„Még az elektronikus jegyrendszer tesztüzemének kártyáit sem rendelték meg, noha ősztől a bérleteseknek is használniuk kellene azokat. A BKK és a kártyarendszerért felelős állami cég egymást okolja a csúszásért.
Megfeneklett a fővárosi elektronikus jegyrendszer bevezetése. A hivatalos átadási határidőt ugyan nem módosították, de az ütemtervhez képest több hónapos a csúszás – így félő, hogy nem lesz mit avatni a következő országgyűlési választás előtt. Ez a kormánynak sem jönne jól, különösen úgy, hogy a budapesti e-jegy bevezetését a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK), illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, valamint az ezekhez szükséges jogszabályok változása hátráltatja. Márpedig a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója szerint a késlekedés oka elsősorban ez. A fővárosi elektronikus jegyrendszer kártyáinak megszemélyesítését végző állami cég, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. szerint viszont nem így van.
– A kártyák kiadását lehetővé tevő jogszabályi környezet utolsó eleme, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendelet 2015-ben megszületett. A többi jogszabály 2011 és 2014 között jelent meg, így ezzel aligha indokolható a fővárosi projekt késése – szögezi le Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója. – Ráadásul a BKK arra is lehetőséget kapott, hogy a fővárosi elektronikus jegyrendszert csak később integrálja a nemzeti kártyarendszerbe. A BKK mégis az azonnali csatlakozás mellett döntött. A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. pedig azért, hogy a budapesti kártyák megszemélyesítésével ne kelljen megvárni a NEJP jövő évi indulását, programot dolgozott ki.
Ez ugyan lassúbb, mint az éles üzem lesz, de napi 1000-2000 kártya elkészítésére alkalmas, így megfelelő ütemezéssel a kívánt időre kiadhatók az igényelt kártyák. Csakhogy a BKK többszöri ígérete ellenére sem szállította még le a BKV dolgozói tesztüzemének elindításához szükséges 20 ezer kártyatestet. Sőt, lista sincs azokról, akiknek az adatait fel kellene vinnünk a kártyákra.
Veres szerint a tesztüzemet már így is rég elkezdhették volna, lévén az elektronikus személyi igazolványok és a diákigazolványok alkalmasak lennének a BKK központi adatbázisához való kapcsolódáshoz, ha az már működne. Az erre alkalmas kártyával rendelkezőknek így valójában le sem kellene gyártani a közlekedési kártyákat. Vagyis annak költsége megspórolható lenne.A BKK nem válaszolt lapunk kérdéseire. Az elakadás valódi oka minden bizonnyal a szakmai hibákban kereshető. Mint arról beszámoltunk, a BKK által 28 milliárd forintért megvásárolt rendszer eredeti formájában működésképtelen, a főváros közlekedésszervező cége ugyanis nem rendelte meg hozzá a szoftverek integrációját, az interfészek elkészítését és az adatkezelési, valamint a kivitelezéshez kapcsoló munkákat. Pontosabban a BKK saját maga akarta megoldani a rendszerintegrációt, ám kiderült, hogy ez nem megy.
A Scheidt & Bachmann vállalattal kötött szállítói szerződés ez irányú, átfogó módosításáról már hónapok óta tárgyalnak. A német cég 91 millió euróért vállalta az eszközök szállítását és a rendszer részleges kiépítését, valamint ötéves üzemeltetését. A módosításhoz azonban a projekthez 54,5 millió euró – 16,3 milliárd forint – hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank beleegyezésére is szükség lesz. A BKK szerint az újratervezés miatt nem változik a büdzsé, csak átcsoportosítják a forrásokat. A költségeket 67,7 millió euróra – 20,4 milliárd forintra – taksálta a BKK. Ebben a Népszabadság információja szerint több millió eurós tartalék volt. Ennek a terhére írták ki nemrégiben a projekt 550 millió forintos reklám-, 350 millió forintos mérnöki és 180 millió forintos nyomdai tenderét is. Az üzemeltetési költségeket viszont nem tartalmazza az összeg.
A 2014-ben aláírt szerződés ütemterve szerint a belső tesztüzemnek 2015 őszén kellett volna elindulnia a munkavállalók szabadjegyével, de a BKV dolgozói még mindig nem kapták meg a kártyákat, sőt ezeket egyelőre meg sem rendelte a BKK. A nyugdíjasok között 2015 végén osztották volna szét a kártyákat, míg 2016 őszére az összes papíralapú bérletet plasztikkártyára cseréltek volna.”
Forrás:
Bliccelhetünk, amíg élünk – egymásra mutogat az állam és a BKK; Szalai Anna; nol.hu; 2016. július 5.