„A Bizottság ma bemutatott, felhőalapú szolgáltatásokra és világszínvonalú infrastruktúrákra vonatkozó tervezetének célja, hogy a tudomány, a vállalkozások és a közszolgáltatások is kihasználják a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket.
A legtöbb tudományos adatot Európa állítja elő a világon, azonban a széttagolt és nem elégséges infrastruktúra miatt nem tudja teljes mértékben kihasználni a nagy adathalmazokban rejlő lehetőségeket. A Bizottság a jelenlegi kutatási infrastruktúra megerősítése és összekapcsolása révén létre kíván hozni egy új európai nyílt tudományosadat-felhőt, amelynek jóvoltából az Európai Unióban 1,7 millió kutató és 70 millió, a tudomány és technológia területén dolgozó szakember tárolhatja, oszthatja meg vagy használhatja fel újra egy közös virtuális környezetben a nagy adathalmazok keretében létrejött információkat. A nyílt tudományos felhőt az európai adatinfrastruktúra támogatja majd nagy sávszélességű hálózatok kiépítésével, nagyléptékű tárolási kapacitásokkal és szuperszámítógépekkel, amelyek nélkül nem lehetne hatékonyan elérni vagy feldolgozni a felhőben tárolt nagy adathalmazokat. A világszínvonalú infrastruktúra lehetővé fogja tenni Európa számára, hogy gazdasági és tudáspotenciáljához mért eredményeket érhessen el a nagy teljesítményű számítástechnika terén folyó világszintű versenyben.
Első lépésben az uniós, illetve az Unión kívüli partnerekhez tartozó tudományos közösség alkotja majd a felhasználói bázist, amelyhez idővel csatlakoznak majd a közszféra és az ipar képviselői is. Ez a kezdeményezés annak az intézkedéscsomagnak a részét képezi, amely Európának az adathalmazok elemzésén alapuló innovációban betöltött szerepét kívánja megerősíteni, ezáltal fokozva a versenyképességet és a kohéziót, így hozzájárulva a digitális egységes piac létrehozásához (sajtóközlemény).
Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozásával a tudomány hatékonyságát és produktivitását kívánjuk növelni és biztosítani szeretnénk kutatók milliói számára, hogy egy technológiákon, tudományágakon és határokon átnyúló, megbízható környezetben oszthassák meg és elemezhessék a kutatási adatokat. A tudományos közösségnek a nyitott tudomány igényeit kielégítő infrastruktúrára van szüksége. Ez az átfogó terv lehetővé teszi, hogy végre munkához lássunk. A nyílt hozzáférésű adatok rendkívüli előnyöket tartogatnak az európai tudomány, gazdaság és társadalom számára”.
Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos így fogalmazott: „Az európai számításifelhő-kezdeményezés és ezen belül is a szuperszámítógépes kapacitás, a nagy sebességű összeköttetés, a csúcstechnológiás adat- és szoftverszolgáltatások jóvoltából végre megmutatkozhatnak a nagy adathalmazokban rejlő értékek a tudomány, az ipar és a közszféra számára. E kezdeményezéssel nem titkolt célunk az, hogy az Európai Unió 2020-ra a nagy teljesítményű számítástechnika területén a világ három legmeghatározóbb szereplője között legyen. Emellett a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket is vizsgáljuk, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy a jelenlegi szuperszámítógépek által nem megoldható számítási problémákra is megoldásokat kínálnak.”
Az európai számításifelhő-kezdeményezés megkönnyíti a kutatók és innovátorok számára az adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását, továbbá mérsékli az adattárolás és a nagyteljesítményű elemzések költségeit. Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k is profitálhatnak a tudományos adatok nyilvánosan hozzáférhetővé tételéből, és ez segíthet lendületbe hozni az európai versenyképességet – többek között az orvostudomány és a közegészségügy területén –, de akár új iparágaknak is lökést adhat, ahogy ezt a humán genom projektnél is láthattuk.
A Bizottság többek között az alábbi intézkedések révén, fokozatosan fogja megvalósítani az európai számításifelhő-kezdeményezést:
- 2016: európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozása az uniós kutatók és az Unión kívüli tudományos munkatársaik részére az elektronikus infrastruktúrán alapuló platformok integrálása és megerősítése, a már létező tudományosadat-felhők és kutatási infrastruktúrák egyesítése, valamint a felhőalapú szolgáltatások fejlesztésének támogatása révén.
- 2017: a 77 milliárd EUR keretből gazdálkodó „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram alá tartozó projektek során előállított tudományos adatok alapértelmezés szerint nyitottá tétele, hogy a tudományos közösség újrafelhasználhassa az általa előállított hatalmas mennyiségű adatot.
- 2018: kiemelt kezdeményezést indítása az új generációs szuperszámítógépek alapjait képező, még gyerekcipőben járó kvantumtechnológia fejlesztésének felgyorsítása érdekében.
- 2020-ig: egy nagyszabású, európai szintű, nagy teljesítményű számítástechnikai, adattárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése és felállítása, ez magában foglalja az új generációs szuperszámítógépek két prototípusának beszerzését, amely közül az egyik a világ vezető három számítógépe között van, egy nagyadathalmaz-központ létrehozása, továbbá a kutatási és innovációs gerinchálózat (GÉANT gigabites kapacitású európai kutatói gerinchálózat) modernizálása.
Az európai nyílt tudományosadat-felhő és az európai adatinfrastruktúra az európai kutatói közösségen kívül az alábbiakban felsorolt egyéb felhasználók széles köre számára is elérhető és hasznos lesz:
A vállalkozások könnyen és költséghatékonyan hozzáférhetnek majd a legmagasabb színvonalú adat- és számítástechnikai infrastruktúrához, valamint az adathalmazok elemzésén alapuló innovációt lehetővé tévő nagy mennyiségű tudományos adathoz. Ez a lehetőség leginkább a kkv-knak kedvez majd, hiszen jellemzően ezek a vállalkozások jutnak hozzá a legnehezebben az ilyen erőforrásokhoz.
Az ipar számára sok előnnyel fog járni egy nagyléptékű számításifelhő-ökoszisztéma létrehozása, amely támogatni fogja az olyan új európai technológiák fejlesztését, mint a nagyteljesítményű számítástechnika céljaira használt alacsony fogyasztású csipek.
A közszolgáltatások kihasználhatják majd a nagyteljesítményű számítástechnikai erőforrásokhoz való megbízható hozzáférésben, valamint egy olyan platform kialakításában rejlő előnyöket, ahol adataikat és szolgáltatásaikat nyílt hozzáférésűvé tehetik, ezzel csökkenhetnek a közszolgáltatások költségei, javulhat a minőségük és összekapcsoltságuk, illetve a szolgáltatásnyújtás gyorsasága is. A kutatók is profitálhatnak majd a közszolgáltatások által létrehozott adatokhoz való online hozzáférésből.Az európai számításifelhő-kezdeményezés végrehajtásához szükséges köz- és magánberuházások becsült összege 6,7 milliárd EUR. A Bizottság becslései szerint a „Horizont 2020” keretprogram forrásaiból összesen 2 milliárd EUR-t különítenek el az európai számításifelhő-kezdeményezés céljaira. A becslések szerint az elkövetkező öt éves időszakban további 4,7 milliárd EUR értékű köz- és magánberuházásokra lesz szükség.
További információk
– Sajtóközlemény: A Bizottság előkészíti az európai ipar digitalizálásához vezető utat
– Kérdések és válaszok az európai ipar digitalizálását szolgáló intézkedéscsomaggal kapcsolatban
Ma elfogadott közlemények:
– Közlemény Európa iparának digitalizálásáról: a digitális egységes piac előnyeinek teljes mértékű kihasználása [angolul, pdf] – Közlemény az Európai számításifelhő-kezdeményezésről – versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában [angolul, pdf] – Közlemény az e-kormányzással kapcsolatos uniós cselekvési tervről (2016–2020). A kormányzás digitális átalakításának felgyorsítása [angolul, pdf] – Közlemény az ikt-szabványosítás prioritásainak a meghatározásáról a digitális egységes piac érdekében [angolul, pdf] közösségi média
#DigitiseEU
#DigitalSingleMarket
#OpenScience”
Forrás:
Az európai számításifelhő-kezdeményezés világelsővé teheti Európát az adatközpontú gazdaság területén; Európai Bizottság; IP/16/1408; 2016. április 19.
