Skip to main content
gazdaságinformatikaszakirodalom

MNB: Folyamatban van az azonnali fizetési rendszer infrastruktúrájának kialakítása

Szerző: 2016. június 1.június 6th, 2016No Comments

„…A magyar pénzforgalom hatékonyságának és a magyar gazdaság versenyképességének további növekedését jelentősen támogathatja egy olyan, az év minden napján 24 órában működő fizetési rendszer létrehozása, amelyen keresztül mindössze néhány másodperc alatt lebonyolítható a fizetési műveletek döntő többsége. Az azonnali fizetési rendszer használatával a hazai bankok is képesek lesznek széles körben innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, a fizetési piacra belépő új nem banki szereplők pedig a gyors és modern infrastruktúrához történő szabad hozzáférésen keresztül a banki termékekkel is versenyző fizetési szolgáltatásokat fognak tudni létrehozni. A nemzetközi szinten is fejlett rendszer használatával széles körben, egyszerűen és gyorsan lehet majd elektronikus fizetési műveletek kezdeményezni. Ebből következően egyrészt számos olyan helyzetben lehet majd elektronikus úton fizetni, ahol most nincs reális alternatívája a
készpénznek, másrészt a jelenleginél sokkal gyorsabban terjedhetnek el az új technikai megoldások a hazai pénzforgalmi piacon is, így pedig innovatív fizetési megoldások jöhetnek létre (például mobilfizetési szolgáltatások). Egyes helyzetekben a már meglévő, például a jelenleg a nemzetközi kártyatársaságok bevonásával működő elektronikus fizetési megoldások is kiválthatóak lehetnek az új rendszerre épülő szolgáltatásokkal, valamint az államhoz kötődő legkülönbözőbb fizetési műveletek is könnyen elektronizálhatóvá válhatnak alacsony költségek mellett.

Az azonnali fizetési rendszer létrehozásának a célja egy olyan folyamatosan elérhető alapinfrastruktúra megalkotása, amely használatával egyrészt másodperceken belül lebonyolíthatóak a fizetési műveletek a fizető fél és a kedvezményezett között, másrészt pedig a rugalmas üzenet-feldolgozási képesség miatt innovatív fizetési megoldások, valamint ezekhez kötődő kiegészítő szolgáltatások jöhetnek létre. Az azonnali fizetési szolgáltatást – összhangban az Európai Központi Bank és az ERPB elvárásaival – célszerű egy olyan rétegzett modellben létrehozni, amelyben a központi
elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrára építve bármelyik piaci szereplő létrehozhatná a saját fizetési szolgáltatását. Míg ezek alapvetően a szolgáltatások körében és minőségében versenyeznek egymással, a közös alapinfrastruktúrának és a közös szabványok használatának köszönhetően átjárhatóak maradnak. Az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatások két részre oszthatóak, egy alapszintű és egy kiegészítő szolgáltatási szintre. Az alapszolgáltatásnak minden pénzforgalmi szolgáltató esetén meg kell egyeznie. Az alapszintű szolgáltatás keretében a
fizető féltől a kedvezményezetthez legfeljebb öt másodperc alatt el kell juttatni a küldött összeget olyan módon, hogy a kedvezményezett számára ez azonnal felhasználható legyen. Ennek a követelménynek a közvetett rendszertagok ügyfelei által indított vagy fogadott tranzakciói, valamint a bankon belüli tételek esetében is teljesülnie kell. A kiegészítő szolgáltatások terén ugyanakkor jelentős mértékben tudnak versenyezni egymással a piaci szereplők, hiszen az alapinfrastruktúrára építve számos olyan szolgáltatás hozható létre, amelyek akár kiterjeszthetik az alapszintű fizetési szolgáltatásokat, akár pedig további szolgáltatásokat kapcsolhatnak azokhoz.

Az azonnali fizetési szolgáltatás széleskörű felhasználhatósága érdekében lehetővé kell tenni másodlagos számlaazonosítók használatát is, ezzel ugyanis számos fizetési helyzetben jelentősen egyszerűsíthető a fizetési folyamat. Egy másodlagos számlaazonosítókat kezelő rendszer használatával az ügyfelek által jelenleg gyakran használt azonosítók (pl. telefonszám, e-mail cím) összekapcsolhatóak a számlaszámokkal. Ez lehetővé tenné például, hogy egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül a lehető legegyszerűbb módon, csupán a kedvezményezett telefonszámának megadásával, illetve kiválasztásával azonnali átutalást indítsunk. A másodlagos számlaazonosítókat kezelő adatbázist úgy kell létrehozni, hogy abban bármilyen azonosítóhoz hozzá lehessen kapcsolni a fizetési számlák vagy az azokat vezető pénzforgalmi szolgáltatók azonosítóit. Továbbá biztosítani kell, hogy a regisztrált másodlagos azonosítók az ügyfelek által
használt összes szolgáltatásban elérhetőek legyenek… ”

Forrás:
Fizetési rendszer jelentés 2016; Magyar Nemzeti Bank; 2016. június 1. (pdf)
Szakértői prezentáció (.pptx)