„„Elképesztő nagyságú erők és energiák mozdultak meg az autonóm járműfejlesztés területén az utóbbi időben itthon és a világban egyaránt: ennek egyik igen látványos eredménye lesz a zalaegerszegi tesztpálya” – hangsúlyozta Szalay Zsolt egyetemi docens, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék vezetője és a projekt egyik fő koordinátora a leendő létesítmény alapkőletételének alkalmából a bme.hu-nak adott interjújában. „A tesztpálya megtervezésében és létrehozásában kulcsszereplők vagyunk, és bizton állíthatjuk: a Műegyetem az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni a továbbiakban is.”
Szalay Zsolt kiemelte, egy hosszú folyamat eredményeként épül meg a pálya, amelynek oktatási, kutatásfejlesztési, üzleti és jogszabályi dimenziói is vannak: az egyetem ezek mindegyikében jelentős szerepet vállalt és vállal…„Körülbelül két éve kapcsolódtunk be abba a programba, amely a témához köthető kutatásfejlesztési és innovációs infrastruktúra kérdéseit boncolgatta” – emlékeztetett Szalay Zsolt. „Hamar megfogalmazódott bennünk, hogy a tudományos, az üzleti és a döntéshozói oldal számára a legnagyobb perspektívát az nyújthatja, ha az angolul a ‘connected and automated vehicles’ (hálózatba kapcsolt és automatizált járművek) kategóriába tartozó tesztelő környezetet építünk. Korábban főként a tartóssági tesztek számára létesültek pályák, de a zalaegerszegi már kifejezetten a SMART-technikák kipróbálására épül.”
…
A koncepció kidolgozásának mérföldköve a 2015 szeptemberében megalakított Autonóm Járművek Kutatóközpont (REsearch Center for Autonomous Road vehicles, RECAR). A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán felállított, de több BME-s kart is összefogó központhoz rövidesen csatlakozott az ELTE, az MTA SZTAKI, valamint két iparvállalat, a Knorr-Bremse és a Bosch. A központ célja, hogy a Karon belüli és a Karok közötti, a hálózatba kapcsolt és az automatizált járműfejlesztés területén kialakított együttműködéseket koordinálja.A RECAR a szakemberek utánpótlásának képzésében is szerepet vállal, hogy Magyarország a tesztpálya révén a terület kutató-fejlesztő intézeteinek bázisává is válhasson. „A vállalatokkal közös célunk, hogy tervezhető legyen a képzett utánpótlás létszáma. A tesztpálya önmagában véve egy körülbelül nullszaldós vállalkozás. De körülötte létrejöhet egy olyan környezet, ahová – hogy egy konkrét, érdeklődő iparvállalat példáját említsem – akár egy 500-1000 fős fejlesztőintézet is telepíthető, amely már jelentős pénzforrásokat hozhat” – hangsúlyozta a kutató.
…
A RECAR másik fontos feladata a tesztpálya ún. műszaki specifikációjának elkészítése volt, amely minisztériumi felkérésre 2016 márciusában kezdődött. Az addig jórészt informális együttműködést 12 iparvállalati partner, valamint a karok építő-, gépész-, villamosmérnök-, valamint közlekedésmérnök szakemberei tették hivatalossá, és tavaly novemberre el is készítették a műszaki specifikációs tervet. Ennek egyes elemeit először a Műegyetemen szervezett VSDIA 2016 (Vehicle System Dynamics, Identification and Anomalies) konferencián, majd a Periodica Polytechnica folyóirat cikkében mutatták be először. E dokumentumot vette alapul a tesztpálya projektcége, az APZ Kft. (Autóipari Próbapálya Zala Kft.) az ún. koncepcióterv elkészítéséhez. „A Műegyetemen született meg az elv, hogy a járművek tesztelési és jóváhagyási folyamata piramisszerűen épüljön fel” – magyarázta Szalay Zsolt. „Legalul a szimuláció helyezkedik el, utána a laboratóriumi tesztek jönnek, amit a próbapálya, majd a korlátozott városi környezet követ. A piramis csúcsán a bárki által használható közutak állnak.”
…
Utóbbi elemhez szorosan kapcsolódik a megfelelő jogszabályi környezet kialakítása, amelynek fontos állomása volt egy közelmúltban megjelent törvényi szabályozás. Ennek előkészítésében szintén jelentős szerepet vállalt a RECAR – más szereplőkkel együtt. „E törvénnyel az Európai Unión belül az első tíz ország közé kerültünk, ahol a jogszabályi környezet meghatározott feltételek mellett megengedi a közutakon a magasan automatizált járműves funkciók tesztelését” – nyomatékosította Szalay Zsolt.Mindez azért fontos, mert maga a tesztpálya sajátos „magot” képez, körülötte a fentebb megfogalmazott elvek alapján megépített, többszintű zóna-rendszerrel, amelynek következő elemét Zalaegerszeg, főként annak Smart City részei képezik. A zóna harmadik szintje az R76 gyorsforgalmi út lesz: az M7-től Zalaegerszegig tartó, a Balaton Airport mellett elhaladó útszakasz tervezésénél már minden új SMART-technológiát figyelembe vesznek. Itt a jármű nemcsak a saját szenzoraira támaszkodva kaphat a környezetéből információkat, hanem az infrastruktúra is szolgáltatja azt, például nagyfelbontású térképet vagy időjárási adatokat. A zóna negyedik eleme a Budapest-Győr-Zalaegerszeg-Budapest gyűrű, amelyen már kipróbálhatók lesznek a legújabb fejlesztések a normál közúti forgalomban – megfelelő garanciákkal. A kutatók tervezik a gyűrű nemzetközivé bővítését Graz és Maribor bevonásával…”
Forrás:
A BME az autonóm járműfejlesztés tudományos hátterének élén kíván maradni; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2017. május 19.
