gazdaságközigazgatás: külföldönszakirodalomszervezettudomány

Innovációs versenyek az innovációs politika szolgálatában: az amerikai szövetségi szervezetek tapasztalatai

Szerző: 2017. augusztus 5.No Comments

„A GovLab hasábjain ismertetett tanulmányban (Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience, megjelent a Technological Forecasting and Social Change aktuális számában) a szerzők az Egyesült Államok szövetségi szervei által támogatott vagy szervezett innovációs versenyeinek tapasztalatait értékelte. A kormányzati szinten menedzselt innovációs versenyek legújabb hulláma a 90-es években indult, a kutatás időpontjáig több mint 760 esetben. A kutatás az innovációt kiterjesztve értelmezte: nem csak a vállalatok abbéli törekvését sorolva ide, hogy új termékeket vagy új folyamatokat vezessenek be, hanem az állampolgárok, magánszemélyek aktivitását, bevonását is. Megkülönböztetve a díjazások két formáját: az elismerést jelentő díjakat, amelyek utólag értékelnek nagy, jellemzően hosszabb ideig tartó erőfeszítéseket (ide sorolva pl. a Nobel-díjat is), valamint az indíték jellegű díjakat, amelyek szerepe új kutatások és innovációk kezdeményezése adott területeken, előzetes szponzorálással ösztönözve a potenciális szereplőket.

A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy az innovációs versenyek milyen közvetlen és közvetett hatással bírnak a gazdasági és társadalmi folyamatok dinamikájára. Esettanulmányokra alapozva, a szerzők a következő pozitív hatásokat emelik ki:

  • a versenyeknek erős ösztönző hatása van a verseny előtt és közben is;
  • kedvező tovagyűrűző hatásuk van a versenyek után, az adott gazdasági szektorok innovációs és gazdasági teljesítményére;
  • jótékony hatása van a társadalmi szerepekre is, hozzájárulva a résztvevők és környezetük képzettségére és tudatosságára.

Mindazonáltal az innovációs versenyek csak akkor tudjál szofisztikált eszközhöz illő pozitív hatásukat kifejteni, ha a döntéshozók a versenyek szervezésénél odafigyelnek néhány előfeltétel teljesülésére. Az első ilyen feltétel a gondos tervezés, ami hatékonyan ötvözi a pontosságot és a rugalmasságot, a célok meghatározásában a szponzor (ez esetben a szövetségi állami szerv – szerk.) elvárásait követve. A jól megtervezett rendszerben a díjak izgalmas kihívást jelentenek, kombinálva a kereskedelmi lehetőségeket a nem-pénzügyi ösztönzőkkel, egyszerű és átlátható versenyszabályokat fogalmaz meg, valamint precízen meghatározza a program pénzügyi modelljét. A másik fontos feltétel a verseny dinamikus szemlélete, ami alkalmassá teszi új tényezők adaptálását saját szabályrendszerébe. A szerzők a tapasztalatok alapján öt konkrét esetre modellezik a sikeres tervezést és lebonyolítást.

  1. Ha az állami szponzor különböző szereplők együttműködését akarja ösztönözni, mint jellemzően a zöld innovációk esetében, az online módon lebonyolított versenyek különösen hatékonyak lehetnek, mivel korábban szokatlannak számító együttműködéseket hozhatnak létre, egyesítve egymástól esetleg távolálló szakterületek releváns tudását. A pozitív hatások már a verseny során, de az után is érvényesülnek.
  2. Ha a cél új cégek alapítása és a munkahelyteremtés, akkor ez alapesetben is gyakori velejárója az innovációs versenyeknek, éppen az együttműködés ösztönzése miatt, de kiterjedhet egyes célcsoportokra, például a nők cégalapításának támogatására is. Ez esetben a verseny tervezésének ki kell terjednie kedvező pénzügyi feltételek biztosítására induló cégek és a munkahelyteremtés támogatására. A hatás elsősorban utólag érvényesülhet.
  3. A cél lehet az is, hogy a fogyasztókat új piacok felé orientáljuk, felkeltve bennük az igényt az új termékekre, szolgáltatásokra. Ez esetben a célok megfogalmazásában benne kell lennie, hogy az új megoldások nem lehetnek drágábbak azoknál, mint amelyeknek a helyébe akar lépni. A díj pedig magába foglalhatja a kommunikáció és marketing terén biztosított szolgáltatásokat, az új termék vagy szolgáltatás elterjedésének támogatására. Ez esetben is ex post jelentkezhet a várt kedvező hatás.
  4. A verseny célja lehet a polgárok viselkedésének, mindennapos gyakorlatának, koncepcióinak megfelelő irányba terelése. Ez esetben érdemes a verseny elsődleges célcsoportjaként a középiskolás és egyetemi diákokat megcélozni, mint a jövő nemzedék zászlóvivőit. Ez esetben is utólagos hatásként könyvelhetjük majd el a várt sikert.
  5. A kormányzati szponzoroknak jelentős szerepe lehet a hitelesítésben is, mivel egy díjazott cégnek jó reklámot jelent az adott versenyen elért díj. Ez a fajta hitelesítés egyben ösztönzőleg hathat a kívánt vállalatközti együttműködésre is. Ahhoz, hogy a több szakterületen érvényesülő szakmai színvonalat kellően tudják értékelni, a verseny lebonyolítóinak is ügyelnie kell arra, hogy a bírálat során helyet biztosítson minden releváns szakterület képviselőinek.

Forrás:
Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience; Stefaan Verhulst; GovLab; 2017. július 30.
Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience; Isabelle Liotard, Valérie Revest; Technological Forecasting and Social Change; 2017. július 25. (Magyarországon elérhető az EISZ akadémiai-egyetemi tudományos hálózaton keresztül)