„A 2016 évi Nemzetközi Nyílt Adat Konferencia (International Open Data Conference 2016, IODC16) „Cselekvési pálya: mérés és hatásjavítás” panelje a GOVLAB beszámolója szerint áttekintette a nyílt adatokkal való gazdálkodás gyakorlatát és szakpolitikáját elemző (és mérő) kutatások szükségességét, szerepét. Általános egyetértés volt abban, hogy további rendszeres kutatásokra van szükség, tényeken alapuló és felhasználó-centrikus megközelítésben, a nyílt adatok teljes életciklusáról, szektorokon belül és szektorok felett átívelően.
A tanácskozás során meghatározták az interdiszciplináris összehasonlító kutatások alapvető fókuszterületeit, a következők szerint.Igény és használat. Mindenek előtt szükséges a keresleti, felhasználói oldal értőbb ismerete. A meglévő – sok esetben éppen hogy elkezdődött – kutatások jellemzően a nyílt adatok kínálati oldalából indulnak ki.
A kínálati és felhasználói oldal elemzése két irányból történhet. A ’top-down’ („felülről lefelé”) megközelítésben a vizsgálatot az adatok előállítóitól kezdjük, és az adatközvetítőkön keresztül jutunk el a végfelhasználókhoz. A ’bottom-up’ megközelítésben a felhasználói igényekből indulunk ki, és azt vizsgáljuk, hogy az adatok előállítói és közvetítői hogyan elégítik ki ezt az igényt, illetve hogyan változtatják meg a nyílt adatok körét az igények hatására.A kutatásokhoz sokféle kérdést javasoltak a résztvevők, beleértve az érdekcsoportok azonosítását, az általuk elérhető potenciális előnyöket, a célközönség meghatározását, a felhasználók tipizálását, az adatgazdálkodással megoldható problémákat és lehetőségeket, az adatközvetítők szerepét, a visszacsatolási köröket, valamint azt, hogy hogyan válhat a felhasználó maga is adat-előállítóvá.
A hagyományos felhasználói élményeken (UX) alapuló kutatásokon kívül nem igazán létezik ma olyan vizsgálati módszer, amely a felhasználói oldal igényeit pontosan felmérné, hogy ezáltal segítséget nyújtson a szakpolitikai tervezéshez.
A javasolt következő lépések között elhangzott a megfelelő diagnosztikai eszközök és módszertanok együttműködéses kidolgozása, amely feltérképezi és elemzi az adat-ökoszisztémát az igények jobb megértése szempontjából, a különböző érdekeltek és azok egymáshoz való kapcsolódása szerint is. A felhasználói igényeket bemutató esettanulmányoknak pedig nagyobb magyarázó erővel kell bírniuk, interdiszciplináris megközelítésben.
Az adat-biztosítók megfelelő informálása. A különböző szakpolitikai felhívások rendszeresen felhívják a kormányzatok figyelmét arra, hogy biztosítsák a hozzáférést a kulcs-fontosságú adatokhoz. Legtöbbször nyitva hagyva ugyanakkor azt a kérdést, hogy miképpen határozzuk meg azt, mik is ezek a kulcs-adatok.
A résztvevők következő lépésként javasolták, hogy a döntéshozók és szakpolitika-tervezők állítsanak fel egy olyan döntési fát, amely összehasonlítja és integrálja az adat-készletek iránti igényt, a megosztás előnyeit és kockázatait. Azonosítsák és elemezzék azokat az „adat-sivatagokat”, ahonnan semmilyen vagy csak nagyon kevés adat érhető el. Biztosítsanak a statisztikai hivatalok számára egy olyan értékelési keretrendszert, amelyek kimutatják a különböző adatbázisok potenciális értékét.
Hatás. Mindenképpen szükség van a pontosabb hatásvizsgálatokra, nem keverve össze a hatást a kimenettel (a vizsgálatok legtöbbször csak ez utóbbira terjednek ki). Tekintve, hogy a nyílt adatokkal gazdálkodásra irányuló kutatások még embrionális állapotban vannak, a hatások jelző mutatók még gyakran korlátozottak vagy előzetesek.
A továbbfejlesztéshez szükséges adat-értéklánc értékelő mechanizmusok kidolgozása, amely azonosítja és bemutatja azt, hogy hol és hogyan keletkeznek hozzáadott értékek. Szükséges annak a koncepcionális keretnek a meghatározása is, amely az adatgazdálkodás eszközrendszerét közhasznú infrastruktúraként, közjavak előállítójaként mutatja be.
Kutatói hálózatok. A fenti kutatási fókuszterületek eredményes vizsgálatához elengedhetetlen a kutatóműhelyek jobb információmegosztása és együttműködése, beleértve a különböző szakterületek közötti interdiszciplináris együttműködést is.
Ennek érdekében a résztvevők javasolták a jelenlegi nyíltadat-kutatói ökoszisztéma feltérképezését, az egymásra hatás lehetőségeinek felmutatásával. Hasznos lehet a hálózatelemzés is a meglévő rések és a csomópontok azonosítására, valamint közös tervezési és együttműködési platformok létrehozása is, bevonva azok működtetésébe a felhasználókat is.”
Forrás:
Making Open Data more evidence-based: Toward a user-centric and interdisciplinary research agenda to advance open data; Stefaan G. Verhulst, Danny Lämmerhirt; The Governance Lab @NYU; 2016. október 17.
Lásd még: 4th International Open Data Conference (IODC16)
Open Data Research Symposium
– az ismertetés Hegedűs Tamás munkája –
