gazdaságközigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Miniszterelnökség: a Portfolio cikke az uniós támogatások esetleges felfüggesztéséről nem több mint fikció

Szerző: 2016. október 10.No Comments

„A portfolio.hu-n megjelent mai cikk egy vizsgálat kapcsán azt veti fel, mi történhet az elképzelhető legrosszabb esetben – amiről azonban szó sincs.
Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően Magyarországon a nyár folyamán lezajlott egy, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programra vonatkozó, előre jelzett audit, ahol annak irányítási és ellenőrzési kontrollrendszerét vizsgálták. Az átvilágításba beletartozott minden, ami az operatív programmal kapcsolatban releváns lehet, az értékelési eljárástól kezdve egészen addig, amíg az Irányító Hatóság meghozza a döntését a nyertesekről, vesztesekről.

Egy ilyen, klasszikus operatív program-specifikus vizsgálat során az auditorok tehát nem a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszert tekintik át, és az ez alapján készülő jelentés sem egy átfogó, horizontális dokumentum, hiszen tárgya maga a vizsgálat program, a GINOP. Az a sajtóban megjelent állítás, hogy a teljes magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer átvilágítása történt meg és ennek értékelésére kerül sor alapvetően téves! A korábbi, hasonló vizsgálatok folyamatának megfelelően a végső jelentés az audit után 3-6 hónappal szokott megszületni, így az eredmény és a besorolás legkorábban januárra várható.

A lezajlott audittal kapcsolatban még jelentéstervezetet sem kaptunk, tehát a lehetséges „felfüggesztés” jogi alapja még ismeretlen, nem létezik semmilyen dokumentum, amely ezt megalapozná. Ez csupán egy lehetőség, ahogy arra is esély van, hogy valakinek ötöse lesz a lottón.

A Portfolio által említett három besorolási fokozattal ellentétben 4 létezik az uniós gyakorlatban: legjobb az 1-es, – amelyet szinte képtelenség kapni –, Magyarország általában 2-est szokott kapni, ami azt jelenti, hogy a rendszer működik, csupán kisebb javításokra van szükség A harmadik fokozat a rendszer súlyos hiányosságokkal való működését, a 4-es pedig a működésképtelenséget jelenti. A kategóriába sorolás és ezzel együtt a jelentéstétel minden esetben az audit lezárása után történik meg. Ennek első eleme az angol nyelvű jelentés-tervezet, ez után egy hivatalos, az érintett tagállam hivatalos nyelvére fordított jelentés érkezik, majd az érintett állam észrevételeket tehet a tervezett megállapításokra vonatkozóan, amelyet figyelembe véve készül el a végső jelentés.

A számok alapján mi úgy látjuk, ez most sem lesz másképp, és Magyarország nem ront eddigi besorolásán, ismét a kettes kategóriába kerül.

A félreértések elkerülése végett pedig alább a GINOP pontos számadatai: meghirdetésre került, tehát pályázatot írtunk ki 1 528 milliárd forint forrásra, amelyből 1 019 milliárd forint az eddig lezárt pályázatokra megítélt összeg. Ebből már 949 milliárd forint szerződéssel le lett kötve, kifizetésre pedig 315,6 milliárd forint került. A kifizetett támogatások teljes állománya, tehát az összes fejlesztési programot figyelembe véve meghaladta a 800 milliárd forintot. Ennek legnagyobb hányadát, 39 százalékot a GINOP-ban teljesítettük a pályázók felé.

Azt a vádat, hogy a hazai rendszer kevésbé lenne független – különösen annál, mint akkor, amikor egy államtitkári rangú elnök irányította szervezet, az NFÜ vezénylete le a források kifizetését -, a Miniszterelnökség visszautasítja. Az Irányító Hatóságok vezetőinek függetlenségét az EU azzal a kérdéssel vizsgálja: vajon az adott IH vezetőt az operatív program végrehajtása során bármely külső szereplő vagy szervezet befolyásolhatja-e. Súlyosan téves az a megállapítás a Portfolio cikkében, hogy a kiemelt projektek miatt sérül az IH vezető függetlensége, hiszen a kiemelt projektek létét a Bizottság elfogadja és elismeri. A kiemelt eljárás egy EU-jogszabályban létező kiválasztási metodika, amit a hazai jog adaptált és használ. Olyan projekteknél indokolt, ahol a verseny nem értelmezhető, vagy nem releváns, és más szempontok alapján állapítható meg a projekt megfelelősége.

Nem kell szakértőnek lenni, hogy belássuk például: két település közötti útnál nincs verseny, mert csak egy út van, de, a kiemelt eljárás segítséget jelenthet abban is, hogy ne a települések pályázati képessége határozza meg, lesz kórház vagy iskola egy országban, hanem egy szakpolitikai stratégia. Ebben az esetben előre definiálható a projekt és a kedvezményezett is. A sajtóban megjelent véletlen, vagy szándékos félreértések miatt fontos különbséget tenni két döntési pont között. Az első, amikor a pályázati célokról születik döntés, tehát arról, hogy hol épüljön út, vagy valamilyen közösségi beruházás. Ekkor olyan döntés kell hozni, amelyért a kormánynak társadalmi felelősséget kell vállalnia, hiszen a döntés lényege, hogy a szükségesnél kevesebb forrás áll rendelkezésre, ezért a fejlesztéseket a kormány sorba rendezi. Ezt követően arról, hogy a konkrét beruházás milyen keretben kerül kivitelezésre a kormány nem dönt és nem is dönthet. Utóbbi pontnál belép a közbeszerzési törvény, amely rendelkezései irányadóak a továbbiak tekintetében.

Szeretnénk kiemelni: a költségvetés likviditási helyzete stabil és a szakmai közvélemény abban a tekintetben is megnyugodhat, hogy egy esetleges vita a költségvetési hiányt nem érinti, hiszen annak mértékét a tagállamok követeléseivel csökkentetni kell.”

Forrás:
A Portfolio mai cikke nem több mint fikció; Miniszterelnökség; 2016. október 5.
Vesd össze: Komoly a helyzet: minden EU-pénzt megtagadhat tőlünk Brüsszel; Weinhardt Attila; Portfolio.hu; 2016. október 5.