Találat: közigazgatás története

A magyar számítástechnika inkubátorháza – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

„A magyar informatika kezdete 1953-ra tehető, s az a szervezet, amely keltetője a magyar informatikának, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely kiemelt szerepet, felhatalmazást kapott az ügyviteli gépek terjesztésében, az ügyvitelgépesítés, a számítástechnika alkalmazásainak országos támogatásában, az ismeretek terjesztésére és oktatására, valamint szerepet kapott az országos számítógép ill. szoftver ellátásban is egészen 1993-ig. Havass Miklós vezetésével, a szerkesztőség közreműködésével az ITF Tárlatok rovata újabb összeállítással gazdagodott „A KSH Birodalom” címmel. A Tárlatok rovat célja, hogy az Informatika Történeti Adattárban levő információk közti...

Részletek

Elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa

„Hosszú betegséget követően elhunyt Horváth János, az 1990-es évek meghatározó kormányzati informatikusa. Közel 40 évig dolgozott a közigazgatási informatika területén. 1975-től 1988-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban az ágazat szervezési és számítástechnikai tevékenységét irányította. 1989 és 1993 között a Belügyminisztériumban osztályvezetőként a választási és népszavazási rendszerek kezdeti fejlesztésének koordinátora volt. 1993-98 között a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, ahol helyettes államtitkárként irányította és koordinálta a kormányzati informatikai alkalmazásokat. Vezetésével alkották meg az első Kormányzati Informatikai Stratégiát; az ő irányításával jött létre 1996-ban az állami...

Részletek

A Kincstár története, helye, szerepe, feladatai az állampénzügyekben, fejlődése és perspektívája

„...Munkám elsődleges célja, hogy a Kincstár feladatait, történetét, nemzetközi jellemzőit bemutassam, egyúttal megpróbáljam egy kicsit ismertebbé, közelibbé hozni ennek a területnek történetet, jellemzőit, működési kereteit és jelentőségét. Egyúttal remélem, hogy akár diskurzus, akár vita, akár szakmai vagy nem szakmai beszélgetések, eszmecserék alapjául szolgálhat munkám. Ahogy mondani szokás nincs rossz reklám, a lényeg, hogy beszéljenek róla. Kutatásaim alapján a kincstárat, mint témát átfogóan a hazai szakirodalomban még nem dolgozták fel, továbbá uniós és nemzetközi szakirodalomban sem kap kellően hangsúlyos szerepet. Egyben ezt az...

Részletek

A menedzsmentciklusok és az öntökéletesítő folyamatok jelentősége a közigazgatás-fejlesztésben

„Mindenekelőtt úgy gondolom, hogy – felépítésében és tartalmában – ez egy rendhagyó doktori értekezés, melynek már a címe is magyarázatra szorul. A címmel kapcsolatban induljunk ki abból, hogy az elmúlt évtizedekben szokás lett sokféleképpen címkézni az állam fogalmát: „jó állam”, „erős állam”, „fejlesztő állam”, „gondoskodó állam” stb. „Menedzselt” vagy pláne „jól menedzselt” állam szóösszetétellel ugyanakkor két évtizedes pályafutásom során még nem találkoztam. Annak ellenére, hogy nagyon is időszerűnek tartom a közigazgatás- és az államtudomány továbbfejlődését egy olyan irányba, amely nem csupán a...

Részletek

Az elektronikus anyakönyvezés helye és szerepe a magyar közigazgatásban

„...Az elektronikus anyakönyvezési megoldást 2014. július 1-je óta alkalmazzák. Az elektronikus anyakönyvezés esetében szükségesnek tartom feltárni azon nyilvántartásvezetési megoldásokat, amelyekkel az elektronikus anyakönyvezésben hasonló stabilitás biztosítható, mint a papír alapú nyilvántartás esetében. A dolgozatom alapvető célja olyan javaslatok, megoldási alternatívák kidolgozása, amelyekkel elősegíthető ezen stabilitás megvalósítása. A javaslataim megalapozásához először elhelyezem az anyakönyvet a közigazgatási nyilvántartások rendszerében, majd áttekintem az anyakönyvezés történeti fejlődését. Ezen alapokra építkezve a következő főbb témaköröket elemzem és teszek javaslatot a fennálló problémák megoldására. A jelenlegi jogalkotási tendencia...

Részletek

Magyarország atlasza 1495-ben és 1806-ban, 1-2. kötet

„Ez a különleges atlasz és helységnévtár, amely a Kárpát-medence 24.000 településének a helyét és adatait öleli fel, harminc év munkájával született és két szempontból is kuriózum. Egyrészt összefogja legnagyobb földrajztudósaink és térképészeink eredményeit. Másrészt ezt a hódoltság előtti és utáni korra nézve úgy teszi, hogy a térképszelvényeket egymás melletti oldalakon és így egymással összevethető módon ábrázolja. A baloldali 1495-összelvénysor alapjául Csánki D. műve szolgált . Kiegészítésül háromjeles tudós eredményeit vetíti arra, feltüntetve a Borovszky S. , Györffy Gy. és Pesty F. műveiben...

Részletek

A statisztikai adatszabályozás módszerei a kezdetektől napjainkig Magyarországon

„...A hazai szakirodalomból eddig hiányzott a statisztikai kiadványok szerkezeti és mennyiségi vizsgálata, illetve az ebből levonható következtetések a statisztikai szervezetek és kiadványrendszerük kapcsolatáról. A dolgozat célja egyrészt a magyar statisztikai rendszer történeti fejlődésének bemutatása. Ennek során törekszünk az adatok feldolgozására és közlésére vonatkozó témák kiemelésére, a szenzitív adatkörök kezelésének bemutatására. Másik kiemelten fontos célkitűzés a hazai statisztikai szakirodalom részleges biblometriai vizsgálata, az ebből adódó következtetések bemutatása, illetve a módszer lehetőségeinek és korlátainak megállapítása. Tézisek Az értekezés az alábbi tézisek mentén halad a...

Részletek

Állami erőforrások. Szervezet és személyi állomány a végrehajtó hatalom körében

„A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének fejlődését a rendszerváltástól napjainkig különböző, eseten ként egymással ellentétes hatásmechanizmusok érték. Így előbb az Új Közmenedzsment adaptációs kísérleteinek rendelődött alá, majd a pénzügyi-gazdasági világválság következményeinek állami kezelése ismét felértékelte a közigazgatás hagyományos, főként közhatalmi eszközeit a napjainkban világszerte érvényesülő neoweberi vagy poszt-NPM-irányvonalaknak megfelelően. E folyamatban a magyar közigazgatás 2010 óta tartó radikális átalakítása nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű az általa alkalmazott szervezeti integrációval és működési centralizációval, amely sok tekintetben hungarikumnak számító új intézmények kialakításához vezetett. Ezekben együtt...

Részletek

Államhatár és határjelek

„Tipikus kérdés gyerekek szájából a határhoz közeledvén, ha autóval utazik külföldre a család: Ez még Magyarország? Már a másik országban vagyunk? Országunk államhatárai ma sok helyen olyanok, hogy megállni sem kell, mikor áthajt az ember, nem beszélve a határátkelőhelyeken kívüli területekről. Mégis honnan tudható, hogy pontosan hol ér véget az egyik ország és hol kezdődik a másik? Az államhatárjelek karbantartását, esetleges áthelyezését, geodéziai meghatározását, az államhatár dokumentálását, valamint a témával kapcsolatos szakértői tevékenységet a Lechner Tudásközpont látja el. Jó, hogy olyan korban...

Részletek

A számontartott nemzet címmel exkluzív térképalbumot ad ki a KSH és a KSH Könyvtár

„A statisztikai hivatal is emléket állít a trianoni eseményeknek A Központi Statisztikai Hivatal és a KSH Könyvtár a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján „A számontartott nemzet” címmel exkluzív térképalbumot jelentet meg, amely a magyar történelem nyolc évtizedét öleli fel és mutatja be térképi ábrázolásokon keresztül. A kiadvány gerincét a tematikus tanulmányok mellett a Hivatal 1867 és 1945 között működő térképészeti osztálya által készített térképek képezik, amelyek jelenleg a KSH Könyvtár állományában találhatók meg. Számos, eddig még nem publikált térképet tartalmazó, valamint tudományos...

Részletek
Page 1 of 9 1 2 9