közigazgatási informatikaművelődés

Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa

Szerző: 2016. július 13.No Comments

„Megújult a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) központi adatbázisa. A fejlesztés fő célkitűzése az volt, hogy a digitalizált kulturális értékek korszerű megőrzésén túl az adatbázis kiszolgálja a mai felhasználói igényeket.

A MaNDA adatbázisának célja a digitalizált értékek gyűjtése, rendszerezése, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele – a szerzői jogi kereteknek megfelelően — jelentette ki Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Az adatbázis lehetővé teszi a digitalizált magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség kereshetőségét, rendszerezését egy nyilvános online felületen. A gyűjtés hozzájárul a digitális tartalmak közzétételével elsősorban a közgyűjteményekben őrzött kulturális javaknak a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára való eljuttatáshoz; a tudományos kutatás elősegítéséhez; a közoktatás számára minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Az adatbázis betekintést nyújt intézményi partnerei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne beazonosítható — tette hozzá az államtitkár.

Az adatbázis tartalmát a szerződött közgyűjteményi, illetve civil szervezetek töltik fel, saját hatáskörben eldöntött, de a MaNDA-val egyeztetett munkatervek alapján. Az adatbázisban jelenleg 40 településről 170 volt és jelenlegi partnerintézmény teszi közzé digitalizált dokumentumait, az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Program részeként. A nyilvános online gyűjtemény magyarországi múzeumoktól, könyvtáraktól, levéltáraktól, magángyűjteményektől, civil szervezetektől, kulturális- és oktatási profilú intézményektől és egyházi gyűjteményektől több mint 350 ezer rekordot és több mint ötmillió metaadatot tartalmaz. — mondta el Lovas Lajos, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet főigazgatója.

A digitalizált kulturális tartalmak keresése és böngészése mellett a MaNDA adatbázis tételeiből összeállított, hetente bővülő tematikus virtuális kiállításokat is megtekinthetnek az érdeklődők. A virtuális kiállítások a főoldalon, a diavetítés kiajánlott cikkeiből érhetőek el. A kiállítások célja, hogy bemutassák az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat úgy, hogy azt egy új kontextusba helyezik – így egymás mellé kerülhetnek olyan tartalmak is, melyeket térbeli, jogi, formai tulajdonságaik elválasztanak egymástól, s így talán sohasem kerülnének egy kiállítótérbe.
“A használat során felmerült igényeket vettük figyelembe az új rendszer kialakításánál. Ilyenek például, hogy míg korábban a csak a cím és a leírás mezőkben lehetett keresni, mostantól lehetőség van összetett keresésre is, sőt lehetőség van már leltári/regisztrációs számra való keresésre is. Továbbá újdonság, hogy most már a rekordok is megjeleníthetők intézményi bontásban. Elkészült a site akadálymentesített változata is, és a kor tendenciáinak megfelelően reszponzív designt kapott a weboldal” — mondta el Lovas Lajos.

Dr. Hoppál Péter elmondta, hogy ugyan a felhasználói igények alapvetően nem változtak az elmúlt néhány év alatt, viszont újra reneszánszát éli az a felismerés, hogy a kultúrát egyfajta termékként kell “eladni” a felhasználónak. Az adatbázis, minél nagyobb, annál inkább hasonlít egy lexikonhoz. Tény, hogy gyakorlatilag ma már senki sem olvas, használ lexikont. Talán csak az ismeretterjesztő művek szerzői, a kutatók, ritkábban a diákok. A mi feladatunk, hogy kihasználva a továbbfejlesztett adatbázis technikai lehetőségeit, magunk kínáljunk értékes és érdekes tartalmakat. Ilyen például a virtuális kiállítás az új oldalon — tette hozzá az államtitkár.

A MaNDA a kulturális javak digitalizációs folyamatában betöltött nemzeti aggregátori tevékenysége során a begyűjtött metaadatokat és digitalizált kulturális javakat szabványos Dublin Core alapú European Data Model (EDM) struktúrában tárolja. Ezzel MaNDA adatbázisa – a kulturális örökségek digitalizálása terén – illeszkedik a kormány által meghirdetett Digitális Jólét Programba. Az aggregációs tevékenység egyik fontos célja e tartalmaknak az európai digitális könyvtár, az Europeana adatbázisaiba, szolgáltatásaiba való továbbítása. Ennek a feladatnak a megoldásaként a MaNDA a nemzetközi információcsere gyakorlatában létező szabványos, automatizált adatgyűjtési megoldást használ, amely az Open Archives Initiative Protocol for Metadata Harvesting (OAI-PMH) protokollon alapul.
A MaNDA a rendszer kialakításakor szorosan együttműködött partnerintézményeivel, az ő tapasztalataik és véleményeik is beépítésre kerültek a fejlesztésbe.[computerworld.hu]”

—-

„Már több mint 350 ezer dokumentum 5,5 millió metaadata hívható le és kereshető a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA) adatbázisában.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy hétfőn adták át Ózdon a MaNDA Nemzeti Filmtörténeti Élményparkját és Digitális Erőművét, ez a nagyszabású kulturális fejlesztés pedig a munkahelyteremtésben is segíthet. Az elmúlt években jelentős munka zajlik az államtitkárság egyik legfontosabb háttérintézményében, folyamatosan bővül a MaNDA digitális archívuma is – fűzte hozzá.

Hoppál Péter szerint a digitális forradalmat követően korunk legfontosabb kihívása, hogy kulturális kincseinket mennyire tudjuk átköltöztetni a valóságosból a digitális térbe. A MaNDA országos programjában ezért jelenleg 500 kulturális közfoglalkoztatott dolgozik 91 gyűjteményben napi nyolc órában, munkájuknak köszönhetően már 357 ezer jogtiszta dokumentum elérhető a http://mandadb.hu honlapon – közölte.

Lovas Lajos, a MaNDA főigazgatója beszámolt arról, hogy az intézet mindhárom EU-s projektjének uniós ellenőrzése hiba nélkül megtörtént. A BM közmunkaprogramjában a MaNDA negyedik éve vesz részt, az adatbázis-építés során összesen 170 intézménnyel dolgoztak eddig – emlékeztetett a főigazgató. Mint hozzátette, valamennyi partnerintézmény saját adatbázisaként is tudja használni a MaNDA adattárát, így a kisebb intézmények is digitális adatbázishoz juthatnak.

Az adattárba naponta 700-800 új dokumentum kerül fel, akár egy múzeumi tárgy 3D modellje, egy több száz oldalas könyv, számos egyéb hangos, szöveges vagy képi dokumentum – számolt be Lovas Lajos. Hoppál Péter a MaNDA jövőjére vonatkozó újságírói kérdésre elmondta: a kormány határozata értelmében az intézet jogutódja a Magyar Nemzeti Filmalap lesz, a MaNDA munkája azonban folytatódni fog; ennek mikéntjéről jelenleg még zajlanak az egyeztetések.[kormany.hu]”

Forrás:
Megújult a MaNDA adatbázisa; Computerworld; 2016. július 13.
Több mint 350 ezer dokumentum a MaNDA adatbázisában; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2016. július 12.