hírközlésInternetszakirodalomtávközlés

Romlott a magyar digitális gazdaság fejlettségi szintje nemzetközi összevetésben a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) jelentése szerint

Szerző: 2015. december 1.december 6th, 2015No Comments

„Ma jelent meg a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) aktuális éves jelentése a globális infokommunikációs (IKT) ágazat legfrissebb mutatóiról, amely szerint jelenleg a világ népessége 43,3 százalékának, 3,2 milliárd embernek van már világhálós kapcsolata. A mobil technológiában még ennél is jobbak a számok, jelenleg 7,1 milliárd előfizetést tartanak nyilván a szolgáltatók, amelyek egyébként a globális népesség 95 százalékát lefedték már a szükséges vezeték nélküli technológiával.

Lassul a net terjedése
Az idén 165 éves ITU nagy presztízsű jelentése egy rangsort is tartalmaz, amely azt mutatja, hogy az egyes országok gazdasága 2010-hez képest ma hogyan áll az infokommunikációs technológiák befogadásában, hasznosításában. Az úgynevezett ICT Development Index (IDI) számos szempontot vesz figyelembe a rangsor meghatározásához. Méri az infokom technológiákhoz való hozzáférés, a tényleges használat, illetve az adott ország polgárai infokom tudásának szintjét, a mobil- és internet-előfizetések számának a változását, a háztartások számítógéppel, vezetékes, illetve mobil szélessávval való ellátottságát.

Az idei év végéig várhatóan már a háztartások 46 százaléka rendelkezik majd interneteléréssel, szemben a tavalyi 44, illetve az öt évvel ezelőtti 30 százalékkal – emeli ki a jelentés világhálóra vonatkozó fejezete. A fejlett világban a háztartások 81,3 százalékának van már internet hozzáférése, a fejlődő világban ugyanez a mutató 34,1 százalék, míg a 48 legfejlettlenebb országban alig 6,7 százalék.

A felmérések szerint az internetelérés növekedése idén lelassult, a tavalyi 7,4 százalék után 6,9 százalék volt a bővülés. A netezők száma ugyanakkor a fejlődő világban az elmúlt öt évben közel megduplázódott, és ma már elmondható az is, hogy a jelenleg világhálós kapcsolattal rendelkezők kétharmada a feltörekvő országokban él.

Ami az egyes internetelérési technológiákat illeti, a leggyorsabban a mobil szélessáv növekedett: 2010-ben még csak 800 millió előfizetőt tartottak nyilván, ez a mutató mára elérte a 3,5 milliárdot. A vezetékes szélessáv csak kullog a mobil technológia után, előbbiben 2015-re lehetett annyi ügyfelet kimutatni, mint a mobilban volt öt éve.

A mobil technológia hálózati lefedettségben is nagyon dinamikusan növekszik, a világ 7 milliárdot meghaladó népességéből ma már “csak” mintegy 350 millióan élnek olyan területen, melyet nem fed le mobil hálózat. Számuk egy éve 100 millióval volt több.

Az évtized végén már a háztartásoknak legalább az 56 százaléka rendelkezik majd internethozzáféréssel a világon, de a népességszámra vetítve csak 53 százaléknak lesz online kapcsolata.

A jelentés megjegyzi, hogy a mobiltarifák világszerte folyamatosan csökkennek, tavaly óta a legnagyobb mértékű díjesést a mobil szélessávú előfizetésekben lehet kimutatni. A szolgáltatás a múlt évihez képest átlagosan 20-30 százalékkal megfizethetőbbé vált – írták az elemzők. Az ITU tagországok kétharmada egyébként olyan tervet tűzött ki maga elé, hogy a szélessávú szolgáltatások költsége országán belül záros határidőn belül ne haladja meg a havi átlagjövedelem 5 százalékát.

Érdekes megállapítása a riportnak, hogy miközben egyre többek számára elérhető a mobil, több éves folyamatos visszaesés után két éve drágulni kezdtek a vezetékes szélessávú elérés tarifái. Különösen igaz ez a legkevésbé fejlett országokra, ahol ez a szolgáltatás csak nagyon kevesek számára megfizethető.

IDI rangsor – Magyarország a régiós sereghajtók között
A jelentés talán legizgalmasabb része a világ országainak IKT fejlettségét tükröző rangsor, amelyet 2015-ben Dél-Korea vezet, az ázsiai országot szorosan követi Dánia és Izland. Az első harmincba a legfejlettebb európai országok, továbbá Hongkong, Japán, Ausztrália, az Egyesült Államok és Szingapúr mellett egyetlen közép-kelet-európai állam, a régió “bezzeg országának” számító Észtországnak sikerült bekerülnie. Ráadásul a balti állam az egyetlen a térségünkön belül, amelyik javítani tudott öt évvel ezelőtti pozícióján, akkor még a 25. legfejlettebb ICT-ország volt.

Magyarország 2010-ben még a 41. helyen állt, most visszacsúszott a 48. helyre, a térségbeli uniós államok közül csak az 50.helyen álló Bulgária és az 59.helyen álló Románia múlja alul: előbbi 3, utóbbi 4 hellyel került hátrébb. Régiós összevetésben az élenjárók között van Szlovénia (33.), Csehország (34.)Lettország (37.) és Litvánia (40.), de még Horvátország (42.), illetve az előző felméréshez képest 12 hellyel visszacsúszó Lengyelország (44.) és Szlovákia (47.) is megelőzi Magyarországot.

Európában egyébként, Albániát kivéve az átlagos IDI érték meghaladja a globális átlagot (5,03), ami a térség gazdasági fejlettségének a magas szintjét mutatja. Európa összesített IDI értéke 2010 és 2015 között 6,48-ról 7,35 pontra javult. A legmagasabb értékeket az észak- és nyugat-európai államok mutatják fel, a legnagyobb előrelépést pedig az Egyesült Királyságnak sikerült elérnie, amely a korábbi 10. helyről ugrott fel a negyedik helyre.”

Forrás:
Romlott a magyar gazdaság IKT-fejlettségi szintje; Sági Gyöngyi; Bitport; 2015. november 30.
Lásd még: ITU releases annual global ICT data and ICT Development Index country rankings; ITU (sajtóanyag); 2015. november 30.
Measuring the Information Society Report (pdf) (a csaknem teljes kiadvány az 5. függelék nélkül, amely 191 ország részletes statisztikai adatai alapján közli a távközlési költségeket, hozzáférési módok szerint)
Executive summary
Measuring the Information Society Report a teljes kiadvány, ára: 59 svájci frank
The ICT Development Index (IDI): conceptual framework and methodology
(módszertani háttér)