Okos kormányzat nélkül nem lesz okos város

„Van már okostelefonunk, okostévénk, a legújabb őrület pedig az okos város. De miért lesz ez jó nekünk? Erről beszélgettek a Magyar Urbanisztikai Társaság vitaestjén.

Elég kevés embert vonzott a Magyar Urbanisztikai Társaság szerdai, Miért jó nekünk az okos város? címet viselő kerekasztal-beszélgetése. És hát a kevés ember is javarészt mérnökökből és építészekből került ki. Pedig nem lehet azt mondani, hogy elvont lett volna a téma: az ún. okos város (smart city) elsőre persze kissé furcsa fogalom, de közel van a mindennapokhoz, és ha minden jól megy, évek múlva talán már mindnyájan okos városokban fogunk élni. De mi is pontosan az okos város?

Kőszeghy Lea városszociológus arról beszélt, hogy a smart city tulajdonképpen a legmodernebb technológiák, telefonos alkalmazások használata a városfejlesztésben, valamint beépítésük a város, a lakosok mindennapi életébe, amely azt a szinte megvalósíthatatlannak tűnő célt szolgálja, hogy a város egyszerre legyen „hatékony, környezetileg fenntartható és társadalmilag igazságos”. Kőszeghy szerint a smart city, tehát a különböző, a városi életet megkönnyítő alkalmazások felé való elmozdulás mindhárom cél elérésében segít, és ezért is van, hogy például az EU, az OECD és megannyi szervezet finanszíroz ilyen fejlesztéseket. A városszociológus ugyanakkor azt gondolja, ésszel kell belevágni ezekbe a fejlesztésekbe, és különben is: az okos város egyben feltételezi az okos lakosokat, és azt is, hogy mindenki rendelkezik okos eszközökkel – noha ez azért egyáltalán nincs így.

Kőszeghy példákat is hozott a smart cityre: letölthető egy olyan alkalmazás, amely a New York-i hajléktalanokon segít, éppen azzal, hogy az ottani lakos egyetlen pöttyintéssel jelezheti, ha olyan hajléktalant lát, aki „megfagyni készül”, így a mentősök már rögtön tudják, hová kell menni. De az okos városhoz nem is feltétlenül szükségesek alkalmazások: elég csak az itthoni Ivócsap projektre gondolni, amelynek keretében ivócsapokká alakítják a tűzcsapokat – egyetlen okos ötlet, mégis jobb várost teremt. Persze – ahogy a városszociológus mondta – okos város nem működhet egy olyan közpolitika, városvezetés nélkül, amely támogatja ezeket a fejlesztéseket, és van koncepciója a smart cityről.

Ne az ipari korszakba!
Z. Karvalics László történész elég hosszúra nyúlt, idegen szavakkal erőteljesen tűzdelt megszólalása is oda futott ki, hogy okos város nincsen okos városvezetés nélkül, hiszen ez csupán egy városra ráöntött technológia. Szerinte egyébként az okos város alapvető jellemzője, hogy zöld, kreatív, biztonságos és egyenlőségre törekvő – amennyiben ezek közül valamelyik nem teljesül, deficites a városunk. Úgy látja, a smart city akkor tud megvalósulni, ha egy kormányzat tisztában van vele, hogy nem az ipari korszakba kell visszavezetni a várost, hanem az információs társadalom felé.

Lados Mihály közgazdász rögtön egy példával kezdte mondandóját: nemrég jelent meg egy riport Bostonról mint okos városról a The Economistben, amely egy képpel indít; a város polgármestere ül a szobájában, és a tabletjén, valamint egy hatalmas képernyőn a város adatait böngészi, és azt figyeli, hol kell esetleg beavatkozni, hol van éppen valamilyen probléma – nos, hát valami ilyesmit (is) takar az okos város, és Lados szerint mi ettől még nyilván messze vagyunk, noha úgy látja, az elmúlt években mindenki okos várost akart tervezni.

És a közvélemény hajlamos azt gondolni, okos város kizárólag nagyváros lehet. Szerinte ez egyáltalán nincs így, hiszen nemcsak egy komplex rendszertől lesz okos a város: „akár egy kistelepülésen is előfordulhat, hogy okos ötleteket valósítanak meg a lakosság bevonásával” – mondta Lados, aki amúgy az est poénját is elsütötte, amikor elmesélte, hogy évekkel ezelőtt egy konferencián valaki azzal büszkélkedett, hogy képes a mobilján figyelni az otthoni energiafogyasztását. Majd amikor demonstrálta ezt, megdöbbent, hiszen a számok igen magasak voltak, mire kiderült, hogy a lánya titokban szervezett haza egy bulit.

Aztán előjött az is a beszélgetés folyamán, hogy a technológiai cégek nagyon igyekeznek, hogy mindenképpen a városok segítségre legyenek (hiszen ez nagyszerű üzlet is), és okos alkalmazásokkal járuljanak hozzá a városok fejlődéséhez. Csak éppen – és ebben a beszélgetés résztvevői egyetértettek – egyelőre a kínálat határozza meg azt, hogy milyen is lesz egy okos város, mivel a városvezetéseknek nem igazán van valódi koncepciója. Kőszeghy Lea egyenes úgy vélte, az önkormányzatoknál szükség lenne olyan emberekre, akik smart cityvel foglalkoznak, és képesek tárgyalni az IBM vagy a Microsoft képviselőivel.

Nagyjából ekkor szólalt meg Simon György, akiről kiderült, hogy (DK-s) önkormányzati képviselő, és elmesélte, hogy Józsefvárosban a kezdeményezésére létrejött egy smart cityvel foglalkozó munkacsoport, amelynek célja, hogy olyan várost építsenek, amelyben a legmodernebb technológiákat használják – úgy választva ki ezeket a technológiákat és alkalmazásokat, hogy bevonják a lakosságot is. Példaként említett egy olyan alkalmazást, amellyel az autósok láthatják, hol van éppen szabad parkolóhely a közelben…”

Forrás:
Okos kormányzat nélkül nem lesz okos város; Gera Márton; Magyar Narancs; 2016. ápr. 22.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika, technika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to Okos kormányzat nélkül nem lesz okos város

  1. Visszajelzés: Az okos város újragondolása – tíz veszélyforrás, tíz „kötelező elem” | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.