Skip to main content
egészségügyközigazgatás: magyarszakirodalom

Így értékelték az egészségügy teljesítményét: megszületett a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése

Szerző: 2017. május 26.No Comments

„Az első alkalommal készült, 2013-2015-ről szóló jelentés a szakpolitikai döntéseket is megalapozhatja.

Bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciát mutat, továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Az ellátórendszer működésében mind a hozzáférés, mind a minőség, mind pedig a hatékonyság területén találhatók olyan problémák, amelyek megoldásával a fenti eredmények számottevő mértékben javíthatók – fogalmaz óvatos általánossággal a napokban publikált, a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékeléséről szóló, a 2013-2015 közötti időszakot átfogó jelentés.

Bár a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó egészségügyi teljesítményértékelés számos országban bevett gyakorlat, nálunk ez az első ilyen jellegű dokumentum. A teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és ez a jogszabály határozta meg a folyamat alapvető kereteit is. A jelentés 75 kvantitatív mutató felhasználásával ad rendszerszintű diagnózist a magyar egészségügyről. A munkában nyolc intézmény több mint hatvan munkatársa vett részt az ÁEEK (mint a teljesítményértékelésért felelős szerv) koordinálásával és a WHO szakmai támogatásával.

A teljesítményértékelési jelentés az egészségügyi rendszerek WHO által kidolgozott modelljének megfelelően az alábbi hét kérdéskörre kereste a választ:
1. Milyen a lakosság egészségi állapota, illetve milyenek a mortalitási mutatói?
2. Milyen anyagi megterhelést okoz a magyar háztartásoknak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés?
3. Az igénybe vett ellátások milyen mértékben felelnek meg az állampolgárok elvárásainak?
4. Milyen az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés?
5. Milyen az egészségügyi szolgáltatások minősége?
6. Milyen hatékonyan használja fel az egészségügyi ellátórendszer a rendelkezésére álló forrásokat, és hosszú távon mennyire fenntartható az egészségügyi rendszer finanszírozása?
7. Milyen tágabb környezetben működik, milyen környezeti, társadalmi, egészség- magatartásbeli feltételekkel szembesül az egészségügyi ellátórendszer? Milyen igazságosan működik az adott társadalmi-gazdasági feltételek mellett?

A jelentést kiegészíti két, a szaktárca vezetője által kijelölt fókuszterület: a szívinfarktus- és a tbc-ellátás részletes vizsgálata.

A jelentés újdonságai közé tartozik, hogy az egészségügyi rendszerben keletkező nagy mennyiségű statisztikai adat egységes szemléletben történő feldolgozása. A közölt adatok és feltárt problémák további elemzések, program- és intézményértékelések és egyéb szakpolitikai munkák kiindulópontjai lehetnek.

Az idén először publikált jelentés felelős kiadója dr. Németh László, az ÁEEK főigazgatója, míg munkacsoport-vezetője dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja.”

Forrás:
Így értékelték az egészségügy teljesítményét; Weborvos; 2017. május 25.
Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése; Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a jelentés készítőinek webhelye, számos háttéranyaggal)
A magyar egészségügyi rendszer teljesítményértékelése 2013-15; Állami Egészségügyi Ellátó Központ; 2017. május (pdf, teljes)
Összefoglaló (pdf)