energia

Zöld autókkal lehessen uberezni

Szerző: 2016. február 16.február 20th, 2016No Comments

„…Mennyire erősödött az innovatív területek jelenléte/szerepe az energiapiacon?
Három évvel ezelőtt a PwC energiacsapatával három területet kezdtünk mélyebben vizsgálni: az elektromos közlekedés, a smart city (okos városok) és a sharing economy (megosztott gazdaság) témáját, s hogy milyen hatást gyakorolnak az egyes iparágakra. Mindhárom témában kapunk megrendelést, ami azt mutatja, hogy a piacot és az államot olyan mértékben érinti és érdekli mindez, hogy hajlandóak érte fizetni, ami ilyen előremutató területeken elég ritka. Például az elektromos közlekedés hazai meghonosítását koordináló Jedlik Ányos terv készítői az állami ösztönzők kidolgozásakor is kikérték a véleményünket.

Milyen hatással lesz a hazai energiaszektorra az elektromos közlekedés?
Hálózati szinten néhány száz, ezer autó forgalomba helyezése nem igényel új beruházásokat. A MicroGridek (egyedi kiserőművek) [Helyesebb őket mikrohálózatoknak hívni. Szerk.], disztributált áramellátás, termelés, mérlegkörök (a kiegyenlítő energia elszámolása érdekében létrehozott, egy vagy több tagból álló elszámolási szerveződés) terjedését viszont segítheti. Az autó töltéséhez használt akkumulátorok ugyanis nemcsak töltésre, hanem áramtárolásra, visszatöltésre is alkalmasak. Az elektromos autók használata így dinamikusabbá teheti azt a folyamatot, amikor egy ország disztributált energiatermelésre és az ahhoz kapcsolódó tárolásra áll át. Nem az a kérdés, hogy bírja-e majd a hazai rendszer, ha több ezer e-autó kerül forgalomba – az energiahálózatok alkalmasak ezek fogadására – hanem az, hogy tudjuk mindezt jól kihasználni.

A legtöbb kritika mégis az infrastruktúrát éri: mondván a töltők, gyorstöltők hiánya miatt nem terjed az elektromos autózás.
Az elektromos közlekedéshez, töltéshez szükséges infrastruktúra, a felvett és leadott energia elszámolásához kellő technológia, stb. rendelkezésre áll. Ugyan változik és tökéletesedik, több szabványosítási kérdést vet fel – érdemes lenne például egységes töltőket kialakítani, jó volna, ha a fizetést lehetővé tevő applikációk és a mögöttük lévő banki háttér egy lenne – de elérhető. A gazdasági érdek és politikai szabályozás nem áll készen.

Miért nem?
Eltérőek az érdekek. A kormány közvetlenül nem (sokkal), de adókedvezménnyel (például regisztrációs adó vagy áfa eltörlése) támogathatja az elektromos közlekedést, költségvetési bevételről azonban nehezen mond le. Buszsávban történő közlekedés vagy ingyenes parkolás engedélyezésekor a közlekedési, önkormányzati parkolási társaságok lobbiznak érdekeikért. A töltők telepítésért felelős cégek szintén lobbiznak azért, hogy az ő töltőiket telepítsék. Ezek mind késleltetik a rendszer terjedését.

Mi lehet a megoldás a fenti dilemmákra?
A taxisdemonstráció, Uber-probléma fényében azt javasolnám, hogy csak az uberezhessen, akinek zöld autója van. Ha valaki közösségi szolgáltatást nyújt és megosztja az eszközöket, annak legyen társadalmi célja.

Bár a nagyvállalatok mozgástere csökken, profit azért marad náluk. Miért vonulnak ki mégis a térségből?
Úgy vélem, hagyományos termelői kapacitása, kereskedői vagy szolgáltatói tevékenységének megtartása mellett a nagy energetikai cégeknek arra kell figyelniük, hogyan reagálnak például zöld termékfejlesztésre, technológiára vagy az ökotudatos fogyasztókra. A váltás ugyan még nyugaton sem történt meg, de új lakás, autóvásárlásakor egyre többen a környezetkímélő, megújulókkal működő, stb. termékeket keresik. Korábbi régiós beruházásaik már régen megtérültek, többségük továbbra is nyereséges. Azonban fókuszt akarnak, meg akarnak újulni és olyan területekbe invesztálni, melyek nem a leszakadó piacokon térülnek meg. Magyarország speciális helyzetben van, az állami szerepvállalás miatt itt az állam a vevő.

Nem kerül így az ország hátrányba? Képes lesz az állam menedzselni azt a rendszert, amelyet korábban egy bevált üzleti modell alapján működtettek?
Ugyanazok működtetik majd a cégeket, akik korábban, a vezető személye változik. Az elmúlt 15 évben átalakították a rendszert, az ellátás biztonsága garantált. Nagyon komoly befektetéseket, fejlesztéseket nem végeztek jó ideje, túl sok innovációt nem veszítünk. A további fejlesztések, továbblépés iránya kérdéses.

Mit gondol a megújulók szerepéről a hazai energiaszektorban? A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jövő januárra ígéri az új támogatórendszer bevezetését.
Stabil felívelést látok. Két forgatókönyv valószínű: az egyik, hogy a METÁR kiszámíthatóbb és kedvezőbb feltételeket teremt a megújulók számára. Ha mégsem, akkor azoknak kell végiggondolniuk, hogyan érdemes befektetni, továbblépni, akik régóta halasztják beruházásaikat, valami mindenképp el fog indulni.”

Forrás:
Osztovits: zöld autókkal lehessen uberezni; Végh Zsófia; NRGReport; 2016. február 15.