Társadalmi innováció: az IT-ipar az autisták speciális képességeire épít

„Thomas Madar egy autizmussal élő, 58 éves férfi, aki a munka világában mindig nehézségekbe ütközött, mert a kommunikációs készségei igen szegényesek. Próbálta fejleszteni magát, évekig járt felsőfokú képzésekre, majd állást keresett, majd megint képezte magát. A legtöbbször már az interjún elutasították, ugyanis, saját bevallása szerint, nem tudta szimpatikus csapatjátékosként eladni magát.

Ám amikor megkapta jelenlegi állását, mint szoftvertesztelő az Ernst&Young-nál, szociális jártassága sokat fejlődött az évek alatt. A munkát a Specialisterne nevű cég által kapta, amely arra törekszik, hogy beillesszen autista embereket olyan munkahelyekre, ahol a figyelem a részletekre, a ragaszkodás a szabályokhoz versenyelőnyt jelentenek.

A céget Thorkil Sonne alapította. Miután a fiát háromévesen autizmussal diagnosztizálták, elkezdett aggódni érte, hogy mi lesz a fiával, miután ő és a felesége nem fogják majd tudni támogatni. A válasz egyszerű volt. Sonne jelzálogosította a házát és létrehozta a Specialisterne-t, azzal a céllal, hogy munkanélküli, vagy alulfoglalkoztatott autista embereket helyezzen el olyan munkahelyekre, ahol a képességeik kifizetődnek. Sonne így nyilatkozott: “A gondolat, hogy a formálisan fogyatékos emberek is képesek teljesítményre, alkotásra, sőt néha még jobban is, mint a normál emberek, elég zavaró gondolat a munkaadók számára”. A szervezet eddig 13 országban van jelen.

Az angliai Nemzeti Autista Társaság szerint körülbelül 700.000 autista ember él az Egyesült Királyságban. Közülük 600.000-en munkanélküliek, habár sokuk foglalkoztatható lenne. A problémák az első állásinterjúnál kezdődnek, ha egyáltalán addig eljutnak.

Az autistákkal az a gond, hogy a dolgokat szó szerint értik, ezért zavaros nekik az üzleti nyelv, és a metaforák. Ez nem túl előnyös egy interjúnál, mert nem tudják magukat eladni, nem tudják kimutatni a képességeiket. A Specialisterne azzal foglalkozik, hogy összekapcsolja a jelöltek adatbázisát a nekik való állásokkal, tipikusan a szoftvertesztelés és a webfejlesztés terén. A jelölteket elkísérik az interjúkra, és segítenek nekik a legjobb oldalukat mutatni. Ha megkapják a munkát, a munkaadók szerződést kötnek velük a Specialisterne-en keresztül.

Az “autizmus előnye” az, hogy nagy figyelmet fordítanak a részletekre, és képesek a dolgokat megismételni számos alkalommal, anélkül hogy megunnák, vagy elvesztenék az érdeklődésüket. Ezenkívül nagyon hűségesek a munkáltatójukhoz. További jól alkalmazható képességük a részletekre való összpontosítás, a hibák iránti érzékenységük, azaz nagyon jó mintázat-felismerő képességekkel bírnak. Tom Brundage, az angol szervezet vezetője szerint, ezek a tulajdonságok nagyon jól illenek a big data-val foglalkozó munkakörökhöz, például a banki, pénzügyi szektorban csalások felderítésére.
A tapasztalatok szerint nagyon sok a pozitívum az autisták foglalkoztatásában, ugyanakkor hátrány viszont, hogy sok munkatárs nem tolerálta a jelenlétüket.

A Specialisterne által elhelyezettek közül legtöbben 20 és 30 év közötti férfiak. A pozíciókban való előrelépés nem feltétlen cél, a jelöltek boldogak és elégedettek azokkal az állásokkal, amit megkaptak. Sok cég egyre több optimizmussal áll az autisták foglalkoztatásához, sok foglalkoztató beszél a tapasztalatokról. Az ötlet, hogy autisták hasznosak lehetnek egy cégnek, gyorsan terjed.

Az SAP például célul tűzte ki, hogy munkaerejének 1 százalékát autisták tegyék ki 5 éven belül – ez 650 embert jelent. A multicég együtt dolgozik a Specialisterne-el, hogy autistákat alkalmazzanak, mint szoftvertesztelőket, programozókat és adatminőség ellenőrzőket. A projekttel kísérleteznek Németországban, Indiában, Írországban és már Dél-Amerikában is.”

Forrás:
The innovators: matching autistic people with jobs needing special skills; Shane Hickey; Molnár Sára Márta (fordító); Guardian; 2015. április 19.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.