Hatalmas változások lesznek Magyarországon a digitális kormányzat területén

„Szakértők szerint az Európai Unió államai közül a közigazgatás modernizációjában Észtország jár az élen. Az észtek ezen a területen az elmúlt nagyjából másfél évtizedben olyan magas szintre jutottak, hogy ma már szinte minden állampolgárral csak digitálisan kommunikálnak. A balti államban nagyjából 3000 ügyet lehet elektronikusan intézni.

Felgyorsult a fejlődés
Szakértők szerint az elmúlt években a magyar közigazgatás digitalizációja is felgyorsult. Ennek egyik jele, hogy a lakosság egyre több ügyet tud elektronikusan intézni.

Például a magyarorszag.hu ügyintézési portálon közel 300 ügy érhető- és intézhető el, és ez a szám folyamatosan nő. Az új elektronikus személyazonosító okmányból már közel 1,8 millió kerül ki az állampolgárokhoz, és más elektronikus azonosítási megoldások, például az Ügyfélkapu is rendelkezésre áll – magyarázta Gaál Barna, a Belügyminisztérium e-közigazgatási főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Különböző ágazati szolgáltatások is építkezni tudnak az olyan központi megoldásokra, mint az állam által biztosított dokumentumtárolás vagy a kézbesítési szolgáltatások. Az állampolgárok az elektronikus aláírásukat fel tudják használni a hivatali ügyintézésben – tette hozzá.

Hatalmas változások lesznek
A kormány többek között az elektronikus ügyintézés széleskörű elterjedése és az eljárások gyorsítása érdekében alkotta meg az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi törvényt. A törvény egyes rendelkezései fokozatosan lépnek életbe.

2018-ban jön talán az egyik legfontosabb változás, ugyanis az elektronikus ügyintézést biztosító szervek – mint például az államigazgatási szervek, helyi önkormányzat, bíróságok, választott bíróságok, az ügyészség, közjegyzők, bírósági végrehajtók és közüzemi szolgáltatók – jövő év január 1-jétől kötelesek lesznek biztosítani az ügyek elektronikus intézését.

A cégkapu indulása lesz az egyik legnagyobb változás 2018. január 1-jétől. Ez azt jelenti, hogy a hivatalok és az intézmények a cégkapucímen keresztül is megtalálhatják a cégeket. Ugyanazokkal a jogi hatásokkal, mintha például valaki nem vesz át egy postáról érkező dokumentumot. A cégekkel való kommunikáció teljes mértékben megváltozik – mondta Bálint Ákos e-közigazgatás szakértő.

A regisztráció július 1-jén indul, a cégeknek akkortól van lehetőségük regisztrálni magukat a cégkapu szolgáltatásra. Ez óriási változás lesz a cégek és bizonyos értelemben a magánszemélyek életében is – fűzte hozzá.

Nincs ingyen, de olcsóbb
Szakértők szerint a közigazgatás digitalizációjával jelentős költségmegtakarítás érhető el. Észtország például, egyes számítások szerint a GDP 2 százalékát takarítja meg évente a személyes és papíralapú ügyintézés minimalizálásával. Gaál Barna szerint ugyanakkor emellett fontos azt is látni, hogy a digitalizációval más jellegű költségek keletkeznek.

Attól, hogy valami digitális, attól még nincs ingyen; más költségei vannak, más jellegű ráfordításokat igényel. A korábbi irattári költségek, a humánerőforrás ráfordítási terhek átalakulnak informatikai költségekké, a licencek is pénzbe kerülnek, informatikai üzemeltetés szintén igényel emberi erőforrást, csak más jellegű szakértelemre van szükség – magyarázta Gaál Barna.

Összességében, hogyha a közigazgatási folyamatok, az állami működés át tud alakulni digitálissá, és túllépünk azon, hogy párhuzamosan létezik egymás mellett a hagyományos papíralapú vagy a személyes megjelenéssel járó folyamat, illetve a digitálisak, és a működés eltolódik utóbbi előnyére, ahogyan Észtországban szinte már teljesen megtörtént, akkor komoly költségvetési csökkenés mutatkozik a ráfordításokban – vetítette elő a főosztályvezető-helyettes.

Szakemberek úgy vélik, a digitális közigazgatás nemcsak a hivatalok és az ügyfelek közötti kommunikációt könnyíti meg, hanem az állami szervek közötti kapcsolatot is. A gyorsabb kommunikáció, illetve adatmegosztás pedig hatékonyabbá teszi a munkafolyamatokat és a munkavégzést is.”

Forrás:
Milliárdokat spórolhatunk, ha a hivatalokra is kiterjed majd a digitalizáció; Híradó.hu; 2017. május 28.
Szerkesztői megjegyzések: 1. Észtország. Észtország csak az egyik olyan ország, ahol fejlett a digitális közigazgatás. Az Egyesült Királyság, Finnország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Dél-Korea legalább annyira fejlett, ha nem jobban. Viszont az észt országpropaganda nagyon hatékony és kiválóan szervezett. Kevesebb (vagy semmi) szót szoktak fordítani az észt digitális kormányzat alapzatáról, arról a nagyszerű digitális infrastruktúráról, ami lehetővé teszi, hogy az észt közigazgatás egységes egészként funkcionáljon. Ez az X-Roads rendszer, a nyílt forráskódú, nyílt szabványokon alapuló, decentralizált interoperábilis „informatikai híd”, amely segítségével a heterogén rendszerek (állami és üzleti adatbázisok és nyilvántartások) megértik egymás adatait. Lásd: az észt digitális kormányzati ügynökség (Riigi Infosüsteemi Amet/Estonian Information System Authority) repozitóriuma a GitHub-on: X-Road. Továbbá Introduction to X-Road (part 1) és X-Road.
2. Megtakarítások. Erősen problematikus azt állítani, hogy a közigazgatás digitalizációja önmagában költségcsökkenést fog eredményezni. Számtalanszor elhangzott ez, de nagyon kevéssé szokott materializálódni, legalábbis érhető mértékben. Többek között azért nem, mert idő kell hozzá, sok idő, évtizedek, a szervezeti érettség (annak tudása, hogy mire alkalmazható a szervezet szempontjából) jelentős fejlődése. Azaz nem pusztán arról van szó, hogy ezentúl digitálisan kommunikálunk az ügyféllel, hanem arról is (vagy legalábbis erről is kellene, hogy szó legyen), hogy újraszervezzük a közigazgatás belső folyamatait a digitális eszközök adta lehetőségek kihasználásával. Ez utóbbi pedig nagyon is nem egyszerű, hosszú és meglehetősen gyötrelmes folyamat.