Skip to main content
gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyarközigazgatási informatikatársadalom

Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Living lab – a városi laboratórium, mint fejlesztési modell

Szerző: 2016. május 12.No Comments

„A Smart City rendezvénysorozat hetedik előadója Szemerey Samu volt, aki három szervezet képviseletében mutatta be a városi laboratóriumokat az előadás résztvevőinek.
A „city lab” vagy „living lab”, vagyis a városi laboratórium alapját az úgynevezett négyes hélix modell adja, mely a helyi egyetem, az ipar, az állam és a civil szféra együttműködésén alapul. A városi laboratórium lényege, hogy olyan új innovatív kezdeményezések valósuljanak meg egy adott városban, mely kölcsönösen előnyös a lakosság és az önkormányzat számára, vagy az ipar, az önkormányzat és a lakosság számára.
A hazai jó példák között ezekre az együttműködésekre Szemerey Samu többek között az „ivócsap” (http://ivocsap.hu/) és a „Mi utcánk” projektet (http://miutcank.hu/) említette. A külföldi példák közül pedig Grúzia fővárosát Tbiliszit emelte ki, ahol a buszmegállókban olyan multifunkciós állomásokat telepítettek, melyek segítségével nemcsak telefonálni lehet, de a közműdíjak is befizethetők.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy jelenleg kevés, a városi laboratóriumokkal kapcsolatos kutatás folyik. A városi laboratóriumoknak három jellemzője a beágyazottság, a változás fókusz, és a rugalmasság. A célja pedig, hogy valamennyi szereplőt (egyetem, ipar, állam, lakosság) bevonva tudást hoz létre. Azokban a városokban működik jól a városi laboratórium, ahol külön osztályt vagy szervezetet (akár házon belül) hozott létre a helyi önkormányzat erre a célra. A mostani EU ciklusban pedig van elegendő forrás az önkormányzatok számra ilyen típusú szervezek létrehozására, és működtetésére. A városi laboratóriumok esetében a lokalitás nagyon fontos ugyanis nem tisztázott, hogy mekkora az optimális léptéke. A civil szervezeteknek proaktívaknak kell lenniük az önkormányzatok felé, az ilyen típusú projektek megvalósításával kapcsolatban oly módon, hogy az önkormányzat lássa annak a hasznát. Ugyanakkor a jövőben a városok versenyszintjét ezek a projektek, és az olyan alkalmazások, mint az UBER, Airbnb stb. fogják jelenteni. Így fontos lenne, az olyan jó gyakorlatok alkalmazása hazánkban is, mint a pl. a Tbiliszben kihelyezett multifunkciós állomások.”

Forrás:
Összefoglaló a Smart City legutóbbi előadásáról: Living lab – a városi laboratórium, mint fejlesztési modell; Magyar Urbanisztikai Társaság
Az előadás anyaga; 2016. április 12. (pdf)
Lásd még: Living Lab (Wikipédia) és European Network of Living Labs