Az OECD most megjelent országjelentéséből kiemeltünk egy részt, amely a távközlési piaccal foglalkozik.
„A piaci verseny által uralt távközlési piac kulcsfontosságú tényező az információtechnológia elterjedésének és használatának erősítésében. Ennek hatása természetesen jelentkezik a gazdaság és társadalom más szektoraiban is, például a bankok, kiskereskedelem, szállítás, oktatás, média és egészségügy (OECD, 2015d). Ez azt jelenti, hogy a távközlési befektetés növelni fogja a befektetéseket ezekben a szektorokban is, növelni fogja a gazdaság innovációs potenciálját és mélyebb integrációját a globális értékláncban. Különösen igaz ez, ha mindezt jólképzett, az információtechnológiát könnyen használó munkaerő támogatja – amint azt a 2. fejezetben kifejtjük. Azonban az egy főre jutó távközlési befektetések (public telecommunications investment) mértéke nemzetközileg alacsony szintű (OECD, 2015d).
Nagy mértékű használat esetén – korlátozás nélküli hanghívások és SMS-üzenetek, nagy adatforgalmat megengedő felhasználói csomagok – a távközlési szolgáltatások ára a legdrágábbak között van az OECD-országok között, és a szélessáv csak a lakosság negyedére terjed ki (1.17 ábra, OECD, 2014c). Azokkal az országokkal, például Franciaországgal, ahol a távközlési piac versenypiac, összevetve az előbb említett fogyasztói csomagok ára 2,5-ször magasabb. Másik jele a korlátozott versenynek az, hogy a három mobilszolgáltató árai általában megegyeznek ugyanolyan típusú fogyasztói csomagok esetén. Hiányzik a versenyre való törekvés, hogy meghatározott fogyasztói csoportoknak versenyző árakat alakítsanak ki. Továbbá csak néhány Virtuális Hálózati Szolgáltató (Mobile Virtual Network Operators – MVNO) működik, míg a legtöbb európai országban ezek száma általában kétszámjegyű.A távközlési szolgáltatások magas ára is közrejátszik abban, hogy viszonylag kevés háztartásban van számítógép otthon (1.18 ábra, OECD, 2015e). A modern kommunikációs technika lassú elterjedésének másik jele, hogy az online bankhasználat kevésbé fejlett, csaknem minden más OECD-országgal összevetve, hasonló helyzettel találkozunk a digitális számlát használó vállalkozások (több mint 10 alkalmazottat foglalkoztató) esetében is. A szabályozási keretek megfelelnek az uniós ajánlásoknak. Azonban van egy fontos tényező az alacsony internethasználat mögött: a helyi hurok átengedése nem hatékony. Ez azt jelenti, hogy ezen a területen csak az üvegszálas hálózatépítési pályázatok növelik a versenyt. A kormányzat célként tűzte ki, hogy a Digitális Magyarország Program segítségével elérjék az országos szélessávú lefedettséget, hogy a szélessávú internethasználat elterjedtsége növekedjen. Ennek a törekvésnek a hatékonyságát jelentős mértékben megnövelné a helyi hurok átengedésének biztosítása.
A kutatások szerint jelenlegi piacstruktúra nem támogatja a távközlési befektetéseket, ez magyarázza a modern mobilhálózatok viszonylagosan lassú kiépítését, a gyorsabb 4G LTE hálózatok csak az ország 73 százalékán érhetőek el – az uniós átlag alatti érték ez (European Commission, 2015 – digital agenda; WIK-Consult, 2015). Továbbá a befektetési ösztönzőket csökkentik a használatra és a hálózatokra kivetett szektorspecifikus adók, mivel mérsékelik a nagyobb kapcsolati sebesség, nagyobb adat- és mobilhasználat iránti keresletet. 2015-ben új ösztönzőt vezettek be, az új beruházásokat 5 évre mentesítik a közműadó alól, ez érvényes a szélessávú hálózatok esetén is.
Az OECD kutatásai szerint a több szolgáltató növeli a versenyképesebb és innovatívabb szolgáltatások valószínűségét, mivel a versenytársak az újabb fogyasztók megszerzése érdekében befektetéseket valósítanak meg. A mobil területen két új szereplő kezdett hálózatépítésbe. Az MVM Net, amely állami tulajdonban van, új 4G hálózatot létesít a kormányzati távközlési szükségletek kielégítésére (Budapest Business Journal, 2015b). A másik új piaci szereplő a Digi.Mobil, amelynek tulajdonosa a negyedik legnagyobb romániai mobilhálózat, 2016-ban építi ki 4G LTE hálózatát az 1800 MHz frekvenciasávon. A három már működő szolgáltató magasabb szintű hozzáféréssel rendelkezik (800, 1800, 2600 MHz) és kezdeti előnye van a 4G infrastruktúra kiépítésében. Az új piaci szereplő így kisebb hálózati kapacitással és gyengébb pénzügyi háttérrel fog rendelkezni, ami arra utal, hogy viszonylag korlátozott lesz a hatása a verseny fokozására (BMIResearch, 2014).
Annak elősegítésére, hogy új piaci szereplők lépjenek be a mobilpiacra, a kormányzatnak egy teljes sávszélességű új spektrumot (spectrum with full bandwidth) kell biztosítania egy újonnan a piacra lépő cégnek – ez az eljárás sikeresen növelte meg a versenyt Dániában, Franciaországban és Szlovéniában. Ezen túl a mobil virtuális hálózati szolgáltatók számára biztosítani kell a megkülönböztetéstől mentes hálózati hozzáférést. Ezt el lehet érni szabályozással, ahogy az Franciországban történt, vagy a versenyjogra építve, a piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalmát alkalmazva, ahogy az Dániában történt. Továbbá a helyi hurok átengedésének biztosítása is segítene. A befektetések ösztönzését is javítani lehet a kínálat oldal élénkítésével olyan adórendszerrel, amely nem a használatot adóztatja…”
Forrás:
Relatively high telecommunication prices are hampering downstream investments; OECD Economic Surveys: Hungary 2016; OECD; 2016. május 6.; 83-86. oldalak – a teljes jelentés, olvasható online, de nem lehet másolni belőle, nem lehet elmenteni
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 OECD iLibrary; DOI10.1787/eco_surveys-hun-2016-en; a teljes jelentés letölthető formában, de csak az előfizetői könyvtárakban érhető el
Lásd még: OECD: Magyarországon a legdrágább a mobilozás; Tóth Balázs; Index.hu; 2016. május 7.
2 hozzászólás