közigazgatás: magyarszakirodalom

A jó állam mérhetősége II: Hatékony közigazgatás

Szerző: 2016. november 12.No Comments

„…Jelen tanulmánykötettel egy időben jelenik meg a JÁJ 2016. évi kiadása, gyakorlatilag azonos formában, képviselve azt a– külföldön is közkedvelt–közpolitikai- szakmai műfajt, amely bizonyos tudományos-kutatási eredmények némileg egyszerűsített, a tudományos közlésre vonatkozó szabályoktól mentes, közérthető disszeminációját célozza.5 Hasonlóan jelen kötet többi fejezetéhez, ehelyütt – egyfajta háttértanulmányként – a Hatékony közigazgatás hatásterületre vonatkozó mérési adatok éseredmények tudományos igényű narratívájával szeretnénk szolgálni. A tanulmány célja tehát, hogy megossza azokat a kutatási kérdéseket, ésazezekre adott válaszokat (téziskezdeményeket), amelyek akutatás során megfogalmazódtak, teret adjanak a módszertani kihívások bemutatásának, valamint azoknak a megfontolásoknak (kötöttségeknek, lehetőségeknek), amelyek mentén az operacionalizálás megvalósult. Végül fontos hangsúlyozni, hogy a kutatási projekt nem zárult le – ennek két fontos implikációja van az Olvasó számára. Egyrészt – kvázi kutatási előrehaladási jelentésként – nem kívánja újfent megfogalmazni a korábban tett megállapításokat, viszont határozottan épít a korábbi hipotézisekre, bizonyos esetekben tovább konkretizálva vagy éppen ellenpontozva azokat, másrészt – interim jellegéből fakadóan – újabb kérdések kerülnek ­terítékre a közigazgatás teljesítményével, kapacitásával kapcsolatban, amelyek megválaszolása majd a soron következő mérföldkövek feladata lehet.

Az utóbbi figyelmeztetést ugyanakkor máris oldani kívánjuk azzal, hogy – mint önálló közlemény – természetesen a bevezetésben visszautalunk azokra a legfontosabb alapvetésekre, amelyekből a mérési program is elindult. Míg a korábbi tanulmányban még empíria híján fektettük le az indikátorképzés elveit, immár a mérési tapasztalatok birtokában újra foglalkozunk a metodológiai kihívásokkal, és ezzel szoros összefüggésben ismét érdemes kinyitni akonceptuális kereteket, azaz megvizsgálni, hogy mit is érthetünk a közigazgatás jó volta alatt. A tanulmány további fejezetei a konkrét mérési eredmények kontextusát ismertetik (ugyanakkor jelen keretek között nem elemzik sem az értékeket, sem azok tendenciáit), külön kitérve a – 2016. évi JÁJ-ban nóvumként szereplő – nemzetközi komparáció és a társadalmi percepciós vizsgálatok lehetőségeire és korlátaira…”

Forrás:
Hatékony közigazgatás; Csuhai Sándor, Fekete Letícia, Kádár Krisztián; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 28. szám; 2016. november 10. (pdf)