„Megvan a fedezet a közszférabeli béremelésekre és az adók jövő évi csökkentésére. Nem kell attól tartani, hogy a jóléti intézkedések megingatják az állam pénzügyeit, s a lépések olyan káros hatással járnak, mint mondjuk 2002 után – erről is beszélt lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László lényegesnek nevezte, hogy immár nem hitelfelvétel, hanem a magyar gazdaság teljesítménye adja a különféle lépések anyagi fedezetét.
– Kiadások egész sora várhat az államkasszára a következő időkben: miközben csökkennek egyes adókulcsok, újabb juttatásokról és a közszféra egyes munkavállalói köreinek béremeléséről szólnak a tervek, a döntések, a kormányzati bejelentések. A számvevőszék szerint megvan az ilyen intézkedések fedezete?
– Előrebocsáthatom, hogy a helyzet megítéléséhez kellő ismerettel rendelkezik az Állami Számvevőszék, a szervezet ugyanis az utóbbi időben több átfogó szakmai munkát is elkészített. Az év elején véleményt adtunk közre az azóta megszavazott jövő évi büdzsé akkori tervezetéről, a napokban pedig megismerhette a nyilvánosság a tavalyi költségvetés végrehajtásának áttekintése után tett megállapításokat és elemzési tapasztalatokat. Eközben részletesen megvizsgáltuk 2015 első felének gazdasági eseményeit is. Összegzésképpen azt mondhatom: jelenleg az állam bevételei és kiadásai egyensúlyban vannak, s nem fenyeget annak veszélye, hogy a kormányzati döntések, tervek miatt az egyensúly megbillenhet. Lényeges, hogy mindennek az alapját a gazdasági növekedés, nem pedig hitelfelvétel adja.– Ha jól értem, nem járunk úgy, mint a 2002-es választások után, amikor a frissen megalakult Medgyessy-kormány valóra váltotta egyes választási ígéreteit, és jóléti intézkedéseket hozott. Némely vélemények szerint az akkori felelőtlen lépések egyik következménye például, hogy ma nem fizethetünk idehaza euróval. Mennyiben más a helyzet most, mint bő egy évtizeddel ezelőtt?
– Az utóbbi években, 2010 óta a stabilizáció állt a fókuszban: a legfontosabb célok között a költségvetés hiányának mérséklése és az államadósság féken tartása szerepelt. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy a válsággazdálkodás időszaka befejeződött, s Magyarország túllépett a krízisen. A fegyelmezett állami pénzköltés és a kedvező gazdasági folyamatok most kellő mozgásteret kínálnak akár nagyobb lépések megtételéhez is. Korábban hiányoztak a hasonló alapok.– Ha már itt tartunk, mi jellemezte az elmúlt esztendő közpénzügyi és gazdasági folyamatait? A 2014-es büdzsé kapcsán mit állapított meg a számvevőszék?
– Mindenekelőtt azt, hogy a tavalyi költségvetés végrehajtása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Fény derült néhány kisebb hiányosságra, összességében azonban az látszik, hogy a kormány kézben tartotta a költségvetési folyamatokat. E következtetést megalapozza, hogy 2014-ben 3,6 százalékkal növekedett a magyar bruttó hazai termék (GDP) – az unióban ez volt az egyik legjobb adat. Hozzátehetjük azt is, hogy a múlt évben a GDP-nk elérte a válság előtti mértékét és újra közelített az EU átlagos fejlettségi szintjéhez. Kiemelhető ezeken túl, hogy tavaly rekordmértékben, 11,7 százalékkal bővültek idehaza a beruházások. Mindeközben a költségvetés hiánya bőven három százalék alatt maradt: a kedvező egyenleg elsősorban a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedésből és a féllegális gazdaság visszaszorításából származó állami többletbevételeknek volt köszönhető.– A gazdaság állapotát bemutató összegző értékek, az úgynevezett makroszámok szépen mutatnak. A kérdés ilyen esetben azonban mindig az: az adatokból kiolvasható kedvező folyamatokat az utca embere a saját bőrén, pénztárcáján is megérezheti?
– Erről csak annyit mondhatok, hogy tavaly a bérek és a nyugdíjak értéke emelkedett, s a háztartások a korábbinál többet költöttek a boltokban, a szolgáltatóknál. Az sem mellékes, hogy 2014-ben már 4,1 millióan dolgoztak idehaza, kétszázezerrel több embernek volt legális munkája, mint azelőtt. Mindeközben az állam több olyan intézkedést vezetett be vagy tartott fenn, amely a gazdaság mozgásba hozását, a lakosság jólétét segítette. Elég csak megemlíteni például a munkahelyvédelmi akciótervet, a növekedési hitelprogramot vagy éppen a tisztességtelen devizahitelek visszamenőleges rendezéséért tett lépéseket. S ha már 2002 szóba került: a múlt évben három választást tartottak idehaza, az állam pénzügyi helyzete azonban – sem a voksolások előtt, sem azok után – nem rendült meg. A rendszerváltozás óta a tavalyi volt az első választási év, amelyben nem hajtottak végre felelőtlen választási költségvetést.– Másképpen mondva: nem volt fedezet nélküli, szavazatszerző osztogatás.
– A meghozott intézkedések pénzügyi alapja rendelkezésre állt. Ezt bizonyítják a tavalyi adatok mellett az idei első fél év folyamatai is. Bővülő export, emelkedő átlagkereset, javuló munkaerőpiaci számok – friss elemzésünk szerint ezek voltak az első hat hónap fő jellemzői. S hozzátehető az is: a féléves értékek alapján az idei költségvetési célok nincsenek veszélyben. Még úgy sem, hogy bizonyos tényezők kockázatot hordoznak magukban.– Mire gondol?
– Elsőként is az államadósság kérdését kell szóba hoznom: az ország tartozása június végén valamivel több mint 25 ezer milliárd forint volt, az összeg öt százalékkal nagyobb a 2014. végi értékhez képest. Emellett az önkormányzatok támogatása a tervezettnél nagyobb ütemben halad, ez ügyben 8–15 milliárdos többletkiadás merülhet fel. Ezeken túl nem biztos, hogy az állami szervezetek minden várt összeget befizetnek majd a közkasszába, emiatt 18-20 milliárdos hiátus keletkezhet. S kockázatot hordoz magában az is, hogy az uniós pénzek nem olyan ütemben érkeznek meg, mint ahogy Magyarország megvalósítja a közösség által támogatott programokat. Megjegyzem: azt, hogy a közösségi források lassú folyósítása gondot okoz, az unió maga is elismeri. A problémát részben orvosolja, hogy az éves hiány uniós módszertan szerinti kiszámításánál azokat a 2015-re járó bevételeket is figyelembe vehetjük majd, amelyek csak a jövő év elején érkeznek meg. A számítási korrekció lényeges, hiszen az országok nemzetközi megítélésben rendkívül fontos, hogy egy-egy évben az állami költségvetés hiánya az elfogadható határon belül marad-e. Jelenleg úgy néz ki, ez ügyben Magyarország idén is jól szerepel majd”
Forrás:
Nem járunk úgy, mint 2002-ben; Magyar Idők; 2015. szeptember 5.
