„Május 5-én került sor az ELTE Állam- és Jogi Karának 350. évfordulójára rendezett jubileumi konferenciasorozat hatodik eseményére, Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartáscímmel, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke és a Széchenyi István Egyetem (SZIE) Közigazgatási Jogi Tanszékének közös szervezésében.
A konferenciát Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg, aki üdvözölte, hogy a résztvevők között gyakorló jogászok és elméleti tudósok is nagy számban jelentek meg.
Lapsánszky András (SZIE) előadásában a hatósági jogviszonyok tartalma és az eljárásjogi szabályozás összefüggéseit elemezte. Kiemelte, hogy a felügyeleti modell irányába történő elmozdulás szükségessé tette a közigazgatási eljárási szabályozás felülvizsgálatát, de önmagában az új közigazgatási perrendtartás és a jogorvoslat rendjének változásai is indokolttá tették egy új közigazgatási eljárásjogi kódex megalkotását. Az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) a korábbi szabályozáshoz képest kevésbé részletes, tömörebb, rugalmasabb, nagyobb teret enged a jogalkalmazói értelmezésnek.
Fazekas János (ELTE) a hatáskör-szabályozás és a hatáskör-telepítés összefüggései témakörében a szabályozás kettős célrendszerének ellentmondásaira mutatott rá. Az általános eljárásjogi szabályozás egyik fő célja a jogállamiság és a kiszámíthatóság biztosítása, másik, olykor ezzel ellentétes cél pedig a mindenkori közigazgatás mozgásterének növelése. Az Ákr.-ből hiányzik a másodfokú hatóságra vonatkozó általános szabályozás és a hatáskör-átruházás tilalma. Mindezek növelik a bírói kar és az Alkotmánybíróság terheit, miközben az ágazati szabályok túlsúlyának növekedése miatt csökkenhet a kormányzat ágazatok feletti kontrollja.
Rozsnyai Krisztina (ELTE) a tisztességes ügyintézéshez és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosító szabályozási elemeket mutatta be. A Közigazgatási perrendtartás (Kp.) az Alaptörvény, az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Európai Unió Alapjogi Chartájának alapelveire épülve a hatékony jogvédelem biztosítását határozza meg a bíróság feladataként, kiemelve az eljárási igazságosságot.Forgács Anna (ELTE) a hatósági szerződésekre vonatkozó szabályozás változó elemeit értékelte. Az ágazati szabályozás ezen a területen is a korábbihoz képest nagyobb szerephez jut, mivel a hatósági jogalanyiság meghatározása az Ákr. alapján nem egyértelmű. Ugyanígy értelmezést illetve további pontosítást igényel a harmadik személyek helyzetének szabályozása, és nem egyértelműek a hatósági szerződés módosítására, megszüntetésére, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó új előírások.
Szalai Éva (SZIE) előadásában az ügyféli jogállás új szabályait vetette össze a korábbi szabályozással. Az eljárási kódex alapfunkciója, hogy védelmet nyújtson az ügyfélnek a hatósággal szemben, ezért az ügyfél jogi helyzetének szabályozása alapvető jelentőségű. Az Ákr. nem tisztázza, hogy az ügyféli jogállás alanyi jog-e vagy a hatóság elismerése szükséges hozzá. Az ügyféli jogok csak alapelvi szinten jelennek meg az Ákr.-ben, garanciái csökkentek.
Nagy Marianna (ELTE) a hivatalbóli aktus-felülvizsgálatok és a semmisség szabályozásának új vonásait elemezte. A felügyeleti jellegű tevékenység súlyának növekedésével a hivatalból folytatott eljárások aránya növekszik, ennek ellenére az Ákr. elsősorban a kérelemre induló eljárásokat szabályozza, és kevés figyelmet fordít a hivatalbóli aktusok részleszabályaira. Pozitív változás viszont, hogy a felügyeleti intézkedés nyomán hozott döntés is megtámadható bíróság előtt. A semmisség tekintetében súlyos visszalépésnek minősítette, hogy a joghatóság és az illetékesség hiánya kikerült a semmisségi okok közül. Elhibázottnak tartja az eljárások egyszerűsítése érdekében az általános eljárási szabályok gyakori módosítását, míg az anyagi jogi szabályozásban nem történik egyszerűsítés.
Fazekas Marianna (ELTE) előadásában a Közigazgatási perrendtartás hatályát ismertette, összevetve az Ákr. tárgyi hatályával. A sarkalatos törvényi rendelkezések miatt nem teljesült az egységesítés kodifikációs célja.
Kovács András (ELTE) a Kp. új szabályainak a Kúria szerepére gyakorolt hatását mutatta be. A Kúria hatáskörei bővülnek, továbbá a nem elég részletes vagy pontos normák miatt nagyobb hangsúlyt kapnak jogértelmezési és jogegységesítési feladatai. Úgy vélte, hogy évekig fog tartani, mire kialakul az egységes joggyakorlat.
Hoffman István (ELTE) történeti és nemzetközi összehasonlító áttekintést nyújtott a normakontroll intézményéről, majd bemutatta a Kp. normakontrollra vonatkozó eljárási szabályait.
A konferencia Fazekas Marianna zárszavával fejeződött be, aki összefoglalva megállapította, hogy az új eljárási szabályok sok értelmezésre váró nyitott kérdést hagytak a jogalkalmazásra.”
Forrás:
Beszámoló az „Új eljárásjogi kódexeink II. – Általános közigazgatási rendtartás és közigazgatási perrendtartás” című konferenciáról; Szatmári Andrea; ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; 2017. május 11.
