„Az Állami Számvevőszék a tanulmányában átfogóan bemutatja a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását, az egyes Operatív Programok és prioritásaik pénzügyi és szakmai előrehaladása indikátorainak teljesülését. Magyarország számára az EU-tagság nettó pénzügyi mérlege egyértelműen előnyösen alakult és ez a jelleg a tagság első évei után tovább erősödött.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés legfőbb pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, amelynek törvényben meghatározott feladata a „jó kormányzás” támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett, ellenőrzési tapasztalatai alapján, vagy azokból fakadóan elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá és célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.
Az EU tagság pénzügyi vonatkozásai, a Magyarország részére különféle jogcímeken és céllal juttatott források volumene, felhasználása a gazdasági fejlődésben betöltött kulcsfontosságú szerepe miatt folyamatosan jelentős közérdeklődésre tartanak számot. Az EU tagság 10 éves évfordulója és a hétéves EU költségvetési időszak 2013 végével történő lezárása indokolta a Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló értékelését.
Az ÁSZ tanulmánya bemutatja a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarországnak jutatott közösségi támogatásokat és az EU tagságból származó egyéb gazdasági előnyöket. Szintén összefoglalóan mutatja be a Magyarország EU tagságával járó befizetéseket, azok összetételét, illetve a tagsággal járó gazdasági hatásokat. A tanulmány megközelítése újszerű, célja az uniós forrásfelhasználás eredményességének mérése, a hazai gyakorlatban először alkalmazva az eredményszemléletű megközelítés követelményeit, elemzési eljárásait.
A 2004-2014 közötti időszakban az ország európai uniós pénzügyi mérlege nettó 8 088,9 Mrd forint volt, ami 10 679,9 Mrd forint kapott támogatás és 2 591,0 Mrd forint hazai hozzájárulás különbségéből adódott. Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban – több más EU tagországhoz hasonlóan – nem tudta teljes mértékben felhasználni a rendelkezésre álló forrásokat. Így azok egy része nem tudta segíteni a fő célok teljesítését: a gazdasági növekedés élénkülését és a foglalkoztatás bővülését.
Magyarország, hazai kiegészítő költségvetési forrásokkal kibővített 2007-2013 közötti pénzügyi fejlesztési kerete elérte a 11 908,2 Mrd forintot (tervezési árfolyamon), ebből a vállalt hazai hozzájárulások mértéke 2 024,3 Mrd forintot (átlagosan 17 %-ot) tett ki. A Kohéziós Alapok forrásainak összege ebben az időszakban – a hazai költségvetési hozzájárulásokkal együtt – 8 204,9 Mrd forint (69 %) volt, ami a regionális fejlesztéseket, az elmaradott régiók fejlődését és a szociális felzárkóztatást szolgálta. Az uniós fejlesztési keret másik részét (30 %-át) a vidékfejlesztésre szánt források és a közvetlen agrárpiaci támogatások alkották.
A fejlesztési források felhasználása jelentős intézményi költségeket igényelt. Az állami költségvetés éves uniós-intézményi működési kiadásai 2003-2013 között 40-60 Mrd forint/év között mozogtak.
A Gazdaságfejlesztési és Regionális Operatív Programok munkahely-teremtési hatása jelentősen felülmúlta a várakozásokat és kiemelkedett a többi fejlesztési indikátor közül. Az Nemzeti Stratégiai Referencia Keret forrásaiból mintegy 3 182,9 Mrd forintot, a teljes kifizetett összeg 76,7%-át fordították beruházásokra. A nem tőke jellegű kifizetések túlsúlya jellemezte a képzésekre irányuló, egyúttal a társadalmi megújulással, valamint az államreformmal kapcsolatos programok, prioritások kifizetéseit.
A közszféra részaránya a teljesített kifizetésekből, – 2013. október végégén, az NGM adatai szerint –, 72,2%, közel 3 000 Mrd forint volt. Az uniós fejlesztési források felhasználásában négy operatív programnál, amelyek a társadalmi infrastruktúra fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat támogatták, a közszféra részesedése a felhasználásból meghaladta a 85%-ot.
A hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatását, a regionális különbségek csökkenését a fejlesztési források – a kiemelkedő kifizetési, felhasználási arányok ellenére –, csak részben enyhítették, de elősegítették több régió, így a dél-alföldi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli lemaradásának csökkenését. Az 1 főre jutó GDP értékének változása tekintetében azonban két régiónál, az észak-magyarországi és a közép-dunántúli esetében tovább nőttek a területi fejlődésbeli különbségek.
A 2007-2013 közötti időszakban a hazai foglalkoztatási és a beruházási indikátorok időarányosan kedvező teljesülése, és a tagállamok között az egyik legnagyobb GDP-arányos támogatás-felhasználás (15,8%) mellett a magyar gazdaság növekedési teljesítménye 2013-ig nem volt kiemelkedő a 2004-ben csatlakozott kelet-európai tagállamokhoz képest. Az EU-támogatások nagysága nem bizonyult elégségesnek a növekedési pálya felgyorsításához.
A jelenleg még megvalósítás alatt álló projektekre fókuszáló széleskörű szervező tevékenység felgyorsítása – kiemelten a nagyobb és jelentősebb projektekre – és a kormányzati erőfeszítések esélyt adnak arra, hogy 2016-ban a közösségi támogatások végleges elszámolásakor ne vagy csak minimális mértékben legyen forrásvesztés.
A teljes tanulmány elérhető az ÁSZ honlapján ide kattintva, a kapcsolódó mellékletek és függelékek pedig ide kattintva.”
Forrás:
Tanulmány Magyarország EU tagságának eddigi eredményességéről; Állami Számvevőszék; 2015. szeptember 9.
Tanulmány a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről; Állami Számvevőszék; 2015. augusztus (pdf)
Mellékletek és függelékek a 2007-2013. évi EU költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről című tanulmányhoz; Állami Számvevőszék; 2015. augusztus (pdf)
