„Célunk, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja – jelentette ki Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, aki ismertette: az Ipar 4.0 program nem pusztán egy új projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről, hanem egyfajta új termelési filozófia is.
– Míg a fejlett gazdaságokban a szolgáltatásokra helyeződik a hangsúly, nálunk a kormány az iparosítást „erőlteti”. Miért?
– A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gazdaságok képesek túllendülni a válságokon, amelyekben az ipar dominál. A kormány célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP harminc százalékát az ipar adja, ennek érdekében a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban és nagyobb mértékben kell az ipar szolgálatába állítani. A magyar GDP-n belül jelenleg 22-23 százalék az ipari termelés aránya.– Miközben globálisan is versenyképes a hazai járműgyártás, addig pont ez a neuralgikus pontja is a gazdaságnak, miszerint egy szektorra épül. Nem tartanak a kitettségtől?
– A járműgyártás ténylegesen versenyképes, emellett több területet is fejlesztünk. Az egészségipart és -turizmust, az élelmiszeripart, a zöldgazdaságot, az infokommunikációs szektort és a védelmi ipart. S természetesen a járműipar is fókuszban marad. Túl azon, hogy tovább erősítjük a nemzeti ipart, építünk az innováció erejére, a kutatásra-fejlesztésre. A felsőoktatásban meglévő tudásra és a szakoktatásra. Eközben a globális trendekről sem maradunk le, hiszen az iparnak át kell állni az innováció vezérelt gazdaságra. Különösen fontos ez, miután digitális ipari forradalom előtt állunk.– Utóbbira készít fel az Ipar 4.0 programja?
– Az Irinyi-terv kidolgozása során merült fel az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform, mint egyfajta új termelési filozófia szerepe és jelentősége. Az Irinyi-tervvel a kormány azt a célt tűzte ki, hogy erősítse az ipart, az innovációt, egyúttal segítse az új munkahelyek létrejöttét, és támogassa a hazai vállalatok verseny- és exportképességét.– Ez a Nemzetgazdasági Minisztérium égiszén belül zajlik?
– Partnerünk ebben a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá mintegy ötven vállalat és oktatási intézmény írta alá az alapító dokumentumot, tagként csatlakozva az Ipar 4.0 platformjához. Egyfelől célunk, hogy feltárjuk a nemzetközi ipari kapcsolatokat, másfelől meg is kell ismertetni a cégekkel az új termelési filozófia előnyeit.– Korábban a járműiparban tevékenykedett, evidens tehát a feldolgozóipari cégek bevonása. Nem?
– Számos, külföldi tulajdonosi háttérrel bíró nagyvállalat belépett a programba. Tervünk, hogy a jelentős tőkeerővel és termelési tapasztalattal rendelkező cégek a későbbiekben megosszák a fejlődni vágyó vállalkozásokkal a gyártásdigitalizálásban szerzett gyakorlataikat. A hazai tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások időt, pénzt és energiát tudnának spórolni ezzel a szaktudással, valamint hatékonyabban képesek gazdálkodni a munkaerővel. Tervezzük, hogy mintagyárakat építünk fel a termelési filozófia elvei mentén, ahol mindezeket az előnyöket be is tudjuk mutatni.– Mintagyárakat?
– Igen, öt-hat speciális gyár működését tervezzük, azért, hogy a hazai, kisebb cégek könnyebben tudjanak kapcsolódni a termelési folyamathoz.– Ez mind szép, de a fejlődéshez pénz is kell. A kis- és közepes vállalkozások fejlődését hogyan segítik?
– Pénzügyi segítségek eddig is voltak, és lesznek fejlődést elősegítő pályázatok. Kiemelném a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, azaz a GINOP-ot. Módosul a jövőben a pályázati rendszer: megkövetelünk egyfajta fejlettségi szintet is például eszközbeszerzés esetén.– Eközben a digitális ipari forradalom új típusú tudást is megkövetel. Hogyan alakul át a szakoktatás?
– Az Ipar 4.0 az oktatás minden területét átalakítja. Digitális tudás nélkül már egy esztergályos sem tudna dolgozni. Azon dolgozunk, hogy biztosítani tudjuk azokat a szakembereket, akiket a hazai ipar igényel. Például már most biztosnak látszik, hogy sok robotprogamozóra van szükség.– Sok cégvezető panaszkodik a piacképes tudás hiányára: milyen lépéseket tesznek ezen a téren?
– A versenyképes gazdasághoz szakemberek kellenek, a képzési rendszert úgy alakítjuk át, hogy a duális képzésen keresztül minél több fiatal úgy kerüljön ki a munka világába, hogy azonnal alkalmazni tudják őket a vállalatok. Ezen a téren bőven lehet még fejlődni, növekedni. Egyébként a szakképzést és a gazdaságot közös érdekek vezérlik, ezért fontos a képzés.– Munkaerőhiányra is panaszkodnak a cégvezetők. Van azonnali receptjük?
– A kormány intézkedéseivel határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy a munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek. Jelenleg 4,9 százalékos a munkanélküliség, tehát az állástalanok közül lehet még válogatni a cégeknek. A közfoglalkoztatottakat is szeretnénk piaci állásokban látni, és az inaktívak tábora is belső tartalékot jelent. De ha az iparstratégia révén sikerül elérni, hogy hatékonyságot növeljenek a hazai vállalkozások, akkor abban az esetben a munkaerőpiacon is felszabadul munkaerő.”
Forrás:
Ipar 4.0: ágazatok új kezdeményezése; Szajlai Csaba; Magyar Hírlap; 2016. november 8.
