„A cikk egy rövid közigazgatás-tudományi elméleti áttekintés után az Amerikai Egyesült Államok (USA) vezető felsőoktatási intézményeinek releváns oktatási portfolióján keresztül vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) ez év február 1-jével létrehozott Államtudományi és Közigazgatási Karának (ÁKK) illeszkedését és illeszthetőségét a nemzetközi oktatási és kutatási gyakorlatba. A cikk alapfeltevése, hogy az egyre inkább amerikai (USA) hatást tükröző nemzetközi tendenciák figyelembe vétele és az azokhoz történő igazodás nélkül a nemzetközi együttműködés rendszerébe való tartalmas bekapcsolódás – oktatói, hallgatói és kutatói cseréken vagy kutatási együttműködéseken keresztül – nem lehetséges. Amennyiben a magyar és külföldi hallgatók, oktatók nem rendelkeznek hasonló, vagy legalábbis kompatibilis referencia pontokkal, akkor az NKE-ÁKK legfeljebb érdekes egzotikumként jelenhet meg a nemzetközi színtéren, de nem lesz képes érdemben hozzájárulni a közös oktatási és kutatási projektekhez. Az oktatási és kutatási rendszerek kompatibilitását a szerző az államtudomány szempontjából releváns amerikai PhD képzések vizsgálatával végezte. A PhD iskolák a képzés csúcsát jelentik, az itt megszerzett ismeretek és látókör egyrészt tükrözik az adott intézmény jelenlegi oktatóinak és kutatóinak az elméleti beágyazottságát, másrészt nagymértékben meghatározzák a következő generációk oktatási és kutatási hozzáállását is.
A cikk célja, hogy két vezető amerikai egyetem (Indiana University és Syracuse University) honlapjain elérhető releváns PhD program portfóliók tartalmi elemzésén keresztül mutassa meg az
NKE-ÁKK Doktori Iskolájának az amerikai rendszerben megfeleltethető Public Administration, Public Affairs, Public Policy, és Political Science PhD képzésekben megjelenő tartalmi hangsúlyokat.
Az Egyesült Államok e két vezető egyetemének releváns PhD képzésében, talán az erőteljes menedzsment hatásnak is betudhatóan, nagyon hangsúlyosan jelennek meg az empirikus módszerek és
kutatási módszertanok, amelyek Magyarországon az NKE képzésében sokkal kisebb súlyt kapnak. Az eltérések csökkentésére a közelmúltban életbe lépett új magyar PhD szabályozás adhatja meg a
lehetőséget, amely alapelveiben is követelményeiben nagyot lépett az angolszász országokban szokásos struktúra kialakítása felé.”
Forrás:
Államtudomány: „what is that?”; Vastag Gyula; Államtudományi Műhelytanulmányok; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. évi 15. szám (pdf)
