Hacking the city

„…A városok jelentőségének növekedése a világ településeinek rendszerében egyre vitathatatlanabb. Az urbanizált területek lakossága 2006-ban lépte át az 50 százalékos arányt, azaz az emberiség több mint fele lakik a mai városokban. Az urbanizációs folyamat a jövőben várhatóan egyre intenzívebbé válik
– a releváns kutatások adatai alapján 2050-ig előre láthatóan hetente 1 millió ember bevándorlása várható városainkba, azaz erre az időpontra a világ népességének 70%-a lesz városlakó.

Az urbanizációval párhuzamosan az információs technológiai robbanás következtében jelentős globális társadalmi- és gazdasági változások zajlanak – átrajzolva a korábbi világképet.

Az értekezés különös aktualitását a felgyorsult urbanizációs folyamatokhoz kapcsolódóan az adja, hogy a városok ezek mentén önmagukban egyre több problémát generálnak, melyek jelentős része globálisan is az urbanizáció egyre pregnánsabb jelenségéhez köthető.

A városok azonban nem csak mindezen problémák forrásai, de egyben önmaguk jelentik a megoldást is – elsősorban a bennük megjelenő folyamatos és egyre intenzívebb innováció okán.

TÉZISEK

  • Az exponenciálisan növekvő globális urbanizáció a városok jelentőségét eddig sosem látott mértékűre növeli – ahol a jelenség nem csak kvantitatív, hanem szinte mindenre kiterjedő
    kvalitatív változásokat is indukál – azaz a “város”-t immáron “máshol” kell keresnünk
  • A “város” mint képződmény vagy jelenség – sok más egyéb lehetséges megközelítés mellett – lényegéből fakadóan “rendszer”-ként értelmezhető – alkalmazhatóak rá a rendszerelmélet alapfogalmai és rendszer-szerű működése illetve természete alapvetően matematikailag leírható
  • A városok a bennük koncentrálódó innováció okán egyben az önmaguk által generált globális problémák megoldásai is
  • A Rendszer Architektúrából származtatható visszacsatolások magára az építészetre is kihatással lehetnek – azaz mi az amit építészként és urbanistaként a rendszertervezőktől tanulhatunk?
  • A bonyolult rendszerekkel szükség szerűen együtt jár az alapvető emberi ösztön, hogy feltörjük azokat – ami jelenthet innovációt vagy egyszerűen csak másfajta használatot
  • A város „hálózati rendszer”-szerű természetéből adódóan a “Hackint the City” építészeti értelemben véve is használható, mint az “innováció” releváns eszköze

Forrás:
Hacking the city; Bach Péter; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőművészeti Doktori Iskola; 2015. (pdf, 93MB!)

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatási informatika, szakirodalom, társadalom
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.