gazdaságtársadalomtechnika

Budapest – okos város

Szerző: 2016. május 30.No Comments

„Budapestnek sikerülhet Európa egyik meghatározó városává válni, de az is elképzelhető, hogy a fővárosunk leragad az országos központi szerepénél. Hogy pozitívan alakuljanak a dolgok, ahhoz nem lesz elég az műszaki újítás, ahhoz komoly gazdasági fejlődés és az itt élő emberek megfelelő gondolkodásmódja is szükséges – derült ki a hétfői Smart konferencia okosvárosokról szóló szekciójában.

Védett környezet
Az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európa egyik legjelentősebb állama a 19. század végén, és ennek a birodalomnak az ereje volt szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön Budapest ma is ismert, pompás belvárosa – fejtette ki Alföldi György egyetemi docens, a BME urbanisztikai tanszékéről . Az elmúlt évszázadban azonban gyenge volt az országunk ahhoz, hogy kiterjessze ennek a központi területnek a határait. A jövőben ez még megváltozhat, és a BME kutatói 2050-be repültek, hogy megvizsgálják a lehetséges szcenáriókat.

Hogy Budapest európai mércével nézve is jelentős város legyen 2050-re, ahhoz egy erős tudásgazdaságnak kell itt kialakulnia. Egy olyan városnak, ahol komoly K+F tevékenység folyik, erős a pénzügyi szektor, differenciált szolgáltatásokat tudunk igénybe venni, korszerű és olcsó az internet, és a világ minden tájáról érkezik a lakosság.

Egy ilyen városban igényes közterületek vannak, védett a környezet, és a lakosság szépen felújított, szenzorokkal és távvezérléssel okosított lakásokban akar élni.

Az országos központi szerepben leragadó, középszerű Budapest ezzel szemben egy vegyesboltokkal és plázákkal tarkított város lenne, erősen vegyes a gazdasággal, ahol az emberekben nem válik belső igénnyé az élhető környezet. A lepukkantabb Budapesten továbbra is sok lesz a szegényes lakás. Ebben az esetben kevesebb a magas végzettségű lakos, és nem az innovációnak, hanem a közigazgatásnak lesz domináns szerepe.

A mindössze negyedóra hosszú előadásból az nem derült ki, hogy most melyik szcenárió felé menetelünk, de egy másik előadásban elhangzott, hogy Budapest már okosváros.

Ezt Szamosvári György, a T-Systems üzletágvezetője mondta. Az okosvárosi státusznak vannak olyan kevésbé nyilvánvaló és észrevétlen részei is, például hogy sokan közlekednek a Waze segítségével, ami össze van kötve a BKK adatbázisaival. De ide sorolható a Futár, a Bubi bérbringa és akár a vasúti GSM-R rendszer is, hiszen az utóbbinak szerepe van abban, hogy a vonatok – és ezáltal a lakosság – gyorsabban és hatékonyabban közlekedjenek, tette hozzá a szakértő.

Az intelligens közlekedés területén nagyon jól állunk, és a következő fázis az lehet, hogy meg tudjuk mondani, hol van az utcán szabad parkolóhely, mondta Szamosvári. Ezt meg lehet oldani szenzorokkal, az a legpontosabb, de akár a utcai kamerák is fel tudják mérni a terepet. A konferencián bemutatkozott egy eParkomat nevű startup, egyenesen Prágából, akik olyan profi algoritmust fejlesztettek ki, hogy a mobiltelefonok követéséből 96 százalékos pontossággal megállapítják, melyik bázisállomás közelében mekkora esélyünk van szabad helyet találni.

Zöld lábnyomok
Az Európai Unióban a közlekedésfejlesztés most kiemelt támogatás élvez, és ennek a része a városok okosítása is. Szamosvári György elmondta, hogy az unió ezen törekvésében is fontos szerepe van a környezetvédelemnek, hogy csökkenjen a városok ökológiai lábnyoma, és kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki az autók.

Ennek fényében nem meglepő, hogy Amszterdam az egyik legfejlettebb európai város, ott ugyanis kiemelten fontos a környezetvédelem. Szamosvári György elmondása szerint nehezebb olyan helyen okosváros-koncepcióval előállni, ahol egészen alapvetőbb problémák vannak, például nincs pénz a kórházakra. Nagyon fontos a városlakók gondolkodásmódja, hogy legyen igény intelligens szolgáltatásokra, de éppen ilyen fontos a pénz is, a gazdag és fejlettebb városokra jellemző, hogy okosvárosként működnek.

A hazai fejlesztési projektek sajnos igen nagy része függ a támogatásoktól, és az EU nélkül nem jöttek volna létre. A Bubi például 85 százalékban uniós pénzből valósult meg, és így is éppen hogy önfenntartó a projekt…”

Forrás:
Budapest okosváros, csak el ne butuljon; Index.hu; 2016. május 24.