„Önkormányzati tisztviselői fizetése,; második bértárgyalási forduló a BM-ben
Az önkormányzati tisztviselők és munkatársaik béremeléséért tavaly kettő, idén július 17-én pedig ismét országos kihatású sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tárgyalódelegációja július 27-én, csütörtökön folytathatta a 14-én megkezdett bértárgyalásokat.
…
Időközben a BM apparátusa az általuk ismert létszám és költségvetési adatok alapján előzetes kalkulációkat végzett a követelt béremelési változatok költségigényéről és ezt megküldte az MKKSZ vezetésének.Ezek a táblázatok nem nyilvánosak, de így lehetővé vált, hogy csütörtökön, 27-én 10.00 órakor megkezdődhetett a tárgyalások második fordulója.A Belügyminisztériumot Pogácsás Tibor államtitkár, az MKKSZ-t Boros Péterné elnök vezette delegáció képviselte. Részt vettek még: dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár, dr.Lóczy Péter BM szakmai főtanácsadó, valamint Árva János MKKSZ alelnök, dr. Téglási László MKKSZ ÖDOSZT alelnök, és dr. Marosi János, MKKSZ SZÜB elnök.
Az első egyeztetéshez képest jelentősen kibővült és megerősödött az önkormányzati érdekszövetségek képviselete, szakmai szereplőkén megjelent a Tóth János elnök képviselte Jegyzők Országos Szövetsége.
Az önkormányzatokat képviselték:
Schmidt Jenő elnök; TÖOSZ, Szabó Gellért elnök, Faluszövetség, Csomor László elnök és Acsay Ákos alelnök, KÖSZ, Ambrus Györgyi vezetőségi tag, MÖSZ, Fehérvári Tamás elnök és Nagy Timea, MÖOSZ, valamint dr. Szegvári Péter, BÖSZ.A tanácskozást Pogácsás Tibor államtitkár nyitotta meg, utalva az átadott költségszámítási adatokra, valamint arra a lehetőségre és szabadságra, ami egy éve lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok szabadon emeljék a tisztviselőik illetményét.
Boros Péterné azonnal utalt arra a 17 282 főre, akik a 900 hivatalban kilenc éve nem kaptak semmit, nem érintette őket bérintézkedés.
Meglepetést okozott Fehérvári Tamás elnök (MÖOSZ, Tolna) aki bizonyos – bővebben nem bemutatott – közvetlen háttértárgyalásokra hivatkozva üdvözölte a Kormány bérajánlatát.
Boros Péterné azonnal kérte ismertetni ezt a szakszervezetek által nem ismert, nem nyilvános ajánlatot, de Pogácsás Tibor megerősítette; a Kormány még semmiféle ajánlatot nem tett, szerinte Fehérváry Tamás valószínűleg félreértett valamit, és tévedett, amikor a költségkalkulációt ajánlatnak vélte.
Boros Péterné erre ismételten megerősítette a már átadott sztrájkkövetelésekbe foglalt számokat és százalékokat, és ismét kérte a Kormány ajánlatát.
Schmidt Jenő elnök (TÖOSZ) alternatívákban ragadta meg a helyzetet és álláspontja szerint nem a jelenlegi 38 650,- Ft értékű illetményalapot kell emelni – ez minden érintettre személyesen hatna – hanem inkább a hivatali dolgozókra jutó, ma 4 570 000,– Ft költségvetési fejpénzt (feladatfinanszírozást) kellene növelni. Ennek ma 70%-a a bér és közteher – az arány megtartását ki lehet kötni – a többi az irodarezsi.
Az önkormányzati szervezetek többségétől támogatott javaslat szerint a munkáltató önkormányzatoknak jobb mozgásteret adna ez a megoldás. Tehát 2017-ben az éves ellátást – időarányosan – október elsejétől 5 380 000,- Ft-ra emelni, mert ez még költségvetési törvény módosítást sem igényel, bár ugyanez már elkerülhetetlen lehet 2018-ra, s végül 2019-re ezt a számot 6 millióra kellene emelni.
Volt olyan szervezet, amely szerint jobb lenne az illetményalap 25%-os emelése, mert az így kiforgó 48 313 Ft olyan előrelépés lenne, ami a 17 282 fő mellet legalább további 10 000 hivatali dolgozót érinthetne, mert bár ők kaptak valamit, de nem ennyit. Az érintettek száma így 28 300 főt adna ki.
A kistelepülések több képviselője is felhívta a figyelmet az ASP rendszer bevezetésének kínjaira, a hibák, késedelmek miatt fizetett milliós bírságokra, és arra, hogy szakemberek nélkül a helyzetet megváltoztatni nem lehet. A Kormány felelőssége, hogy a dolgozók megtartását az emelés módja segítse, ne akadályozza. És gyorsan! –tették hozzá.
A megyék képviselete minderre ráerősített; kiálltak Boros Péterné álláspontja mellett, követelték a járási hivatali és önkormányzati hivatalok dolgozóinak egységes bérezését, mert utóbbiak is állami feladatokat valósítanak meg. Az ASP nehézségeket is visszaigazolták, rámutattak a szakemberhiányból adódó késedelmekre, és működési összeomlás jövendöltek, ha nem lesz érdemi változás.
Pogácsás Tibor válaszában felidézte az önkormányzati adósságok állami átvállalását, szerinte a járási hivatali hatáskörök bővülése csökkentette az önkormányzatok terheit, és az intézmények, iskolák korábbi működtetési plusz támogatása is az önkormányzatoknál maradt – állította. Ellentmondásos, hogy szegény települések emeltek a tisztviselőik bérein, míg gazdag városok ezt nem tették meg! Állítása szerint van az önkormányzatoknak mozgástere, de mégis az államra várnak.
Boros Péterné kérte rögzíteni, az a jogszabályi lehetőség, hogy az önkormányzatok szabadon emeljenek tisztviselőik bérein, ha van miből, akkor született, amikor az MKKSZ az első sztrájkját megszervezte. De a Kormány ezzel nem oldotta meg a problémát – tette hozzá.
Emlékeztetett: Tavaly, még a második sztrájk előtt átadtunk egy javaslatot – teljes kidolgozott jogszabályt az önkormányzati köztisztviselők életpályájára,– ami az állami tisztviselők törvényének analógiáját követte, nos abban 600 %-ig terjedő lehetőségek vannak a bérezésre. Lám, nem is fogadta el a Kormány, még csak nem is reagált, sőt máig van olyan állami vezető, aki az átvételét sem ismeri el.
A tárgyalás ezen pontján az érdekképviseletek egyeztetési szünetet kértek, aminek során egyértelmű lett, az MKKSZ az illetményalap emelésében garanciát lát – mindenki kap emelést – és keretként előkerült a kollektív szerződések bevezetése is. A kialakult álláspontot Boros Péterné képviselete a szünet után.
Boros Péterné azzal kezdte, hogy kormányzati ajánlat hiányában különösen nehéz az egyeztetési munkája.
Sztrájkköveteléseinket fenntartjuk! – tette egyértelművé. Álláspontunk változatlan, az önkormányzati tisztviselők – az Alaptörvény szerint is – részei az egységes magyar közigazgatásnak. Ezt képviseljük évek óta az OKÉT és a KÉF fórumain is. Mindez a Kormánynak nem ismeretlen. Ezért is követeltünk és követelünk képviseletet a minimálbér és bérminimum tárgyalásokon is.
Álláspontunk – ajánlat hiányában – arra épül, hogy az állam felől nézzük a helyzetet. A megoldás „egyik lába” a Schmidt Jenő által megfogalmazott megoldás, amely mellé „második lábként” oda kerül számos garancia a szakszervezet igényei szerint, miszerint a meghatározó mértékben a béremelés mindenkit érinteni fog.
Valahogy rögzíteni kell, a lehetséges finanszírozási növekmény 70 %-a bér kell legyen! Várjuk erre a megoldást, a kormányzati javaslatot. Keressük a garanciát a 48 000,– Ft körüli értékben érvényesülő illetményalapra – akkor is, ha a technika egyébként más, például kormányrendelet, mint a minimálbérnél volt.
Tudatosítani szeretnénk; speciális munkeerőpiaci helyzet jött létre az önkormányzati igazgatásban. Ez az utolsó előtti pillanat, az október elsejei intézkedési határidővel játszani már nem lehet!
Végtelenül sajnáljuk, hogy a Kormány nem tett javaslatot, reméljük legközelebb már azt tudjuk megvitatni. E nélkül a tárgyalás meddő, mert nincs mit egyeztetni.
Pogácsás Tibor államtitkár válaszában kijelentette; a Kormány érzékeli, hogy az önkormányzati dolgozók helyzetén javítani kell!
A Kormány folytatni kívánja az egyeztetést, és a BM képviselői remélik, hogy augusztus 24-ig, az első kormányülésig lehet eredményre jutni. A maga részéről jónak véli a Schmidt Jenő (TÖOSZ) javaslatát, különösen, hogy számszerűen lett megfogalmazva. Megvizsgáljuk, javaslatot készítünk, amit tárgyalhat a Kormány.
A tárgyalás végén Boros Péterné három mozzanatot ismét megerősítve felidézett az elhangzottakból és a sztrájkkövetelésekből. A megoldásnak el kell érnie az átlagosan 48 ezer forintos nagyságrendű illetményalap mértékét, és garanciálisnak kell lennie minden dolgozóra nézve, előrébb kell lépni a kollektív szerződéses rendszer felé, és a követelések 5. pontját felidézve követelte a Közigazgatás Napja törvénybe foglalását.”
Forrás:
A kormány erősen vonakodik emelni, de már nyitottabb; Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ); Boros Péterné; 2017. július 27.
