Az EU kohéziós politikájának megvalósítása Magyarországon – a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra

„…Az értékelés eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a végrehajtó intézményrendszer legfelső szintjének egy szervezetbe koncentrálása az eljárási koordináltság és az abszorpciós hatékonyság terén pozitív, a szakpolitikai tartalom érvényesülésének tekintetében negatív hatásokat eredményezett. Az Irányító Hatóságok központosításától előzetesen várt erőteljesebb ágazatközi tartalmi koordináció elvétve valósult meg, így a második ciklusban sem a ROP-ok új rendszere, sem a területiséget támogató új eszköz-rendszer nem eredményezett érdemi előrelépést a területi/integrált megközelítésben – amit sem az uniós szabályozás, sem az első periódus „ágazati” ROP-ja nem támogatott. Az Előcsatlakozási Alapok idejéből származó túlszabályozott, nem pályázóbarát végrehajtási rendszer gátolta a hatékony végrehajtást és a szakpolitikai eredményességet, bár ezt a második periódusban sikerült némileg oldani. Az új programozási ciklus szabályai – szakpolitikai eredményesség és hatásosság előtérbe helyezése, területileg integrált fejlesztések, tartalmi koordináltság elősegítése, egyszerűsítés, pályázóbarátabb hozzáállás – viszont lehetőséget nyújtanak a korábbi hiányosságok kezelésére. A javaslatok kialakítása során igyekeztem figyelembe venni a végrehajtó intézményrendszerre vonatkozó kormányzati elképzeléseket. A javasolt végrehajtási rendszer lehetővé tenné, hogy a területi koordinációt igénylő fejlesztések egymással összefüggésben lévő, egymást erősítő projektcsomagokon keresztül valósuljanak meg…”

Forrás:
Az EU kohéziós politikájának megvalósítása Magyarországon – a végrehajtás és a végrehajtó rendszer értékelése, megfontolások az új ciklusra; Jobbágy Valér; Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola; 2016. március 18. (pdf)

A bejegyzés kategóriája: közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.