„Olyan szemléletre van szükség a hazai digitális iratkezelésben, amely a közös örökség megőrzése iránti felelősségben, világos szereposztással tudja az intézményeket elhelyezni. Erről Prőhle Gergely beszélt szerdán a digitálisan létrejött kéziratok kezeléséről szóló konferencián.
Közös álláspont
A digitális dokumentumok használatával kapcsolatban az intézményeknek közös álláspontra kell jutniuk, egyértelműbb pozíciót megfogalmazniuk azok felé, akik a forrást biztosítják – hangsúlyozta a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az intézményben szervezett kétnapos rendezvényen mondott köszöntőjében.Prőhle Gergely felvetette annak kérdését, hogyan lehet a napjainkban keletkező elektronikus dokumentumokat filozófiatörténeti szempontból összehangolni a korábbi, papír alapú kezeléssel. Példaként kitért arra, hogy a Digitális Irodalmi Akadémia az irodalmi élet egyedülálló kezdeményezése, amely növeli a hozzáférhetőséget és a szöveggondozás más minőségét jelenti, mint a korábbi nyomtatott kiadói változatok, és ezzel hozzáadott értéket ad.
„Az Arany János-évforduló kapcsán a hazai bölcsészeti műhelyek, intézmények több százmillió forintos támogatást kapnak, ami által az aranyi életmű mentén is jobban strukturálható az együttműködés, a szereposztás a különböző digitalizációval foglalkozó magyar intézmények között” – jegyezte meg a PIM vezetője.
A digitálisan létrejött dokumentumok múzeumi kezelése égető probléma
Szólt arról is, hogy egy olyan közgyűjteményben, mint amilyen a Petőfi Irodalmi Múzeum, Móricz Zsigmond csizmája ugyanúgy meg tud jelenni, mint művei digitalizálva, így a gyűjteményezés kézzelfoghatóságát lehet egyesíteni a művek digitális megőrzésével.Palkó Gábor, a PIM tudományos titkára, a DigiPhil projekt vezetője azt mondta: a digitálisan létrejött (born digital) dokumentumok múzeumi kezelésének problémája a kortárs archívumi gyakorlatok egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legégetőbb kérdése.
Hozzátette: a beérkező hagyatékokban egyre több digitális hordozó található, de ezek állományvédelmére, archiválására és kutathatóvá tételére Magyarországon még nincsenek széles körben elfogadott múzeumi, könyvtári munkamenetek. Fontosnak nevezte a kérdésben a nemzetközi tapasztalatok megismerését, amelyre a konferencia csütörtöki angol nyelvű workshop részén lesz lehetőség amerikai és német szakemberek részvételével. A program zárásaként videokonferenciát rendeznek Matthew G. Kirschenbaum, a University of Maryland professzorának részvételével.
Elektronikus levéltár projekt
Kenyeres István, a főváros levéltár főigazgatója kiemelte, hogy az e-levéltári rendszer jogszabályi háttere, egy Emmi-rendelet tavaly novemberben megszületett, ez alapján meghatározták, az iratkezelőknek milyen módon kell átadniuk az elektronikus iratokat a levéltáraknak. Erre azért is szükség volt, mert a levéltári törvény nem tesz különbséget papír- és elektronikus alapú irat között.„Jelentős informatikai fejlesztést, új technológiákat és módszereket hozott Magyarországon a 2009-ben indult és 2013-ban zárult elektronikus levéltár projekt, amelynek során a levéltári informatika mint kvázi önálló tudományág is kialakult. Az e-levéltár projektnek a Magyar Nemzeti Levéltár, a Budapest Főváros Levéltár és a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. volt a kedvezményezettje” – idézte fel Kenyeres István.
A támogatási összeg 2,9 milliárd forint volt, a cél a papír- és elektronikus alapú iratok egységes nyilvántartásának megoldása, a digitális állományok hosszú távú megőrzése, használhatósága volt. A főigazgató szólt arról, hogy a digitálisan létrejött kéziratok archiválása az amerikai eredetű open archival information system alapján történik, a levéltár átveszi az iratkezelőtől az iratot, majd elvégzi a rendszerezést, besorolást, archiválást.
„A kutató kérése szerint is össze lehet állítani állományokat a rendszer szerint, figyelembe véve a hozzáférési jogosultságokat” – tette hozzá Kenyeres István.
Mint elhangzott, először elektronikus iktatóállományok jöttek létre Magyarországon, a legkorábbiak még a nyolcvanas évek közepén, az akkori rendszer szerint a dokumentumokat még ki kellett nyomtatni az iktatáshoz. Később különböző magániratok, hang- és képfelvételek jöttek létre a különböző intézményeknél, önkormányzatoknál.”
Forrás:
Konferencia a digitálisan létrejött dokumentumokról; Magyar Hírlap/MTI; 2017. március 29.
Digitálisan létrejött (born digital) „kéziratok” kezelése. Konferencia és workshop a Petőfi Irodalmi Múzeumban; Petőfi Irodalmi Múzeum; 2017. március 29-30.
Lásd még: Digiphil (Tudományos szövegkiadások, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online tudástára)
Open Archival Information System (OAIS); Wikipédia
Meeting the challenges of digital preservation: The OAIS reference model; Brian Lavoie; OCLC Research
