-ben már törvény kötelezte a településeket arra, hogy jegyzőket tartsanak, akiknek vizsgát kellett tenniük. Kiemelte: ekkora ők lettek a községek szellemi vezetői, annak legfontosabb tagjai.
Szmetana György ehhez hozzátette, hogy 1900-ban egy újabb törvény már azt mondta ki, hogy a jegyző a hivatali teendői ellátása mellett a polgárok gyámolítója, általánosságban véve a községek vezetője, aki a más hatóságoktól érkező iratokat érthető nyelven magyarázza el a lakosok számára. Kiemelte, szerinte jegyzőnek csak a községekben van szerepe, a városi, fővárosi igazgatásban nem jó megoldás, mert osztott feladatkörei miatt sokszor saját magával kerülhet ellentmondásba.

A jegyző emellett a magyar közigazgatás kulcsfigurája, akinek többek között olyan fontos feladatai vannak, mint az anyakönyvi igazgatásról való gondoskodás, a helyi adók személyre szabása és a behajtásról való gondoskodás – mutatott rá Józsa Fábián, hozzátéve, hogy egyfajta kettős szerepe van, aki a települési és az államigazgatási feladatokat is ellátja.

„Egyszer a helyi politikának, másszor a közigazgatási szakmaiságnak kellett megfelelnie, tehát az állami és a helyi érdek ütközött, a munkáltatója pedig helyben volt. Törvényességi feladata miatt függetlenednie kellene a helyi közegtől. Erre már a kilencvenes évek közepén voltak kezdeményezések” – hívta fel a figyelmet Gyergyák Ferenc.

Ehhez Józsa Fábián hozzátette: hatáskörük sokszor változott, ami rendkívül nagy kihívást jelentett. Viszont ebből következően egy komoly és szervezetileg egyre jobban differenciálódó igazgatási apparátus első számú vezetője lett, aki felelősséggel vezeti a hivatalt. A politikával való érintkezési felülete viszont rendkívül kényes pont, különösen a nagyvárosokban, a fővárosi kerületekben, hiszen meglehetősen kiszolgáltatottá teszi az a helyzet, hogy közvetlenül a polgármester a foglalkoztatója. Mint arra rámutatott, ebből kifolyólag felmerül a kérdés, hogy valóban képes-e betölteni a képviselő testület felett a törvényességi kontrollt. Kiemelte: azokon a településeken, ahol a jegyző kiszolgáltatottnak érzi magát akár a polgármester, akár a képviselő testület döntésének, nehéz a törvényességet elvi alapokon képviselnie. Gyergyák Ferenc szerint a jegyző ennek a kettősségnek akkor képes csak megfelelni, ha a testület és a lakosság előtt is szakmai tekintélye van. „A mai állapotok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a jegyző a helyi politikai érdekkel szembe menjen, ami probléma” – hívta fel a figyelmet.

„Egyik oldalról az önkormányzati funkciók szűkülése jellemző ma, másik oldalról a polgármesteri teljes körű munkáltatói jogosítvány, amely az aktuálpolitika számára olyan széles érintkezési felületet biztosít az elvileg független jegyzővel szemben, ami kiszolgáltatottá, bizonytalanná, egzisztenciálisan nehezen tervezhetővé teszi életüket számukra. Valamiféle törvényességi garancia kellene a jegyzőknek, mert hosszú távon azt az igazgatási szerepkört, amit évszázadokon keresztül kivívott magának, nem fogja tudni betölteni” – mutatott rá Józsa Fábián.

Egzisztencia nélkül nem lehet szabadon dolgozni – hívta fel a figyelmet Gyergyák Ferenc, hozzátéve, hogy mindez egy jogkultúrával rendelkező országban nem lenne probléma, hiszen egy okos polgármester megérti, hogy a jegyző érte és nem pedig ellene dolgozik. Szerinte megoldás lenne visszatérni a gyökerekhez és nem határozatlan, hanem határozott, tervezhető időre kinevezni a jegyzőket, ami időbeni garanciát jelentene számukra. Emellett szerinte nagyobb jogvédelemre is lenne szükségük.”

Forrás:
A jegyzők sokszor jogosan érzik magukat kiszolgáltatottnak; OrientPress; 2015. július 9.

A bejegyzés kategóriája: jog, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.