„Az Európai Bizottság a mai napon új, átfogó készségfejlesztési programot fogadott el. A kezdeményezés azt hivatott biztosítani, hogy az emberek fiatal koruktól kezdve a készségek széles skáláját sajátítsák el, illetve hogy a lehető legjobban kamatoztatni lehessen az európai humántőkét. Ez végső soron elő fogja mozdítani a kontinensen a foglalkoztathatóságot, a versenyképességet és a gazdasági növekedést.
A ma elfogadott új európai készségfejlesztési programban a Bizottság felkéri a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy javítsák a készségek minőségét és a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségek elsajátítását. A témában készített tanulmányok szerint 70 millióra tehető azoknak az európaiaknak a száma, akik nem tudnak elég jól olvasni és írni, a számolási és a digitális készségek terén pedig még ennél is rosszabb a helyzet. Ezeket az embereket munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztődés fenyegeti. Ugyanakkor sok európai polgár dolgozik olyan munkakörben, amely nem felel meg az ambícióinak, és amelyben nem tudja kamatoztatni a tehetségét. Ez elsősorban a magasan képzett fiatalok körében fordul elő. Ezzel egyidejűleg az európai munkáltatók 40%-a arról számol be, hogy nem talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat ahhoz, hogy a cég növekedni tudjon, és képes legyen innovációs tevékenységet végezni. Végezetül azt is számításba kell venni, hogy túl kevés az olyan vállalkozó szellemű, kompetens ember, akit hozzáállása és képességei alkalmassá tesznek arra, hogy saját vállalkozást indítson, illetve hogy alkalmazkodni tudjon a változó munkaerőpiaci igényekhez.
Növelni kell tehát a készségek szintjét, elő kell segíteni a transzverzális készségek elsajátítását, és – egyebek mellett az ágazati szereplőkkel folytatott párbeszéd alapján – meg kell találni a módját annak, hogy jobban előre jelezzük a munkaerőpiaci készségkereslet alakulását, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy javítsuk az emberek boldogulási esélyeit, továbbá hogy előmozdítsuk a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedést, valamint a társadalmi összetartozást.
Annak érdekében, hogy segítsen megbirkózni a készségek terén jelentkező kihívásokkal, a Bizottság tíz intézkedésből álló kezdeményezést indít útnak. Ezeknek az intézkedéseknek a hatására jobban láthatóvá válnak majd a rendelkezésre álló készségek, és helyi, tagállami és uniós szinten egyaránt javulni fog az elismerésük – az iskoláktól az egyetemeken át a munkaerőpiacig.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök kiemelte: „Az Európai Unióban jelenleg több millió embernek nincs munkája, ezért mindent meg kell tennünk, ami csak telik tőlünk, hogy felvértezzük őket azokkal a készségekkel, amelyek elsajátítását a munkaerőpiaci változások szükségessé teszik. A ma elfogadott tízpontos cselekvési terv felvázolja, mely területeken tud az EU érdemben tenni a helyzet javításáért. Példaként említhető többek között a képesítések más uniós tagállamokban történő elismerésének javítása, illetve a Készséggarancia nevű kezdeményezés is, mely az alacsony szakképzettségű felnőtteknek segít az alapvető készségek elsajátításában az írás, az olvasás, a számolás és a digitális kompetenciák terén.”
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök hangsúlyozta: „Rohamosan változó világunkban fontos, hogy beruházzunk polgáraink jövőjébe. Ők képviselik számunkra a legnagyobb értéket Európában. Az embereknek a készségek széles skáláját kell elsajátítaniuk annak érdekében, hogy tevékeny polgárként és munkavállalóként egyaránt ki tudják teljesíteni önmagukat. A készségek elengedhetetlenül fontosak a gazdasági jólét és növekedés, a foglalkoztatás, illetve a tartós társadalmi jóllét szempontjából. Az új európai készségfejlesztési program célja kettős: egyrészt, hogy senki se maradjon le, másrészt hogy Európa megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy kibontakozzanak a versenyképességet és az innovációt szolgáló magas szintű készségek.”
Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos rámutatott: „Több pénzt kell beruháznunk az európai polgárok készségeinek fejlesztésébe. Az Európai Unióban és a világon is azok az országok a legversenyképesebbek, amelyek a legtöbb pénzt ruházzák be a készségfejlesztésbe. Az a veszély fenyeget, hogy Európában 70 millió európai marad le ebben a versenyben. Muszáj több pénzt fordítanunk a készségek fejlesztésére, ha javítani akarjuk versenyképességünket, és elő akarjuk mozdítani a gazdasági növekedést. Mindenekelőtt azonban létfontosságú, hogy segítségünkkel az emberek valóra tudják váltani szakmai téren az álmaikat, elérjék a céljaikat, és kibontakoztassák a bennük rejlő képességeket. Felkérem a tagállamokat, a szociális partnereket és a vállalkozásokat, hogy fogjanak össze, és tegyenek azért, hogy ez az új európai készségfejlesztési program sikeres legyen.”
Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Hosszú távra kell terveznünk ahhoz, hogy sikerre vigyük a készségfejlesztési programot. A készségkereslet és -kínálat közötti eltérések felszámolásán túl meg kell akadályoznunk, hogy a jövőben új területeken jelentkezzen készséghiány. Ezért örülök annak, hogy a készségfejlesztési program tágan értelmezi a készségek fogalmát, és a transzverzális készségek teljes skálájának elsajátítását ösztönzi, ezek a készségek ugyanis segítenek abban, hogy az emberek boldogulni tudjanak a gyorsan változó gazdasági viszonyok közepette, és uniós polgárként önálló, teljes és tevékeny életet éljenek.”
A Bizottság a következő két évre vonatkozóan 10 konkrét intézkedés megvalósítását szorgalmazza. Az intézkedések közül néhány a mai nappal kezdetét is veszi:
- Készséggarancia: a kezdeményezés azt hivatott elősegíteni, hogy az alacsonyan képzett felnőttek minimális szintű írástudásra, olvasáskészségre, számolni tudásra és digitális készségekre tegyenek szert, továbbá hogy iskolázottságuk elérje a felső középfokú szintet.
- Az európai képesítési keretrendszer felülvizsgálata: a cél a képesítések értelmezhetőségének és az európai munkaerőpiacon rendelkezésre álló összes készség hasznosításának javítása
- A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció: a kezdeményezés keretében a tagállamok, valamint az oktatásügyi, a foglalkoztatási és az ágazati érdekelt felek együtt tudnak működni annak érdekében, hogy tekintélyes tehetségbázis jöjjön létre, és hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.
- A készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve: a cél az, hogy meghatározott gazdasági ágazatokban javuljon a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés, és csökkenjen a szakképzett munkaerő hiánya.
A 10-pontos tervben felvázolt többi intézkedésre 2016 második felében és 2017-ben kerül majd sor:
- Harmadik országbeli állampolgárok készségeinek felmérését segítő útmutató: az útmutató a menedékkérők, menekültek és más migránsok készségeinek és képesítéseinek korai azonosítását, illetve készség- és képesítési profiljának korai meghatározását segíti.
- Az Europass keretrendszer módosítása: a cél jobb és könnyebben használható eszközöket biztosítani ahhoz, hogy az emberek prezentálni tudják saját készségeiket, és hasznos, naprakész információkhoz jussanak az aktuális készségigényekkel és tendenciákkal kapcsolatban, ami segítheti, hogy szakmai és tanulmányi kérdésekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.
- A szakképzés vonzerejének, népszerűségének növelése („elsődleges választás”): több munkaalapú tanulási lehetőséget kell biztosítani a szakképző intézmények diákjai számára, és láttatni kell, hogy a szakképzés pozitív eredményeket hoz a munkaerőpiacon.
- A kulcskompetenciákról szóló ajánlás felülvizsgálata: elő kell segíteni, hogy minél többen elsajátítsák azokat az alapvető készségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy munkát találjanak és boldoguljanak a XXI. században, különös tekintettel a vállalkozókedv és az innovatív hozzáállás ösztönzésére, valamint a vállalkozói és innovációs készségek fejlesztésére.
- A diplomások pályakövetése: a cél az, hogy több információ álljon a rendelkezésünkre arról, hogyan boldogulnak a diplomások a munkaerőpiacon.
- Javaslat az elitelvándorlás (agyelszívás) problémájának megoldására: további elemzéseket kell végezni a témában, és elő kell segíteni a bevált módszerek átadását és átvételét.
Háttér-információk
Az új európai készségfejlesztési programot a Bizottság a 2016. évi munkaprogramjában hirdette meg. A készségfejlesztési program célja, hogy támogassa a társadalmi felzárkóztatást, és elősegítse az Európai Bizottság első számú politikai prioritásának megvalósítását, vagyis azt, hogy új lendület kapjon a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás. Ennek érdekében megoldást keres három olyan gazdasági kihívásra, mely napjainkban égető fontosságú, nevezetesen arra, hogy hiány mutatkozik a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő készségekből, nem kielégítő a készségek és a képesítések átláthatósága, és nehéz előre jelezni, milyen készségekre lesz szükség a közeljövőben.További információk
Tájékoztató : Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért – Gyakran feltett kérdések
Adatlap: Készségek az EU-ban
Országspecifikus adatlapok
Adatlap: Digitális készségek (pdf, angolul)
Adatlap: Ökokészségek (pdf, angolul)
Adatlap: Beruházás a készségekbe (pdf, angolul)
Adatlap: Ágazati szintű strukturális munkaerőhiány (pdf, angolul)
Adatlap: Készségek és migránsok (pdf, angolul)
Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság honlapjának hírrovata – Adatlap az oktatásról és a készségekről
A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának hírrovata
Közlemény: „Új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” (pdf, angolul)
Cedefop: 2016. évi készség-előrejelzés/készségpanoráma
Videotár: az új európai készségfejlesztési program
#EUSkillsAgenda”
Forrás:
Tíz intézkedés az európai polgárok készségeinek javításáért; Európai Bizottság; 2016. június 10.
