OECD: A magyar gazdaság növekszik, de a képzettség, az üzleti beruházások és a jövedelmek javításához reformokra van szükség

„ A magyar gazdaság a jelentős exportnak és az erőteljes hazai keresletnek köszönhetően számottevően bővült az elmúlt években. A jövedelmek azonban a legalacsonyabbak között vannak az OECD tagországok között. Az OECD friss jelentés szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a növekedés középtávon is fenntartható legyen, bővüljenek az üzleti beruházások, és a munkavállalók képzettsége jobban összhangban legyen a munkaerőpiaci igényekkel.

Az OECD magyar gazdaságról szóló jelentése szerint a kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése a viszonylag alacsony munkatermelékenység növelése által hozzájárulna a jövedelmek és a jóllét emelkedéséhez.

A munkavállalók készségeinek fejlesztése és a munkaerőpiachoz való hozzáigazítása szintén javítana a termelékenységen, és egyben lehetővé tenné, hogy többen részesülhessenek a gazdasági növekedés előnyeiből.

A tanulmány Budapesti bemutatásán Angel Gurría, az OECD főtitkára a következőket mondta: – A magyar OECD tagság huszadik évfordulóján gratulálok Magyarországnak a 2012 óta bővülő gazdaság kapcsán, melynek hajtóereje a jelentős export és a gazdaságpolitikai stimulus. Mindazonáltal továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie. Az OECD-n belül hazámat, Mexikót követően Magyarországon a legalacsonyabb a várható élettartam. Az oktatási rendszer lassan reagált a tudásalapúvá váló gazdaság változó készségigényeire. Az üzleti beruházásokat – különösen a KKV-k körében – visszafogja a gyakran változó szabályozási környezet valamint a hálózati iparágakban jelenlévő piacralépési korlátok.

A tanulmány szerint amennyiben nem valósulnak meg reformok az üzleti beruházások támogatása és a készségek munkaerőpiaci igényekhez történő hozzáigazítása terén, kevés az esély az erőteljesebb, fenntartható növekedésre, mivel a munkaképes korú népesség létszáma csökken. Egyben elengedhetetlennek tartja a szabályozás átláthatóságát, a bürokrácia csökkentését és az eredményes szabályozási hatásvizsgálatokat is.

Néhány szektorban a szabályok alóli mentesség akadályozza az egészséges gazdasági versenyt. A mezőgazdaságban például a versenykorlátozás tilalma nem kötelező érvényű a helyi piacokra.

Az OECD szerint a magyar oktatási és képzési rendszer nem tartott lépést a technikai készségek iránt a gazdaság szerkezetátalakításának köszönhetően megnövekedett igénnyel. A tanulmány szerint fokozni kell az egész életen át tartó tanulás támogatását, a kormány közmunka-programjaiban pedig nagyobb szerepet kellene kapnia az eredményes képzésnek.

A kisgyermekes nők közül viszonylag kevesen dolgoznak. A nők munkaerőpiaci részvételének növelése érdekében szükséges a bölcsődei férőhelyek bővítése és az apasági szabadság igénybevételének ösztönzése.

Bár a felsőoktatásban való részvétel jelentősen növekedett, a felsőoktatási tanulmányaikat sikeresen befejezők aránya az egyik legalacsonyabb az OECD-n belül. A tanulmány szerint a kormánynak növelnie kellene a felsőoktatás finanszírozását, és ösztönöznie a felsőoktatási intézmények és a magánvállalatok közötti partnerségek megerősödését, annak érdekében hogy több frissdiplomás találjon a végzettségének megfelelő állást.

2008 óta háromszorosára, a munkavállalók 3%-ára növekedett a Magyarországról kivándorlók száma, amely hozzájárul az egyes szektorokban, például az egészségügyben tapasztalható munkaerő-hiányhoz. Ráadásul Magyarországon a népesség öregedése erőteljesebb mint az OECD számos más országában. Az aktív munkaképes korúak teljes népességhez viszonyított aránya a következő évtizedekben előreláthatólag az egyik legalacsonyabblesz Európán belül, amely magas időskori függőségi rátához vezet. Hosszú távon az idősödő népesség növeli meg leginkább az állami kiadásokat…”

Forrás:
A magyar gazdaság növekszik, de a képzettség, az üzleti beruházások és a jövedelmek javításához reformokra van szükség; OECD; 2016. május 6.
Executive summary, Assessment and recommendations Overview (pdf)
Egyoldalas összefoglaló (pdf)
Remarks by Angel Gurrìa, OECD Secretary-General
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 – a teljes jelentés, olvasható online, de lehet nem másolni belőle, nem lehet elmenteni
OECD Economic Surveys: Hungary 2016 OECD iLibrary; DOI 10.1787/eco_surveys-hun-2016-en; a teljes jelentés letölthető formában, de csak az előfizetői könyvtárakban érhető el

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar, szakirodalom
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

1 Response to OECD: A magyar gazdaság növekszik, de a képzettség, az üzleti beruházások és a jövedelmek javításához reformokra van szükség

  1. Visszajelzés: OECD: Magyarországon a távközlési verseny hiánya miatt kialakult magas árak visszavetik a befektetéseket a gazdaság más területein is | eGov Hírlevél

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.