„…arra érdemes összpontosítani, hogy mivel hazánkban nincs – az egy főre jutó jó minőségű termőföldön kívül más – jelentős természeti erőforrás, ezért versenyképességünket azokra a képességekre kell építenünk, amelyekkel rendelkezünk. Ezek pedig a humán vagyon képességei, így a szakembergárda tudása, elkötelezettsége, továbbá a vállalkozókészség és-kedv, valamint az innovativitás. Ezen előnyeink lehető leghatékonyabb hasznosításával tudunk jelentősen javítani versenyképességünkön. Ennek alapján esetünkben az állam versenyképességet befolyásoló szerepét a következőképpen határozhatjuk meg: olyan állami magatartás, amely olyan környezetet képes teremteni, amelyben a nemzet képességei jól hasznosulnak és hosszabb távon folyamatosan erősödnek, a cégek nagy hozzáadott értéket termelnek, és mindezek következtében az emberek életszínvonala és életminősége folyamatosan javul. A tanulmányban azon állami, kormányzati képességekkel foglalkozunk, amelyek az üzleti és társadalmi környezet alakításával hatással vannak a nemzeti képességek hatékony hasznosíthatóságára, és ezzel a versenyképesség javíthatóságára. Nem foglalkozunk a cégek saját stratégiájuktól függő versenyképességével, és nem vizsgáljuk általában a gazdaságpolitika hatását a versenyképességre. Figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy mit tud tenni a kormányzás azért, hogy az üzleti környezet vállalkozásbarátabb legyen, az állam és intézményei partnerként kezeljék a vállalkozásokat, és ennek kapcsán optimálisan hasznosuljanak képességeink. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az állami, kormányzati magatartást elsősorban mint a nemzetgazdaság versenyképességét befolyásoló tényezőt vizsgáljuk az üzleti környezet alakításának területén. Elemezzük a nemzetközi és hazai véleményeket, hiszen ismert, hogy hazánkat sok kritika éri az üzleti környezet jellemzői miatt.
Jelen tanulmány célja a helyzet feltérképezése, a nemzetközi tapasztalatok vázolása, az azokból leszűrhető tanulságok összefoglalása és javaslatok felvetése a döntéshozók számára egy olyan indikátorrendszer kidolgozására, amely szemlélteti az üzleti környezet barátságosabbá tételének lehetőségeit. A tanulmány javaslatot tesz továbbá az indikátorok értékének kiszámítására és a közöttük lévő összefüggések bemutatására azzal a céllal, hogy a versenyképesség-növelés kormányzati lehetőségeinek egy adott szegmense, az üzleti környezet alakítása terén javítható legyen az állami beavatkozások hatékonysága és hatásossága…”
Forrás:
Speciális jelentés az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségeiről; Csath Magdolna, Györpál Tünde, Nagy Balázs, Taksás Balázs; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet; Államtudományi Műhelytanulmányok, ISSN 2498-5627; 2016. évi 33. szám; 2016. november 10. (pdf)
