közigazgatás: magyarszakirodalomtörténelem

Magyarország kormányzati rendszerei. A kormányzatok fejlődéstörténete és szerkezeti tipologizálása 1848-tól 2010-ig

Szerző: 2016. október 30.november 1st, 2016No Comments

„…A dolgozat elsődleges vizsgálati tárgya a – szűken értelmezett – magyar kormányzati rendszer és azon belül is a kormány intézménye. Az első fejezetekben a modern polgári kormányzás kialakulásáról és a hozzá kapcsolódó legfontosabb politikai elemekről esik szó, mint például a hatalom, a szuverenitás, a hatalommegosztás fogalmáról, valamint a modern demokratikus politikai berendezkedések nélkülözhetetlen alapstruktúrájáról, mint a hatalmi ágak elválasztása, azok történelmi átalakulása. A kormány helyének, a hatalmi ágak közötti helyzetének, a kormányzás és kormányzat fogalmának körüljárása mellett a kormányt alkotó elemek kerülnek részletesebb összefoglalásra, illetve a kormány tagjai és az általuk alkotott csoportok mint belső intézmények szervezeti működése kerül átvizsgálásra. A gyakorlati működésük során létrejött típusaik általánosítására, elméleti kategorizálására is kísérletet teszünk. Az intézmények
jogszabályok által meghatározott működésének elemzésén túl a tényleges szerepük elemzésére is törekszünk.

Önálló fejezet keretében az elméleti tipologizálást követően a kormányzatok működési környezetét is közelebbről megvizsgáljuk. A kormánypolitikák, az egyes szakpolitikák kialakulásának keretfeltételeit biztosító kormányzati struktúrák kialakulását, fejlődését végigtekintjük időben is összehasonlítva az egyes nagyobb történeti korszakok, illetve a rendszerváltozás utáni kormányok alatti változásokat és eltéréseket. A kormányzati szerkezet általános fejlődésének áttekintését követően egyes kiemelt szakpolitikák, a humánpolitikához köthető jellemző területek kormányzati igazgatási helyzetének átalakulása kerül bemutatásra, mivel a humánpolitikai területek – a gazdasági-pénzügyi, illetve igazgatási-rendészeti területekkel szemben – estek át a legnagyobb fejlődésen az utóbbi évszázadokban. Az ide köthető szakpolitikák kialakulásán és robbanásszerű fejlődésén keresztül tükröződik az egész társadalom civilizációs, illetve magának a kormányzati rendszernek is az innovatív fejlődési képessége. A keretrendszer bemutatását követően pedig egyes – a korábbi, részletesebben vizsgált területekhez kötődő – humán szakpolitikák (főként szociál- és kultúrpolitika) területén született rendszerváltozás utáni jogszabályok elsősorban kvantitatív jellegű empirikus vizsgálatára is sor kerül.

A dolgozat záró részében összegezzük a magyar kormányzati rendszer történetének vizsgálatából származó legfontosabb eredményeket, mind a kormányzás hátteréül szolgáló elméleti háttér, mind az általános nemzetközi és hazai történeti tipológia szemüvegén keresztül szemlélve. A disszertáció hipotézise szerint nem igazolódik be az a sztereotípia, hogy a magyar kormányzati rendszert ért nagyobb átalakulások mindig egybeesnek a politikai rendszerváltozásokkal. Bizonyítani fogjuk, hogy nem minden rendszerváltás járt a modern kormányzás történetében a rendszer alapjait átformáló átalakulásokkal. Ezzel szemben egyes – éppen látszólag stabilnak mutatkozó – időszakok sokkal komolyabb átalakulásokat szültek. A ’90-es évek végétől kezdve ugyanis permanens átstrukturálódások
jellemezték a kormányzati rendszert. Stabilitás helyett a változékonyság árnyékolja be az egész politikai rendszert, ennek a jelenségnek hasonló történelmi példákkal történő összehasonlítása is érdekesnek mutatkozik. Kérdés, hogy mennyire feszíti szét a rendszer kereteit a struktúra főbb elemeinek stabilizálására tett kísérlet és mellette a folyamatos változtatások irányába mutató gyakorlat kettőssége.

További általános cél a demokratikus kormányzati rendszerek, illetve kormányzás esetében, hogy azok fontosabb alapfeltételeinek érvényesülését végigkövessük. Ennek a szemléletmódnak a jegyében az egyes történelmi korszakbeli példák, de akár a rendszerváltozás utáni időszak esetében is kiemelésre kerülnek olyan jelenségek (például demokratikus deficittel, illetve diszfunkciókkal küzdő intézmények), ahol a demokratikus értékek csorbát szenvedtek, szenvedhetnek…”

Forrás:
Magyarország kormányzati rendszerei. A kormányzatok fejlődéstörténete és szerkezeti tipologizálása 1848-tól 2010-ig; Izmindi Richárd; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; Politikatudományi Doktori Iskola; 2016