„A „Hatékony helyi közigazgatás” című, 2015-ös keltezésű nem publikus, nem jóváhagyott jelzéssel ellátott, ismeretlen forrású és szerzőjű stratégiai elemzés nyilvánosságra kerülését követően az önkormányzati vezetők széles körében váltott ki megdöbbenést és felháborodást. A TÖOSZ elnöksége 2016. február 16-i ülésén értékelte a kialakult helyzetet, és a publikussá vált írással kapcsolatban tiltakozásképpen állásfoglalást, nyílt választ fogadott el.
Nyílt válasz a „Hatékony helyi közigazgatás” című nem publikus, nem jóváhagyott stratégiai elemzésre
A 12 oldalas „Hatékony helyi közigazgatás” című előterjesztés 2015-ös keltezésű nem publikus elemzés nyilvánosságra kerülését követően az önkormányzati vezetők széles körében váltott ki megdöbbenést és felháborodást. Az elemzés forrása, szerzője nem ismert. Nem tudni, hogy valóban kormányzati háttéranyag-e, vagy provokáció.
A TÖOSZ elnöksége kéri a kormányzatot, így különösen a Belügyminisztériumot, hogy mielőbb tegye egyértelművé álláspontját a stratégiai elemzéssel kapcsolatban.A TÖOSZ elnöksége 2016. február 16-ai ülésén értékelte a kialakult helyzetet és a publikussá vált írással kapcsolatban tiltakozásképpen a következő állásfoglalást, nyílt választ fogadta el.
A TÖOSZ elnöksége reméli, hogy az ismertté vált elemzés nem kormányzati megbízásra, megrendelésre készült és nem kormányzati szándékokat jelenít meg. Az elemzés igaztalan képet fest az önkormányzatok korrupciós helyzetéről, amelyet ezennel visszautasítunk. Tudjuk jól, hogy a korrupció veszélye minden közpénzzel gazdálkodó szervezet esetén fenn áll, viszont éppen az önkormányzatok működése és döntéshozatali mechanizmusa a legfőbb garancia a korrupció elkerülésére és leleplezésére. Ugyanakkor tovább kell növelni az önkormányzati döntéshozatal nyilvánosságát, átláthatóságát. Nem a korrupciót számolja fel az a mechanizmus, amely a döntések végrehajtását eltávolítja a döntéshozó önkormányzattól, hanem csökkenti a döntési folyamat nyilvánosságát és átláthatóságát, más szintre helyezve a korrupció kockázatát.
Nem fogadható el gondolatkísérletnek sem, hogy a települési önkormányzatok pénzügyi adminisztrációját centralizálják és a helyi döntéshozók befolyásától függetlenítsék. Ezzel a leírt eljárással az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját számolnák fel, amely egyet jelentene az önkormányzás felszámolásával.
Az átláthatatlan és helyi kontroll nélküli centralizáció közismert negatív példája a KLIK rendszere, amely nem lehet jó példa, akkor sem, ha az újabb centralizációs folyamatot körültekintőbben készítenék elő. A túlzott centralizáció megöli a helyi kezdeményezéseket, az öntevékenységet és a közösségi döntéshozatalt. Az állami központosítás eddigi folyamata is már jelentős működési nehézségeket eredményezett és a közüzemi közszolgáltatások további államosítása újabb zavarokat okozhat.
A stratégiai elemzés az ASP rendszer kiépülésén keresztül gondolja bújtatva megvalósítani a tényleges döntések központosítását. Ez az anyag súlyos károkat okozhat az ASP átfogó és sikeres bevezetésének. Miközben az ASP hasznos segítséget és rendszerszerű működést támogató informatikai rendszer nem engedhető meg, hogy mögöttes, centralizációs, hatalmi célok megvalósítására használják fel.
A TÖOSZ elnöksége továbbra is támogatja a mindennapi adminisztrációs feladatokat segítő, de egyértelműen átlátható ASP rendszer bevezetését, széles körű alkalmazását. Ez a szakmai támogatás viszont feltételezi, hogy legyen teljes körű bizalom az ASP rendszert működtető Magyar Államkincstárral. A nem publikus anyagban foglalt „megoldások” rombolják a kormányzattal és kormányzati szervekkel kapcsolatos bizalmat.
A TÖOSZ elnöksége elképzelhetetlennek tartja, hogy a leírtak kormányzati szándékot és célokat jelenítenének meg. Ugyanakkor az elmúlt évek centralizációs folyamatai, valamint a kormányzat önkormányzást gyengítő intézkedései már eddig is gyengítették a központi hatalommal szembeni bizalmat.
Ennek következtében ma már nem elegendő, hogy a kormányzat kinyilvánítsa az elemzéssel kapcsolatban, hogy az nem tükrözi a kormányzat szándékait, konkrét bizalomépítő intézkedésekre van szükség.Javaslatok a bizalom helyreállítására
A kormányzati bizalom jelentős megnyilvánulása lenne, ha megtörténne a polgármesteri javadalmazás átfogó és igazságos, méltányos és arányos rendezése. A polgármesteri tevékenység súlyának megfelelő kormányzati elismerése nem csupán gesztus értékű lenne, hanem igazolhatná, hogy a kormányzat tényleges partnernek, nem pedig tovább gyengítendő szereplőnek tekintené az első számú településvezetőket. A polgármesterek anyagi biztonsága jelentősen csökkentené a korrupciós kockázatot helyi szinten is.
A kormányzati bizalom erősítését jelentené, ha az ASP rendszer bevezetésével – a jelenlegi tervezetthez képest – növelné az átláthatóságot, a települési adatok összemérhetőségét és alapul szolgálhatna az egyes közszolgáltatások színvonalának javításához és kialakításához.
A bizalom és partnerség nélkül nem lehet sem jó kormányzás, sem jó önkormányzás. A TÖOSZ továbbra is egyenrangú partnerségre törekszik a kormányzattal és ezt várja el a kormány képviselőitől is.
Budapest, 2016. február 16.
Schmidt Jenő
TÖOSZ elnök”
Forrás:
Nyílt válasz a „Hatékony helyi közigazgatás” című elemzésre; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége/Önkormányzati Sajtószolgálat; 2016. február 16.