„„Földbe vetett bizalom avagy a Váci Egyházmegye jó gyakorlatai, tudásátadás, hálózatosodás” címmel nyert vidékfejlesztést célzó támogatást a Váci Egyházmegye. E témában rendeztek konferenciát július 16-án Mezőtúron. Beer Miklós püspök a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta.
A Váci Egyházmegye a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) pályázatán nyert támogatást sokoldalú és fenntartható vidékfejlesztéssel kapcsolatos országos, térségi és helyi szintű szakmai konferenciák szervezésére. Az egyházmegye felhívására Mezőtúron a Nagykunsági Íz- és Termékházban gyűltek össze az agrárium képviselői, hogy bemutassák a jól működő helyi gyakorlatokat.
A kezdeményező Váci Egyházmegye célja az volt, hogy elősegítse a kapcsolatok kiépítését a térség agrárpiacának szereplői között. A fórumon részt vett a Mezőtúrt magában foglaló Szeged-Csanádi Egyházmegye képviseletében Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora, valamint Szabó József, a Nagykunsági Református Egyházmegye főjegyzője.
A helyszínül választott Mezőtúr az MNVH informatikai központja. A Gál Ferenc Főiskola égisze alatt működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet fogja össze a helyi termékekre és szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezését és ismertetését.
A július 16-i fórumra a Váci Egyházmegye, a Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyék, valamint a Nagykunság tájegység területén tevékenykedő vidékfejlesztési szakembereket hívták meg. A résztvevők között voltak intézményvezetők, helyi őstermelők, valamint papok, diakónusok is. A jelenlévőknek előadásokon, beszélgetéseken és tereplátogatáson keresztül nyílt lehetőségük a helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jól működő gyakorlatok megismerésére.
A Nagykunsági Íz- és Termékház a térség őstermelői számára ad bemutatkozási lehetőséget – szólt Bíró Anna, az MNVH vidékfejlesztési referense a nemrégiben átadott épületről. Intenzív fejlődési folyamatról számolt be: öt évvel ezelőtt még mind a helyi termék, mind a helyi piac alig volt ismert fogalom, ma pedig egyik hely után a másikon jelenik meg a termelői piaci értékesítés.
A konferencia résztvevőit a váci megyéspüspök köszöntötte. Beer Miklós arról vallott, mennyire közel áll hozzá gyerekkorától fogva a falusi élet, és milyen közvetlen kapcsolatban áll a vidék mai gondjaival. Az Ipolytól Cserkeszőlőig terjedő, egész Nógrád megyét magában foglaló Váci Egyházmegye főpásztora hangsúlyozta, felelősséget éreznek a térségbeli települések gondjai iránt. A pusztuló falu, a parlagon heverő földek látványa napi „élményünk” – mondta Beer Miklós. „Az adott társadalmi körülmények között kell Isten szándékát keresnünk, és így kell segítenünk egymást az élni akarásban, megújulásban” – indokolta a püspök az egyházmegyei vidékfejlesztési iroda két évvel ezelőtti létrehozását. „Célunk, hogy tájékozódjunk, milyen helyzetben vannak falvaink, milyen lehetőségeket találhatunk az állami intézetekkel való együttműködés terén. Feladatunknak érezzük, hogy hálózatot építsünk őstermelők, szövetkezetek között, közösséget a falusi termelő és városi fogyasztó emberek között. Szeretnénk, ha papjaink »megfertőződnének« a gazdálkodás lehetőségével” – mondta a püspök. Hozzátette: „Azon fáradozunk, hogy megmutassuk, meg kell becsülnünk a földet, meg kell mutatnunk ennek az életformának örömét és szépségét, de gondját, verejtékét is.”
Beer Miklós a falusi turizmus vonzerejét hangsúlyozva arra buzdított, töltsék minél többen szabadságukat a falusi vendéglátásban, ha igazán pihenni akarnak, és ismerjék meg ezt a csodálatos világot. „Itt valós élményeket kapnak” – fogalmazott. A főpásztor figyelmeztetett: a menekültek helyzete a vidék számára is kihívás – át kell gondolni, ki az az éhező ember, akinek a munkával megművelt föld terméséből enni kell adnunk.
Kozma Gábor, a szegedi Gál József Főiskola rektora a fórumnak helyet adó intézmény részéről köszöntötte a résztvevőket. A főiskola égisze alatt működik ugyanis 2011. december 1-je óta a mezőtúri Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, amely mezőgazdasági és közösségépítési képzéseket nyújt. Kozma Gábor ismertette az intézet képzési programjait.
Szabó József, a Nagykunsági Református Egyházmegye főjegyzője, törökszentmiklósi református lelkész a térség néhány jól működő gyakorlatát mutatta be, arra keresve a választ, mi lehet az egyház szerepe a vidékfejlesztésben. Előadásában a Nagykunság drámai népességfogyására is felhívta a figyelmet.
Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet vidékfejlesztési igazgatója, az intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, milyen fórumok lennének szükségesek a hálózatépítéshez, hogyan juthat el az információ a termelőhöz. Méltatta a térségi fórumokat, melyek mutatják, van igény a megújulásra, fejlődésre. Kiemelte, milyen elismeréssel tekintenek az egyházi szerepvállalásra ezen a területen. „Számítunk az egyházi szervezetekre a bizalom és az együttműködés kultúrájának erősítésében” – fogalmazott Eperjesi Tamás.
Fieszl Csaba, a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodájának igazgatója az egyházmegye kezdeményezései közül bemutatta a konyhakertprogramot, a termelői piacot, a „Gyümölcsfát a plébániakertbe”, a „Mezőgazdasági szakkör az iskolában” elnevezésű programjaikat, illetve a közmunkaprogramba való bekapcsolódásukat. A konyhakertprogramban önellátásra biztatnak, a piac keretében a termelői bázis kiépítését célozzák. Évente vetőmagot osztanak, egyre növekvő mennyiségben és területen. Termelői piacuk Vác után Újhatvanban és Nyáregyházán várja a vásárlókat, és hamarosan nyitnak Szolnokon is. A mezőgazdasági szakkör a váci Karolina-iskolában indult, azóta tizennégy tanintézmény csatlakozott a kezdeményezéshez. Moduláris iskolakerteket alakítottak ki a Szent István Egyetemmel együttműködve. Új terület számukra a közfoglalkoztatás: tizenhét fő dolgozik Nyáregyházán, Szurdokpüspökiben pedig szeptemberben kezdődik a munka. Nyáregyházán kilenc hektárt művelnek, állattartást folytatnak, és szegények konyháját is működtetnek. A hátrányos helyzetű gyerekekkel tanodában foglalkoznak. A jövőt tekintve számos tervük van: szociális szövetkezetté fejlesztenék termelői csoportjaikat, megkezdenék a nyúltenyésztést és a gombatermesztést.
Patkós Lajos, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének vidékfejlesztésért felelős alelnöke a kamara munkáját és szerepét mutatta be a rövid ellátási láncban. Ismertette, hogyan működik a rövid, egy közvetítőt tartalmazó ellátási lánc, hogyan lehet ehhez kapcsolódni. Szólt az értékesítés hagyományos és modern formáiról, az ezekben rejlő terjeszkedési lehetőségekről.
Móga Melinda tanyagazda a Móga-tanyagazdaságot mutatta be, Háda Attila, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztálya Térségi Programok Osztályának vezetője a tanyák szerepéről beszélt a rövid ellátási láncban.
A résztvevők megtekintették a Nagykunsági Íz- és Termékházat, valamint a Kovács Kerámiai Manufaktúra fazekasműhelyét és a Mezőtúri Református Egyházközség Bíró Kálmánné Bakos Ilona Idősek Otthonát.
Beer Miklós a konferencia témája kapcsán feltett kérdésünkre a szemléletváltás szükségességét hangsúlyozta a vidékfejlesztés területén. „Ferenc pápa is erre szólít fel minket, legutóbbi körlevele összekapcsolja a környezet védelmét mai problémáinkkal, a társadalom nyomorúságával. A kettő össze kell, hogy találkozzon gondolkodásunkban. Isten ebben a csodálatos világban arra hív minket, hogy egymást segítsük. A gazdálkodás pedig egymás segítésének korlátlan lehetőségét nyújtja. Lelki, szellemi gazdagodást ad. A gyerek inkább nőjön fel egy tanyán, mint a számítógép mellett” – mondta a váci püspök. „A »Gyümölcsfát a plébániakertekbe« kezdeményezésünk azt üzeni a plébánosoknak, hogy a közösségi kertek, az őshonos gyümölcsösök telepítése közvetve lelkipásztori tevékenység. Össze kell gyűjteni embereket, gyerekeket a közös munkálkodás keretében” – tette hozzá a főpásztor. Beer Miklós az egyházmegye kezdeményezéseiről szólva elmondta, a püspöki palota kertjében állatsimogatót létesítettek: a díszkert szomszédságában tyúkok, szamár, bárányok látogathatók.
Hetente csütörtökönként délután a székesegyházzal szemben „püspöki piacot” tartanak, amelynek fő vásárlói a családok, termékkínálata pedig tartalmazza az élelmiszerek széles skáláját a sajttól, hentesárutól a zöldségeken át a péksüteményig. A piac a találkozás lehetősége egymással és a termelővel. A váci megyéspüspök további ötleteit sorolva egy keresztény szellemiségű mezőgazdasági „építőtábor” létrehozását szorgalmazta. Hangsúlyozta: „Kezünkben vannak a lehetőségek, el kell kezdenünk a munkát.”
Bölönyi-Horváth László, a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodájának munkatársa kérdésünkre elmondta: a mostani konferencia egy három részből álló információs fórum második állomása. Júniusban, Vácon az iroda szervezésében a konyhakertek művelési lehetőségeivel foglalkoztak, helyi jól működő gyakorlatokat bemutatva. A mostani, Mezőtúron rendezett második fórum főként az értékesítési lehetőségekről szólt, középpontba állítva a rövid ellátási lánc bemutatását. Harmadik konferenciájukat július végén az összegzés jegyében szervezik meg.”
Forrás:
Konferenciát szervezett a vidékfejlesztés lehetőségeiről a Váci Egyházmegye; Trauttwein Éva; Magyar Kurír; 2015. július 16.
A konferencia programja (.doc)
Egyházi vidékfejlesztés; Herman Ottó Intézet (NAKVI); 2014. október 6. (Korábbi, hasonló konferencia)
Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda
