„A X. Jubileumi Kaposvári Állattenyésztési Napok ünnepélyes megnyitóját követően tartották meg azt a szakmai konferenciát, amelyet – hagyományteremtő szándékkal – a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Kaposvári Egyetem rendezett. A nagy érdeklődéssel kísért tanácskozás célja az volt, hogy hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutassa a precíziós mezőgazdaság gyakorlatát.
A hazai agrárium vezető cégei és szakemberei nemcsak kiállítóként, hanem előadóként is részt vettek ezen a szakmai eseményen, ahol a résztvevők megismerhették termékeiket, szolgáltatásaikat, valamint a legújabb kutatási és fejlesztési tevékenységeiket. Az itt elhangzott előadások egyebek között érintették a precíziós növénytermesztést, a növényvédelmi munkákat, a talajerő gazdálkodást, valamint az állattenyésztésben alkalmazott szelekciós munkát, az állattartás és takarmányozás kihívásaira kidolgozott innovatív megoldásokat, melyek hozzájárulnak az agrártermelés hatékonyságának növeléséhez és hosszú távú fenntarthatóságához.
A szakmai konferenciát Szávai Ferenc, az egyetem rektora nyitotta meg. Előadásából azt is megtudtuk, hogy három egyetem – a gödöllői a Szent István Egyetem, a Pannon Egyetem és a Kaposvári Egyetem – együttműködésének, köszönhetően a közeljövőben elkészül egy tanulmány, amelyben olyan eredmények szerepelnek, melyből kiderül, a modern technika, a digitális rendszerek, és a precíziós gazdálkodás segítségével hogyan lehet még eredményesebben, hatékonyabban dolgozni, mind a kutatásban, mind a termelésben. Ez a közös munka a DAS-t, azaz a Digitális Agrár Stratégia nevet kapta. Ebben a tanulmányban a precíziós állattartás, a talaj és az öntözés, a növényvédelem, a kertészet, a vidékfejlesztés, az élelmiszerlánc, valamint a gép és a gazdálkodó szerepel.
A megnyitó előadást követően Gyuricza Csaba köszöntötte az egyetem 170-es előadójának szépszámú hallgatóságát. Az MVH elnökét egyáltalán nem lepte meg ez a nagy érdeklődés, hiszen amint mondta, a precíziós gazdálkodás ma már nem a jövő, hanem a jelen. E rendkívül népszerű téma egyre több embert érint, hiszen ezen a területen van bőven tanulnivaló és előrelépésre lehetőség, éppen ezért van szükség az ilyen és ehhez hasonló szakmai rendezvényekre. – Ha megnézzük a világ mezőgazdasági fejlődésének tendenciáit, akkor alapvetően két irány látható: az egyik a csúcstechnológiák irányába való elmozdulás és robbanásszerű fejlődés, ezzel párhuzamosan pedig a hagyományokhoz való visszatérés, itt az ökológiai gazdálkodásról, vagy éppen a helyi élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó technológiákról van szó. Ezeket sokszor egymással szembe állítja a szakma és a politika, pedig ezeknek egymás mellett kell „működniük”. A kérdés az, hogy milyen arányban tudnak egymás mellett meglenni? A precíziós gazdálkodásban talán az jelenti a legnagyobb kihívást, a legnagyobb nehézséget, hogy interdiszciplináris, több tudományterületet foglal magában, komoly szintetizáló képességet és tudást is feltételez. Ebben témakörben pedig két, egymástól látszólag eltérő tudományterületet kell ötvözni, a mezőgazdaságot és az informatikát. Nos erről szól a precíziós gazdálkodás. Magyarországon még gyerekcipőben járnak ezek a technológiák, ugyanakkor Európában már kedvezőbb a helyzet, azonban ha megnézzük Észak-Amerikát, robbanásszerű fejlődést figyelhetünk meg az elmúlt egy-két évtizedben. Nos ez a törekvés már Magyarországon is látszik. Szerencsére egyre több gyakorlati példa látható, amely irányt mutat az elkövetkezendő évekre is. A precíziós gazdálkodás az, amely lehetővé teszi azt, hogy csökkentsük a termelési költségeket, amelynek köszönhetően a mezőgazdasági termelés eredményessége akár 10-30 százalékkal is növelhető. A precíziós gazdálkodáshoz pedig három dologra van szükség: az elszántságra, a tőkére és a szaktudásra – mondta végezetül Gyuricza Csaba.
Varga Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportjának vezetője a több mint 500 tagot számláló szövetség Digitális Agrárstratégiáját mutatta be. Az informatikai vállalkozások nagy, kiaknázatlan piacnak látják a mezőgazdaságot, ezért kezdték föltárni az általuk kezelhető problémáit. A precíziós gazdálkodást ma a termelési megoldásokra értik, de az IVSZ szerint a termelési szint csak az alap, az onnan gyűjtött adatoknak üzemi szinten kell összeérniük, hogy alkalmassá váljanak a döntéshozatalra. Ezen túl a termékpályák, a szakrendszerek, végül a közigazgatás szintjén is komoly előrelépést lehet elérni a digitalizációval. Ma sem a szakrendszerekben, sem a közigazgatásban nem kielégítő az adatok mennyisége, minősége és elérhetősége, mondta Varga Péter. Ennek az öt alrendszernek a fejlesztésével becsléseik szerint 10 százalékos, azaz 300 milliárd forintos növekedést érhetne el az agrárium. Sajnos a legtöbb helyen a motiváció sincs meg a digitális világ megismerésére és kihasználására, vagyis az igények fölkeltésével kell kezdeni a munkát.
Az agrárinformatikai munkacsoport nyitottan működik, bárki bekapcsolódhat a munkájába az IVSZ honlapján keresztül.Lehetőségek és kihívások a precíziós növénytermesztésben címmel tartotta előadását Mesterházi Péter Ákos, a Széchenyi István Egyetem docense. A precíziós gazdálkodás fogalma az USA-ban született 1997-ben, és olyan komplett rendszert takar, ami kisebb erőforrás-felhasználással ér el jobb hatékonyságot. Inkább gondolkodásmód, ugyanis a meglévő eszközökkel is számottevő eredményeket lehet elérni. Napjainkban még a módszert kidolgozó USA-ban sem elterjedt, a GPS alapú vezérlést a gazdaságok háromnegyedében használják, viszont például a talajellenállás-mérést már csak minden tizedikben. Hazánkban szinte csak a robotpilóta-rendszereket használják, igaz, nehéz megmondani, milyen adatokból induljunk ki, nem tudjuk átvenni más országok működő modelljeit az eltérő adottságaink miatt. Az összegyűjthető adatokat a helyükön kell kezelni, mert például egy év hozamtérképéből még nem lehet következtetést levonni, hiszen nem ismerjük a korlátozó tényezőket. Olyan szakértői rendszerekre van szükség, amelyek értelmezni tudják a begyűjtött adathalmazt.
[magyarmezogazdasag.hu]”
———–
„…A terület kiválasztása, a talaj specifikumainak felmérése, az adatmennyiség bemutatása és ezek egymáshoz kapcsolása volt a jövő önmaga. Az elmúlt években már nagyon sokan és nagyot sokat áldoztak a precíziós gazdálkodásért, és most úgy látszik, az egyik ok, ami miatt talán nem volt elérhető a várt és átütő eredmény, az a kommunikáció gyorsasága, illetve lassúsága és a rendelkezésre álló adatmennyiség feldolgozhatóságának szűkösségében is kereshető.
Látványos volt – és nem titkoltan az is volt a cél, hogy az legyen –, ahogy a kombájnból bejelentkezett a kombájnos kolléga, és láthattuk a kijelzőn, hogy akkor éppen 21 százalék körül volt a betakarított kukorica nedvessége, kb. 9 tonna/hektár hozammal lehet számolni, 5 km/óra sebességgel haladt a kombájn, és a magtartály akkor éppen 45 százalékig volt tele.
Csak ezek a pillanatnyi információk is hordoznak magukban már további feladatokat, utasítások lehetőségét, de ha ezek halmozódását is végiggondoljuk, eljutunk megint csak oda, hogy a jövő igénye nem elégíthető ki az eddig megszerzett tudásunkkal, hanem olyan mértékű ugrásra van megint szükség, amit egyelőre nehéz elképzelni.
A néhány órában külön-külön említett fejlesztések, azok további egymáshoz igazítása és ezek komplex kezelése elgondolkoztatott: kire lesz szükség a jövőben? Informatikusokra, folyamatszervezőkre és a ’big-data’ adatokat feldolgozni képes rendszerekre csak?[Agroinform.hu]”
Forrás:
Smart Farm konferencia – további sikerre számíthat; Forgács Tibor, Horváth Csilla; magyarmezogazdasag.hu; 2016.szeptember 23.
A fejlődést nem lehet megállítani: AGRO INNO SHOW 2016; Agroinform.hu; 2016. szeptember 23.
