„Az OECD közigazgatási innovációkat követő, elemző és azok tanulságait megosztó munkacsoportja, az Observatory of Public Sector Innovation az Egyesült Arab Emirátusok szakosodott intézményével – Mohammed Bin Rashid Centre for Government Innovation (MBRCGI) – együttműködve jelentette meg új esettanulmány-kötetét a legújabb, modellértékű kormányzati innovációkról. Az ’Embracing Innovation in Government – Global Trends’ című kötetet a Kormányzati Világtalálkozón (World Government Summit, WGS) mutatták be Dubaiban.
A kiadvány alapja egy világméretű kutatás volt, amelyben azt tárták fel a vizsgált országokban (amelyek között OECD-tagok és azon kívüliek is voltak), hogy miképpen alakítja át a kormányzati szektor saját működését, újszerű megoldásokkal javítva az emberek mindennapi életét. A kutatásokat segítette a ’Calls for Innovation’ elnevezésű nyílt felhívás is, amellyel az innovatív gyakorlatokra kerestek jó példákat a világ minden tájáról. A WGS, amely a világ legnagyobb, éves rendszerességű közigazgatás-szakmai csúcstalálkozója, nem csak az eredmények bemutatásának színteréül szolgált, hanem az egyik panelbeszélgetésen a tapasztalatokat is megvitatták. Terítékre kerültek mindazok a nehézségek, amelyek az adott innovatív eljárások bevezetése során jelentkeztek, azok megoldásával együtt. Szintén fontos vitatéma volt, hogy egy-egy ország bevált gyakorlatát mennyire lehet más országokra alkalmazni.
A kutatás során 46 ország 150 innovatív megoldását vették górcső alá, amelyek nagy részét a már említett innovációs felhívás keretében gyűjtötték össze. A kutatók a tapasztalatok alapján hat kulcsfontosságú trendet azonosítottak, amelyeket tíz innovatív megoldás esettanulmányán keresztül mutattak be a kiadványban.
- Az ember és a gép párosítása. A humán és a technikai megoldások kombinálása lehetővé teszi, hogy érvényesüljenek a komparatív előnyök, olyan módon, hogy az együttes képesség meghaladja azt, amit önmagában akár az ember, akár a gép produkálni tudna. A kormányzatnak ezzel kapcsolatban egyszerre kell törekednie az egyensúly megőrzésére, valamint a komparatív előnyök érvényesítésével a hatás fokozására.
- Nagyítás vagy kicsinyítés – a kormányzat méretre szabása. Az innovatív megoldások lehetővé teszik a közigazgatási szolgáltatások újraméretezését, a célzottabb hatás elérésére. Ez egyik esetben az állami részvétel zsugorítását, más esetben a kiterjesztését teszi lehetővé, az állampolgári részvétel és annak technikai támogatottságának függvényében.
- Állampolgárok szakemberi szerepkörben. Az emberek bevonásában rejlő lehetőségek messze túlmutatnak az átláthatóságon: módot ad speciális szakértelmek, ötletek, újító kezdeményezések becsatornázására is. A megoldások gyakran a közösségi hálón szerzett rutint aknázzák ki az innovatív közszolgáltatás-fejlesztésben.
- Tömeges személyre szabott szolgáltatások. Az innovatív megoldások lehetővé teszik, hogy széles tömegek számára is személyre szabott módon jelenjenek meg egyes közszolgáltatások, egyéni igényekre és szükségekre szabva, elsősorban a helyi közösségekben.
- Kísérletező kormányzás. Az innovatív környezet lehetővé teszi, hogy maga a kormányzat biztosítson kísérleti terepet újszerű megoldások alkalmazására (mint pl. blokklánc-alkalmazásra szavazások során), ami azok széleskörű tesztelésére is alkalmas.
- A normák megtörése. Az innovatív megoldások elvezethetnek oda, hogy a közigazgatás megszokott rutinokat, normákat törjön meg a humán és pénzügyi források menedzselése területén, amelyek a közszolgáltatások „agyát” és „vérkeringését” biztosítják.
Az innováció motorja a folyamatos törekvés a fejlődésre és a kiválóságra. A kutatók négy javaslatot fogalmaztak meg arra nézve, hogy a közigazgatás vezetői hogyan tudják bátorítani, ösztönözni az innovációt az intézményrendszerben.
- Az innováció prioritássá emelése. Az innováció önmagában aligha ver gyökeret a kormányzati szférában. Ehhez mindenképpen szükséges, hogy a felső vezetők prioritásként hangsúlyozzák azt. Ez egyben annak a tudomásulvételét is jelenti a vezetés részéről, hogy adott esetben a hibák is elfogadható kimenetet jelenthetnek az újszerű megoldások kipróbálásakor, ami biztonságot ad a köztisztviselők részére, lehetővé téve a kockázatok reális kalkulációját.
- A kapcsolódások lehetővé tétele a kormányzati szférán belül és azon túl. A köztisztviselőknek biztosítani kell egymás elérésének lehetőségét, formális és informális úton egyaránt, csakúgy, mint a külső szereplőkkel. A rögzült határok meghaladását az intézményrendszert keresztbe metsző hálózatok, a szervezetek és szektorok közötti együttműködést lehetővé tevő platformok teszik lehetővé.
- A bizalom előmozdítása átláthatósággal és fogékonysággal. Az állampolgárok bizalma elengedhetetlen az innovációk sikeréhez. Enélkül valószínűtlen a felhasználó-centrikus együttműködés vagy az újszerű szolgáltatások elfogadtatása. A kormányzatok erősíthetik ezt a bizalmat azzal, hogy nyitottnak mutatkoznak az emberek aktivitása felé az őket érintő döntésekben. Ami többet jelent az átláthatóságnál – valódi inputokra tart igényt a polgárok részéről.
- Partnerség erősítése a releváns szereplők között. A kormányzat nem képes minden probléma megoldására. Ezért szükséges stratégiai partnerség kialakítása civil szervezetekkel, vállalkozásokkal, szakemberekkel és a széles nyilvánossággal. Mindegyik szereplőnek meglehet az egyedi erőssége és hozzáértése, így az innovációra akkor van a legnagyobb esély, ha minden releváns szereplőt sikerül bevonni a folyamatba. A köztisztviselőknek ezzel együtt szükséges megerősíteni azt a képességét, hogy egyensúlyt tartsanak a különböző érdekcsoportok versengő érdekei között, felhatalmazva őket a mederben tartáshoz szükséges döntések meghozatalára.
”
Forrás:
Launched Today — Embracing Innovation in Government: Global Trends; Observatory of Public Sector Innovation (OPSI), OECD; 2017. február 12.
Embracing Innovation in Government: Global Trends; World Government Summit/OECD; 2017. február (pdf)
