Találat: Finnország

A digitali­zációra költené EU-ból érkező pénzeinek felét Finnország

„Az összegből jut a zöld átmenetre és a kutatás-fejlesztésre is. A finn kormány úgy döntött, hogy az európai helyreállítási tervből az országra eső 2,9 milliárd eurót három szektor között osztja szét. A kabinet az összeg felét a zöld átmenetre fogja fordítani, a fennmaradó 50 százalék pedig a digitalizálásra, valamint kutatás-fejlesztési befektetésekre jut majd. Az európai helyreállítási tervet a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításának elősegítésére hozták létre az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az uniós tagállamok vezetői, s a feladata...

Részletek

Korszerű, nyílt közigazgatás: nyilvános algoritmusnyilvántartás Helsinkiben és Amszterdamban

„Tájékoztatják a polgáraikat, hogy milyen mesterségesintelligencia-algoritmusokat használnak, azok hogyan működnek és teszik jobbá a város lakóinak az életét. Két európai város, Amszterdam és Helsinki nemcsak az okosvárosok technológiai kérdéseivel foglalkozik, hanem azzal is, hogy a digitális közszolgáltatásokat átláthatóvá tegyék polgáraik számára. A két város olyan algoritmusnyilvántartást vezetett be, ahol a polgárok nyomon követhetik, hogy az önkormányzat milyen mesterségesintelligencia-algoritmusokat használ a város működésének javításához. A nyilvántartással az a céljuk, hogy az MI-vel vezérelt közszolgáltatások esetében is ugyanaz az átláthatóság és biztonság érvényesüljön, mint...

Részletek

Csak okosan – Finn tudásmegosztó szeminárium az okos megoldásokról

„Február 20-án az okos város megoldások kerültek fókuszba a Team Finland szervezésben megvalósult tudásmegosztó eseményen. A Smart City Seminaron finn szakértők osztották meg tapasztalataikat, az okos város fejlesztések hazai eredményeiről és kihívásairól pedig Szemerey Samu, a Lechner Tudásközpont vezető szakértőjének előadásából tájékozódhattak a résztvevők. A finn okos szektor szereplői osztották meg tapasztalataikat, ötleteiket a február 20-án megrendezett Smart City Seminaron. A budapesti Finn Nagykövetség adott otthont a Team Finland és a Solved cég szervezésében megvalósult eseménynek, amit a finn nagykövet, Markku Virri...

Részletek

Társadalmi kihívások megválaszolása az innovációs politika kormányzati irányításával – tanulságok három ország gyakorlatából

„Megjelent az Oslói Egyetem Technológiai, Innovációs és Kulturális Központjának tanulmánya arról, hogy – három kiválasztott ország gyakorlatát bemutatva – hogyan lehet az innovációs politika kormányzati irányítását napjaink összetett társadalmi kihívásainak megválaszolására használni (Coping with societal challenges: Lessons for innovation policy governance). A szerzők, Jan Fagerberg és Gernot Hutschenreiter (az Oslói Egyetem említett központjának, valamint az OECD Tudományos, Technológiai és Innovációs Igazgatóságának kutatói) rámutatnak: napjaink olyan nagy és összetett társadalmi kihívásai, mint a klímaváltozás, a globális élelmiszer- és vízellátás, az egészség és a...

Részletek

Hogyan használja Finnország az egészségügyi és szociális adatokat a közjó növelésére?

„Az egészségügyi innovációval és egészségügyi-egészségipari ökoszisztémák kutatásával foglalkozó, tudásplatformként működő ICT&health International portál Finnországi tapasztalatokról számol be d annak kapcsán, hogy hogyan lehet hasznosítani a közjó növelésére – a korszerű adatvédelmi szempontoknak is megfelelő módon – az egészségügyben és a szociális ellátórendszerekben keletkező adatokat. A „How Does Finland Use Health And Social Data For The Public Benefit” c. írás szerint Finnország élen jár abban, ahogy az egészségügyi és szociális adatokat felhasználják a kutatásban, innovációban, ami – mint általában is a tisztességes, átlátható...

Részletek

Nehéz lesz kompromisszumos megoldást találni az Európai Unió következő hétéves keretköltségvetésének sarokszámaira

„Az 1 százalékos tábor és az Európai Bizottság GNI 1,114%-os javaslata közé lőtte be első számszerű javaslatát a következő hétéves keretköltségvetés főösszegére a finn soros EU-elnökség. A csütörtökön összeülő Európai Tanács elé kerülő dokumentum a Bizottság javaslatához képest javít ugyan a kohéziós és a közös agrárpolitikai büdzsé részarányán a költségvetés egészén belül, de a kisebb keret miatt összegszerűen mindkét területen még nagyobb vágást irányoz elő. A tagállamok túlnyomó része kedvezőtlenül reagált az EU soros elnökségének első olyan javaslatára a következő hétéves keretköltségvetésre...

Részletek

Okosváros megoldások kisvárosokban – finn tapasztalatok

„A Technology Innovation Management (TIM) Review oldalán finn kutatók arra keresték a választ elemzésükben (Towards a Smart City Concept in Small Cities), hogy az okosváros koncepciók és megoldások, amiket többnyire nagyvárosi környezetben alkalmaznak és tanulmányoznak, hogyan lehet megvalósítható kisebb településeken is. Mint bevezetőjükben írják, napjainkban a Föld lakosságának 55%-a él városi körülmények között, és 2050-re ez várhatóan 68%-ra nő majd. Kulcsfontosságú tehát, hogy napjaink olyan kihívásaira, mint a globalizáció, a klímaváltozás vagy a digitalizáció, a városok is megtalálják a maguk megfelelő válaszát....

Részletek

Az észt e-kormányzás titka

„A digitális kormányzás élenjárói osztották meg tapasztalataikat Tartuban február végén az Estonian eGovernance Academy rendezvényén. A többnapos képzésen Magyarországot a Miniszterelnökség, Budapest Főváros Kormányhivatala és a Lechner Tudásközpont képviselte. 2019. február 14. és március 1. között rendezték meg Tartuban, Észtország második legnagyobb városában az „Estonian eGovernance Academy” képzési programot, ahol az országos és önkormányzati szintű e-kormányzás logikájának részleteiben merülhettek el a résztvevők. Észtország a kétezres évek elejétől fokozatosan tört a digitális közigazgatás élére, de már a kilencvenes években kiemelkedő hangsúlyt fektettek a...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. március 11.

A nyelv a kibertérben is fontos Sokszor írtunk már, a digitális diplomácia szakterületét definiálva, a terminológia kiforratlanságáról, néha egyenesen lazaságáról. Persze, ezzel nem vagyunk egyedül: gyakori helyzet az, hogy az egyes használók, politikusok, újságírók, kommentátorok és maguk a tudományos kutatók is eltérő jelentéstartalmakkal használnak egy-egy szakszót. A szabatos, jól átgondolt, pontos terminológia ráadásul nem csupán fogalmazásbeli elegancia kérdése. A nyelvi „nagyvonalúságnak” súlyos, akár politikai következményei lehetnek, ahogy erre az európai közdiplomáciai szakma egyik elismert kutatója, Shaun Riordán egy közelmúltban közzétett bejegyzésében rámutatott....

Részletek

Helyhez szabott innovációs ökoszisztéma Ljubljanában, Szlovéniában – I. rész

„Az Európai Bizottság közös kutatóközpontjának (Joint Research Centre, JRC) oldalán megjelent esettanulmány a szlovén főváros, Ljubljana technológiai parkjának ökoszisztémáját mutatja be, mint jó gyakorlatot a helyi adottságokhoz igazodó, helyre szabott (place-based – más fordításokban helyi irányultságú, hely(i) alapú), helyi érdekű, területi alapú innovációs modellre (Place-Based Innovation Ecosystems – Ljubljana Start-up Ecosystem and the Technology Park Ljubljana, Slovenia). A helyre szabott innovációs ökoszisztémákat bemutató, 2017 óta folyó kutatási sorozat részeként a ljubljanai esettanulmány a helyi technológiai park és más közvetítő szervezetek katalizátorszerepére fókuszál,...

Részletek
Page 1 of 6 1 2 6