Bérrendezés szükséges a vízügynél, sokan lépnek ki az ágazatból

„Nélkülözhetetlen lenne a vízügyi igazgatóságokon az állami vállalatokhoz hasonló jelentős bérfelzárkóztatási program, mivel a Magyar Idők információi szerint csak az idén már 114 dolgozó hagyta el az ágazatot az alacsony keresetek miatt. A bértábla összecsúszott, így a pályakezdő mérnökök többségének fizetése ma gyakorlatilag a fizikai dolgozókéval azonos, bruttó 160-180 ezer forint.

Nem jutottak még hozzá a beígért fizetésemeléshez a vízügyi igazgatóságok dolgozói, habár Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy március végi Kormányinfón azt közölte: a kormány megállapodott az állami bérfelzárkóztatási program kiterjesztéséről a vízügyi dolgozók részére, miután a szakszervezet a vízügyi munkavállalók 75 százalékának aláírásával ellátott levélben jelezte a problémákat Pintér Sándor belügyminiszternek.
– Jelentős bérfelzárkóztatásra lenne szükség az Országos Vízügyi Főigazgatóság mind a tizenkét igazgatóságán annak érdekében, hogy a dolgozók ne hagyják el az ágazatot – mondta a Magyar Időknek Tarró Péter. A Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke kiemelte: a bérfeszültség olyan jelentős, hogy idén eddig 114 fő mondott fel. Ennek oka, hogy a megközelítőleg 4000 dolgozó 70 százaléka szakmunkás-bérminimumért dolgozik, miközben jelentős részük egyetemi diplomával rendelkező mérnök.

Jövőre a további minimálbér-emelések miatt – amennyiben nem kapnak a bérekre további forrást az igazgatóságok – 91 százaléknál is magasabb lehet azok aránya, akiknek a kötelező szakmunkásminimumért kell dolgozniuk. Ehhez az igazgatóságok – az adott munkakörben foglalkoztatottak részére – legfeljebb 20 ezer forint, úgynevezett rendelkezésre állási pótlékot tudnak fizetni.

Tarró Péter felidézte: 2007 óta minden, a közalkalmazottakat érintő bérrendezés elkerülte az ágazatot. A területi vízügyi igazgatóságok fenntartója 2012 óta a Belügyminisztérium, ahol korábban a szakszervezet kérdésére azt közölték, a rendvédelmi dolgozók fizetésfelzárkóztatását követően a vízügyi dolgozók is megkapják a várva várt bérrendezést. Habár a tárgyalások tavaly márciusban megkezdődtek, végül nem vezettek eredményre.

Tavaly tavasszal még 30–50 százalékos emelésről szóltak a tárgyalások, de a bérrendezés végül elmaradt. A szakszervezeti vezető szerint azonnali, legalább 15 százalékos emelést kellene megvalósítani, a következő években pedig további felzárkóztatásra van szükség. Az intézkedéshez az idén négymilliárd forint állami szerepvállalásra lenne szükség.

– A problémát az okozza – részletezte Tarró Péter –, hogy a mérnöki egyetemi végzettséggel rendelkezők más ágazatokban több százezer forinttal magasabb kezdő bérért tudnak elhelyezkedni, kiemelten az ország gazdagabb régióiban, többek közt Győrben, Szombathelyen, de akár Szolnokon vagy Nyíregyházán is. A bértábla összetorlódása miatt az évek óta ott dolgozók közül is sokan váltani készülnek, ráadásul az állomány jelentős része a következő években nyugdíjba vonul.

A szakszervezeti vezető ugyanakkor hangsúlyozta: a Belügyminisztérium fenntartása óta modernizálták a felszereléseket, így jelentősen javult az infrastruktúra. Szükség van azonban a szakemberekre is a közelgő – sok esetben uniós pénzből megvalósuló – beruházások végrehajtásához, különösen az ágazati sajátosságok miatt.

A kormány februárban döntött az állami vállalatoknál – a postánál, a MÁV-nál, a Volánoknál, valamint a víziközmű-cégeknél – a 30 százalékos, 3 éves bérfelzárkóztatásról. Az idén a dolgozók átlagosan 12-13 százalékos emelést kaptak ezeknél a cégeknél, ami áprilisban – januárig visszamenőleg – már meg is érkezett. A vízügyi főigazgatóságok viszont kimaradtak az emelésből. A Belügyminisztérium megkeresésünkre későbbre ígért tájékoztatást a vízügyi ágazat dolgozóinak bérrendezéséről.”

Forrás:
Bérrendezés szükséges a vízügynél; Nagy Kristóf; Magyar Idők; 2017. június 1.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.